Rég volt már Eastasiasoft gondozású videojátéktesztem, így itt volt már az ideje egy újabbnak. Amúgy is komálom a twin-stick jellegű mókákat, főleg ha adott bennük a kooperatív mód. Szerencsére a Trigger Witch boszis lövölde nem a kiadóra jellemző egyórás kalandok sorát erősíti.
A cím alapján különféle varázslatokra, bájitalokra meg furcsa főzetekre számítanál, de nagyon meg fogsz lepődni, mert a Trigger Witchben a boszorkányok gépkarabéllyal osztják az áldást. Ebben a világban egy mágikus erőtér kettéosztja a térséget, így már hosszú évek óta nem járt senki a goblinok lakta területeken. Mivel a mágia rég eltűnt a világból, így egy rejtélyes portálon keresztül különféle lőfegyvereket kapnak az itt élő népek, és még egy kultuszt is felhúztak erre (a Tár). Egy bizonyos életkor után a sikeres vizsgát teljesítő nebulók pedig megkapják saját mordályukat. Főszereplőnk Colette lesz, aki épp most végzett az Akadémián. Ezzel egy időben egy különös szerzet érkezik a faluba az elvileg lezárt átjárón keresztül. A vezető, aki hősnőnk édesanyja, kiadja az ukázt, hogy vizsgáljuk ki az esetet. Colette betáraz, és elindul szörnyeket darált hússá lőni.
A pixelgrafikás látványvilág egész szép (mármint a korlátaihoz képest), a zene kellemes, szinkron pedig nincs, de legalább mindenhez kapunk színes feliratokat. Az irányításba nagyon könnyen bele lehet jönni, és onnantól kezdve már csak a bossok jelentenek némi kihívást, illetve az, ha túl sok szörnnyel találjuk szemben magunkat egyszerre. Elvétve logikai feladványokba is belefutunk majd, de ezek megoldása még annak sem jelenthet különösebb problémát, aki bekötött szemmel játssza a játékot. Ahogy azt a játék stílusa sejtetni engedi, az egyik karral mászkálunk a másikkal pedig célzunk. Utunk során egy sor lőfegyvert kapunk, amiket fejleszthetünk is a megtalált upgrade-kitekkel és színes pénzecskénkkel. Egy csomó titkos barlangot bejárhatunk és változatos területeken mászkálhatunk az RPG Makerre hajazó programban.
Nagyon véres a Trigger Witch, ezt meg kell hagyni. Miközben ripityára lőjük a sokszor aranyos lényeket, mindenfelé vértócsák és belsőségek képződnek. A gore-t ki lehet kapcsolni, így konfetti helyettesíti a brutalitást, szóval akár a gyermekeddel vagy a vértől irtózó pároddal is nyüstölheted a játékot. Ebben segít még a bármikor állítható nehézségi csúszka, ami a nagyon könnyűtől a nagyon nehézig kalibrálható (ötféle nehézség lőhető be). A második játékos egyfajta klónként bármikor csatlakoztatható vagy eltávolítható, a felszerelése pedig tükörképe a Colettet irányítónak. Néha lesznek seprűs részek, ahol a föntről érkező egységeket kell szitává lőni, máskor egy játékbarlangban flipperezhetünk fura díjakért. A dungeonökben kulcsokat keresgélünk, kapcsolókat állítunk át, majd az elmaradhatatlan főnök harcok is képviseltetik magukat. A faluba pedig bármikor visszautazhatunk fejleszteni, így akár több élettel is harcba indulhatunk.
Jó 6-8 órányi szórakozásra számíthatunk a Trigger Witchben, ha mindent össze szeretnénk szedni. Ketten játszva egész hangulatos volt a program, amit ajánlani tudok korosztálytól függetlenül bárkinek.
