25 éve Veletek – PC Dome / PlayDome

Ismertető/teszt

UFC 4 teszt – Szigorúan rajongóknak

A játék, amely pont akkor válik unalmassá, amikor kezd jónak tűnni.

Írta: GeryG

Az EA Sports vezetősége évekkel ezelőtt döntött úgy, hogy ideje a bokszkesztyűket szögre akasztani, és búcsút inteni a Fight Night szériának. Pedig az ökölvívást az utolsó epizódra (legalábbis a PS3 képességeihez mérten) tényleg egészen élethű módon ábrázoló játék sokmilliós rajongótáborral bírt szerte a világban. Egyike volt az első sportjátékoknak, amelyekben már értékelhető sztorit is kaptunk körítésnek. De az EA Sports valószínűleg úgy érezte, hogy a boksz önmagában már nem elég vonzó, helyette inkább a kevert harcművészet felé fordultak. Ezt az átmenetet szép fokozatosan vitték végig, hiszen bár az EA Sports UFC franchise első része csak 2014-ben jelent meg, elődje, az EA Sports MMA immár tíz évvel ezelőtt. A UFC idén már a negyedik számozott epizódjánál tart, a UFC 4 néhány nappal ezelőtt lépett az oktagonba.

UFC 4 teszt – Szigorúan rajongóknak

Azt előre le kell szögeznem, hogy én is azok táborába tartozom, akik sokkal szívesebben látnának egy vadonatúj, a mai technológiai színvonalnak megfelelő Fight Night epizódot. Hiába, nekem a hagyományos ökölvívás még mindig sokkal letisztultabb sportágnak érződik az MMA-nál. Ennek ellenére kíváncsian ültem le a játék elé, főleg azért, mert alapvetően nem követem napi figyelemmel a sportág eseményeit. A nagy nevekkel persze én is tisztában vagyok, emlékszem, hogy néhány hónappal ezelőtt mekkora port kavart, mikor a szimpatikus nevű Habib Abdulmanapovics Nurmagomedov (aki első ki tudja mondani a nevét, az nyer egy havi PlayDome előfizetést ;-) ) leiskolázta a sportág fenegyerekét, Connor McGregort.

Szóval úgy ültem le a játék elé, hogy látatlanban is sejtettem, én bizony amíg csak lehet, talpon maradok az oktagonban. És így is lett: két-három mérkőzés alatt világossá vált, hogy hiába van meg a lehetőség a földharcra, az ellenfél összes létező ízületének kicsavarására, nem az az én stílusom. Én a jó öreg kickbox útját követtem szinte végig: ütések, rúgások, könyökösök, térdesek. Jó öreg kocsmai bunyó. A UFC 4 erre tökéletes táptalajt kínál, de természetesen azok is érvényesülhetnek benne, akik épp fordítva gondolkoznak, és a pusztakezes csihipuhi helyett az egyik legősibb olimpiai sportág fogásaival gyömöszölnék a földbe ellenfeleiket.

UFC 4 teszt – Szigorúan rajongóknak

A játék irányítása viszont érzésem szerint végig inkább az én stílusomnak kedvez, de persze könnyen lehet, hogy ez csak nekem tűnt így. Az ütés- és rúgáskombinációk klasszikus billentyűkombókból épülnek fel, míg a földharc során a feszítéseket már csúszkák tologatásával lehet kivitelezni. Illetve lehetne: nekem sosem akart sikerülni. Sebaj. Az általunk generált karakterrel kezdetben egyébként is elég szűkösek a lehetőségeink, csak sok-sok tanulással lehet egy-egy új mozdulatot ellesni a nagyoktól. Lényegében szó szerint, mivel a mérkőzéseket megelőző edzőtáborokban fizethetünk egy másik sportolónak, hogy attól eltanuljuk bizonyos mozdulatait, amiket onnantól már mi is használhatunk.

Sajnos az, ami engem közel tíz éve kilóra megvett a Fight Night Championben, az itt olyan vérszegény, mint Drakula alkonyatkor. Van ugyan sztorija a karrier módnak, de az néhány dögunalmas átvezető videóból áll csupán, amelyekben a minket felkaroló edző bíztat, hogy mi vagyunk a sztár, csak épp még kell 5-10 évnyi bunyó a ringben, hogy ezt rajtunk kívül mások is így gondolják. Az elején még szórakoztató, ahogy az edzések során próbálgatjuk az ütéskombinációkat vagy a feszítéseket, ám ez hamar átmegy menübámulásba és végtelennek tűnő önismétlésbe. Mert hogyan is épül fel egy mérkőzésre való felkészülés? Kapunk egy kihívást, elfogadjuk, megadjuk, hogy hány hetes edzőtábort szeretnénk előtte tartani, majd hetekre bontva dolgozunk. Csúcsformába kell hoznunk magunkat különféle edzésekkel, kesztyűzéssel és tanulással. Ki kell ismernünk az ellenfelet videózással (szerencsére vagy sem, de ezt csak képletesen érti a játék, elég csak időért megvásárolnunk a tudást az ellenfélről), és közben persze az egekbe is kell tornáznunk a meccs körüli felhajtást. Minden ilyesmi időbe telik, abból pedig minden héten véges áll rendelkezésünkre, szóval okosan kell variálni a dolgokat. Ez két-három meccs után olyan borzasztó repetitívvé, unalmassá és vontatottá válik, hogy hamar a hét szimulálása opcióhoz fogunk nyúlni. Ez ugyan messze nem olyan hatékony, mint ha kézzel csinálnánk mindent, de cserébe szívmelengetően gyors...

UFC 4 teszt – Szigorúan rajongóknak

A UFC 4 grafikájára különösebb panaszom nem lehet. Karakterünket elég aprólékosan meg lehet szerkeszteni, ha van hozzá türelmünk, a valódi sportolók pedig amennyire én meg tudtam állapítani, felismerhetőek. És persze velük is bármikor ringbe szállhatunk, és természetesen az egymás online csépelése sem maradhatott ki. Ugyanakkor az egész valahogy nekem nem állt össze egy kerek egésszé. Valahogy hiába volt szórakoztató minden meccs (és persze ez lenne a lényeg), akkor is hamar kimerült a játék vonzereje. Ezen rettentő sokat ront a rengeteg töltőképernyő, amikből sok is van még a menün belül is, illetve PlayStation 4-en a töltési idő se volt túl komfortos.

A rajongók körében egyébként rengeteg kritika éri a játékot az MI butasága miatt is. Én a magam részéről a közepes nehézséget állítottam be, ami azt jelentette, hogy nem csak minden meccsemet megnyertem, de gyakorlatilag az összeset KO-val vagy TKO-val. Lehet, hogy magasabb nehézségen már nem lettem volna ekkora Jani az oktagonban. Viszont az, hogy sokan az MI-t kritizálják, azt sejteti, hogy ott is hamar rá lehet jönni a siker nyitjára. Ez egyébként véleményem szerint minden sportjátékra igaz, a FIFA-tól az NBA-ig, ahol pár hét alatt már csukott szemmel lehet verni hard fokozaton is a gépet. Ilyenkor kell keríteni egy hozzánk hasonlóan lelkes cimborát, akivel aztán lehet tolni az online vagy akár helyi multi összecsapásokat.

UFC 4 teszt – Szigorúan rajongóknak

A UFC 4 az én szememben pontosan arra volt jó, hogy egy picit bepillantsak az MMA világába. Hogy érzek-e most késztetést arra, hogy leüljek a következő élő közvetítés elé? Nem igazán, de ez teljesen szubjektív dolog. Mondjuk úgy, hogy a UFC 4 nem volt elég jó játék ahhoz, hogy kedvet kapjak az általa prezentált sportághoz. Oké, ilyen gondom a Fight Nighttal sosem volt, mivel a bokszot előbb szerettem meg, mint a játékot... Ennek fényében viszont amondó vagyok, hogy aki szereti ezt a sportágat, az adhat egy esélyt a UFC 4-nek, biztos jól ellesz vele. Aki viszont csak agyatlan bunyót lát benne, az a játékban is csak azt fog.

A tesztpéldányt a játék hazai forgalmazója, az ALSO biztosította.

Kattints, ha érdekesnek találtad a cikket!

Pozitívumok
  • Lehet benne piszok látványos bunyókat is tolni
Negatívumok
  • A karrier mód villámgyorsan önismétlő unalomba fullad
  • Míg az álló harc egész jól irányítható, addig a birkózás már alig-alig
  • Még a töltőképernyő betöltéséhez is van töltőképernyő

További képek

  • UFC 4
  • UFC 4
  • UFC 4
  • UFC 4
  • UFC 4
  • UFC 4
  • UFC 4
  • UFC 4

UFC 4

Platform:

Fejlesztő: EA Sports

Kiadó: Electronic Arts

Megjelenés: 2020. augusztus 14.

» Tovább a játék adatlapjára

GeryG

GeryG
2010 végén csatlakozott a PC Dome cikkírói csapatához, pár hónappal később pedig már hírszerkesztőként is tevékenykedett. Lassan 15 ezer írásos anyag fűződik a nevéhez a magazinban, amivel a képzeletbeli dobogó csúcsán áll.

HOZZÁSZÓLÁSOK

Még nincs hozzászólás, légy Te az első!