Nem vitás, az év legjobban várt játéka Mike Pondsmith ikonikus asztali szerepjátékának, a Cyberpunk 2020-nak a modernizált videojáték-változata. És oly’ hosszú fejlesztés, várakozás, oly’ hatalmas hype után végre december 10-én megjelent – hogy aztán instant megosszon mindenkit, illetve a fejlesztőkre rázúduljon a népharag. Tényleg ennyire félrement valami a Cyberpunk 2077-tel? Tényleg jogos ez az óriási felháborodás? Nos, a válasz nem egyszerű. Pont ezen körülmények miatt nehéz szétválasztani magának a játéknak az elemzését és a CD Projekt RED felelősségét a kialakult helyzet miatt, így ez most egy kissé rendhagyó írás lesz.
Kezdjük magával a játékkal, az az egyszerűbb. Nos, Keanu Reeves szavaival élve: lélegzetelállító (igen, tudom, igazából egy rajongó kiabálta be, de ez már összefort vele a netes popkultúrában). Minden elismerésem a lengyeleké, remekül megfogták a Cyberpunk lényegét: Night City és lakói híven tükrözik azt a kívül csillogó, belül a velejéig rohadt disztópiát, amit én úgy megkedveltem bő 20 évvel ezelőtt a szerepjátékban. A város megvalósítása egyenesen döbbenetes, elképesztő atmoszférát sugároz, és nagyon, de nagyon könnyű benne elmerülni. Szerencsére elég korán bejárhatóvá válik egy jó része, de igazán kinyílni a prológus és az első fejezet után fog – addig viszont el fog telni úgy 5 óra, de semmi akadálya sincs, hogy kedvünkre bóklásszunk és vállaljunk el különféle feladatokat. Persze egy GTA V szintjét nem feltétlen éri el a tennivalók változatossága, de legyünk őszinték: nem feltétlenül illik az a fajta bohókásság ide (még ha az a felszínen kemény gengsztersztori látszatát is kelti).
Panaszra nem lesz okunk semmi esetre sem, hiszen a fő történet mellett állandóan kapunk mellékes melókat is (kicsit talán túl sokat is – enyhén felrémlett a GTA IV a sok idegesítő „mikor megyünk már kikapcsolódni?” telefonhívásaival). A The Witcher sorozat óta tudjuk, milyen remekül tud küldetéseket tervezni a CD Projekt RED, és itt sem kellett csalódnom bennük. Egyik ebédszünetben a játékról beszélgettem kollégáimmal, és kiderült, hogy teljesen más kimenetele lett náluk az egyik akciónak, mint nálam, mert én más megközelítéssel csináltam végig a dolgot (én sokkal többet pofáztam, és végeztem némi háttérmunkát is, míg ők a (mondjuk úgy) közvetlenebb megoldást választották). Az eredmény látszólag nagyon hasonló lett, de a háttérben azért egy idő után észrevehetővé vált, hogy melyikünk megoldása milyen hatással járt V-re, illetve a városra. Tudom, kicsit homályos, ahogy fogalmazok, de nem szeretnék spoilerezni, így ennél konkrétabban nem írhatom le, mi is történt pontosan.
Az életútválasztás is komoly hatással van a történetre, még ha nem feltétlenül látszik egyértelműen elsőre (a más kezdősztorin felül is): nekem cégesként bizonyos szitukban adódott olyan lehetőségem, amellyel kevesebb erőszakkal tudtam megoldani rázós szituációt – de igen erős a gyanúm, hogy más helyzetekben egy utcagyerek vagy egy nomád lesz helyzeti előnyben. És ez is megsüvegelendő: a játék a stílusunkhoz igazodik teljes mértékben, szinte (?) olyan mértékben, mint a Deus Ex jobban sikerül részei. Ami miatt talán némi bírálat érheti a játék ezen részét, az a tulajdonságok és képességek rendszere. Picit kusza lett, és a design miatt sem feltétlenül egyértelmű első pillantásra, mi mivel függ össze...
Ami a kivitelezést illeti, egyik oldalról csak dicséret illeti a Cyberpunk 2077-et. A művészeti megvalósításról már zengedeztem egy adagot feljebb, nézzük a többit. Jelen pillanatban PC-n egy kiváló demonstrációja annak, hogy megfelelő vas mellett milyen lehetőségek rejlenek a ray-tracing technológiában: a fények, a színek, az árnyékok mind-mind rengeteget adnak a vizualitáshoz. Persze ezen kunsztok nélkül is remekül néz ki a cucc, de mégis ezekkel az igazi. És lehet azon vitatkozni, hogy van a Cyberpunknál jobban kinéző játék, de szerintem, ha mindent összeadunk (művészeti megvalósítás, koherencia, játéktér mérete, változatossága és így tovább), a lengyelek üdvöskéje bizony ott tanyázik a csúcson azon kevesek között, akiknek sikerült ezt még megugrania.
A hangokról hasonlóan csak szuperlatívuszokban tudok beszélni: ha van Dolby Atmos vagy DTS rendszer a gépsárkányra kötve, kiváló hangzásban lesz részünk. A színészi munka kiváló, és itt határozottan kijön az a figyelem, amit az ajakszinkron kapott a JALI technológiának köszönhetően – én nagyon remélem, hogy ez máshol is fel fog bukkanni, és hozzájárul a jobb arcmimika megvalósításához. A zenét szinte már nem is kell említeni (dehogynem): maximálisan kifizetődött az a figyelem, amit ez a rész kapott, minden tekintetben, legyen szó licencelt avagy a játékhoz komponált számokról, darabokról. Szólni kell még arról az örvendetes tényről is, hogy magyar felirattal került megjelenésre a játék – a fordítás minősége viszont hagy némi kívánnivalót maga után. Szerencsére alapvetően nem lett rossz, de azért egy-két pontatlanság, félrefordítás becsúszott. És persze a kezelőfelület sem mindig idomul a magyar szöveg terjedelméhez pontosan.
Azt mondtam, „lélegzetelállító” a Cyberpunk 2077 – ha azon szerencsések közé tartozunk, akiknél alig jöttek elő hibák, és azokkal is toleránsak voltunk (én PC-n ebbe a csoportba tartozom). Igen, nálam is előfordultak kisebb hibák (T-pózban végigsikló vendég egy kávézóban, nem működő tükör, az utcán sétáló cigaretta), de semmi komoly. Viszont ahogy olvasgatom a híreket, fórumokat, konzolokon már messze nem ilyen jó a helyzet. PlayStation 5-ön és Xbox Series X/S-en még vállalható a dolog, a probléma PS4-en és X1-en üt ki, de ott nagyon. Gyaníthatóan a processzor a szűk keresztmetszet ezeken a platformokon, de igen jó eséllyel a lassú HDD sem segít a helyzeten. Gyakorlatilag bevallottan a PC verzió került portolásra konzolokra, ennek minden előnyével és hátrányával. Talán PC-n azért sem feltétlen akkora a baj, mert a közösség már hathatósan segít házibarkács javításokkal (remélhetőleg a tényleg jól működőek hivatalos patchként is alkalmazásra kerülnek). Konzolokon pedig... Nos, ott marad az arcvesztés, a pénz visszakérése és a türelmes várakozás a javításokra.
Jó kérdés, hol csúszhatott el a fejlesztés annyira, hogy többet beszélünk a játék problémáiról, mint magáról a játékról... Nem mintha ez lenne az első eset (khm, No Man’s Sky, khm, Anthem), de akkor is zavaró és bosszantó a dolog sok ember számára. Az én véleményem az, hogy a menedzsment szúrta el ezt nagyon, mert az alapvető stratégiai döntéseket ők hozták:
- Milyen platformokon mikor jöjjön ki a játék (nem lehetett volna csak PC-re és Stadiára kihozni most, és konzolokra később? A Rockstar (fordítva ugyan, de) szívbaj nélkül megcsinálta már ezt nem egyszer – sőt maga a CDPR is a The Witcher 3-mal)
- Mikor jelenjen meg a játék (értem én, hogy az ünnepi szezon kritikus a bevételek szempontjából, de kellett mellé ez az arc- és bizalomvesztés?)
- A munkafolyamatok szervezése és ellenőrzése (ha köztudott, hogy a crunch nemhogy nem segít, de kifejezetten kontraproduktív tud lenni, és potenciálisan kiégetheti a csapatot, akkor miért kellett alkalmazni?)
- A pénzügyek kezelése (értem én, hogy a befektetők adják a pénzt, és emiatt elvárásaik vannak, de ezeket az elvárásokat a realitást erősen figyelembevéve és kihangsúlyozva kell irányba tenni)
Persze én nem értek ehhez, de mint laikus, ezek merültek fel bennem. És ezek után persze igencsak elgondolkodtató, hogy a sok elhibázott döntés, az elhibázott irány után mennyire lehet megbízni ezen vezetőkben – a fejlesztőket viszont minden dicséret megilleti, hiszen maga a játék, mint már írtam, remek lenne.
A sok probléma alatt adott egy remek játék, ami az is lesz – de csak pár hónap múlva (februárra ígéri a teljes rendberakást a CD Projekt RED). Addig pedig marad az igen erős fejvakarás, hogy mi legyen – megvegyem, ne vegyem? Nos, ez a választott, illetve a rendelkezésre álló platformoktól és a toleranciaküszöbtől függ. Stadián nincs sok gond vele, ott ugyebár a hálózati infrastruktúra lehet a gyenge pont a játékos esetében. PC-n bár jól skálázódik, mégis kívánja az erős vasat (azt hiszem, a Crysis végre leköszönhet, és az új kérdés a „Can it run Cyberpunk?” lesz), így ott ez lehet a szűk keresztmetszet – viszont több nemhivatalos javítás is elérhető már. PlayStation 5-ön és Xbox Series X/S-en alapvetően egész gondtalannak tűnik a játék, csak épp még nem használ ki semmit a nextgen hardverből a nyers erőn kívül. És végül ott van az a kb. 150 000 000 milliós piac a PS4 és X1 tulajokkal, amit nem akart a CDPR eldobni az ünnepekre – ide pedig igen erős türelem és tolerancia kell ahhoz, hogy élvezni tudja valaki a játékot.
Cyberpunk 2077 – PlayStation 4 Slim másodvélemény
A Sony előző generációs konzolján is kipróbáltuk a játékot.
Adjunk időt a februári nagy javításig (addig egy kisebb még jönni fog karácsony előtt, illetve egy nagyobb érkezik majd még januárban is), aztán meglátjuk. (Mondjuk engem már meggyőzött...)
Ha érdekel a játék, csatlakozz Cyberpunk 2077 Hungary Facebook-csoportunkhoz!
