Amikor még egészen fiatal voltam, a stratégiai játékok műfaját olyan címek határozták meg, mint a Heroes of Might & Magic, a Sid Meier’s Civilization, a Command & Conquer és a The Settlers. Legalábbis nekem ezek voltak a leginkább fontos és szeretett sorozatok. Ha egy kis fantasyre vágytam, jöhetett a Heroes második vagy harmadik része. Ha a jövőbe, akkor egy kis Tiberian Sun. A történelmi leckéket letudtam a Civilizationnel, ha viszont csak el akartam merülni a békés építkezésben és csendes gyarapodásban, akkor bizony a The Settlers III-nál jobbat keresve sem találhattam volna. Igazán utóbbihoz hasonlatos játékot nem nagyon tudtam volna mondani, számomra az Age of Empires is inkább a háborúskodásról szólt, semmint egy aprócska falu mókásan duci lakóinak békés hétköznapjairól.
A franchise az évtizedek során aztán sokat veszített régi fényéből, a 2000-es években készült folytatásoknál már rendre azt éreztem, hogy a Ubisoft (amely az ezredforduló után csapott le a jogokra azzal, hogy elnyelte a Blue Byte-ot) nem igazán tudja, mihez is kezdjen a franchise-zal. Végül 2010 környékére teljesen kifulladt a dolog, és leszámítva némi, a korszakra jellemző online erőlködést, teljesen el is tűnt az éterből a The Settlers cím. Egészen 2018-ig, amikor is a gamescomon jött a bejelentés, hogy rebootolják a szériát, és az akkor beharangozott részletek, képek és videók alapján bíztatónak nézett ki a dolog. Ám aztán jött a Ubisoft saját rebootja is, ami az összes folyó projektet hónapokkal, de akár évekkel is visszavetette – beleértve a The Settlerst is. Így egészen mostanáig nem is hallhattunk a fejlesztésről. A csend néhány nappal ezelőtt tört meg, amikor is bejelentették, hogy idén márciusban érkezik a reboot, a mögöttünk hagyott hétvégén pedig az előrendelők számára egy zárt bétát is rendeznek. És ha már megtették, gyorsan ki is próbáltuk a játékot.
A The Settlers amolyan régi ismerősként köszönt minket. A zárt bétában elég szűkös korlátok közé vagyunk szorítva, hiszen még a grafikai beállításokhoz sem férünk hozzá. Azt először teljesen közepesre lőtték be, majd egy nappal később egy ennél valamivel magasabb fixált beállításra módosították. Azt kell mondjam, mindkét beállítás mellett egészen pofás grafikát, és végig stabil teljesítményt produkált a béta, szóval e téren már most sem aggódom a teljes kiadás kapcsán.
Ami a tartalmat illeti, a bétában egy öt perc alatt lezavarható oktatómód mellett egy offline és online is játszható, 1v1 vagy 2v2 skirmish pályát lehetett kipróbálni. A teljes játék három eltérő stílusú népe közül a bétában kettő kapott helyet: az elari és a maru (a harmadik a jorn lesz, ami a neve alapján amolyan északi népnek ígérkezhet). Előbbi klasszikus európai népekre emlékeztet fából és kőből épült épületeivel. Utóbbi pedig inkább afrikai törzsekre hajaz, akik nádtetős házakat emelnek.
A két nemzet épületei funkcionálisan megegyeznek, de a népek között lesznek eltérések. Az elari békés nemzet, amely olcsóbban épít farmokat és malmokat, kisebb és olcsóbb otthonokban lakik. Cserébe a harcban igen hatékony számszeríjas egységeket is bevet. Velük szemben a maru egy valamivel harciasabb csoport, akik így olcsóbban emelnek erődöket. Harcosaik hosszú dárdával vannak felfegyverezve, amely nagyobb hatótávot ad nekik. Emellett viszont a kereskedésben is igen jártasak, a kikötők, az aranybányák és a kohók is olcsóbbak.
De visszatérve az épületek funkcionalitására: aki valaha is játszott már The Settlers játékkal, az a legelső pillanattól igen otthonosan fog mozogni. Az első lépések közé tartozik favágót és fűrészüzemet emelni, illetve kőfejtőt felhúzni. Ezt követően jöhetnek a lakóépületek, a veteményes, a malom és a pékség, esetleg a halász és a vadász kunyhói. Később már bányákat kell fúrnunk, kohót és kovácsműhelyeket emelnünk, hogy szerszámokat és persze fegyvereket lehessen gyártani. A végső cél persze a sziget elfoglalása és az ellenséges falu leigázása. Amihez persze sereget kell toborozni.
Ami újdonság a régebbi játékokhoz képest, az a területfoglalás folyamata. Még a harmadik rész idején (vagyis röpke negyed évszázada...) elég volt őrtornyokat emelni, és ezek bizonyos sugarú körben kiterjesztették a határainkat. Ezt most olcsóbb, de jóval lassabb és körülményesebb folyamat váltja le. A lakók között vannak mérnökök, akik több feladatért felelnek. Egyfelől ők építik a házakat és az azokat összekötő úthálózatot (ez nagyon fontos). Emellett ők tárják fel a bányászható nyersanyagokat is a sziklák közt, valamint a szigeten itt-ott fellelhető ősi romokból elhozható kincseket is ők szállítják a faluba. Ám ezek mellett ők felelnek a határok kiterjesztéséért is. Megadjuk nekik, hogy mely határ melletti területet „hódítsák meg”, és ők szép komótosan elkezdik kintebb pakolgatni a határköveket. Ilyen opció volt már régen is, de ez most első helyre lépett elő.
A The Settlers a béta tapasztalatai alapján egy picit egyszerűbbnek érződik, mint a régi nagy epizódok. A gazdaság alapvető funkciói nem sokat változtak, az egymásra épülő folyamatok most is jól működnek és ismerősek. De van pár részlet, ami most kimaradt. Ilyen például, hogy nem kell kutakat fúrni vagy patakokból szerezni az ivóvizet, ami korábban az állattenyésztéshez és a pékséghez is kellett. Persze nem biztos, hogy egy kis egyszerűsítés rossz dolog, mert a bétával kellemes órákat el lehetett tölteni. Komoly hiányát nem éreztem ezeknek, de az is igaz, hogy igazán komoly újítást sem nagyon vettem észre. De talán most nem is kell. Legyen ez egy stabil alapokat teremtő reboot, amely tényleg csak arra koncentrál, hogy ami benne van, az jól működjön. A három nép is kevésnek tűnhet a korábbi részekhez képest, de valójában a The Settlers játékokat sosem a több tucatnyi eltérő nép jellemezte. És nagy szükség sincs rájuk. Ha ez a három kellően jól sikerül, akkor az már elég, plusz biztos vagyok benne, hogy a későbbiekben jönni fog új nép DLC vagy kiegészítő formájában.
Jó kis játéknak ígérkezik az új The Settlers, amely valóban visszanyúl egészen a gyökerekhez. A látvány kimondottan pofásnak ígérkezik, a játékmenet pedig a veteránoknak nagyon ismerős lesz, az új játékosoknak pedig pár perc alatt könnyen megtanulható. Kapunk még egy sztorit is az egyszemélyes kampányhoz, ami talán még inkább megdobja majd a hangulatot. Hogy mindez elég lesz-e a sikerhez, azt nem könnyű megjósolni. Érzésem szerint ez inkább azon múlik, hány veterán rajongót talál majd meg magának a játék. Mert a fiatalabb generáció talán túl lassúnak érezheti a játékmenetet, és nekik még úgy is túl összetett lehet, hogy valójában valamivel egyszerűbb mint régen volt. Meglátjuk, én mindenesetre nagyon várom a premiert, mert annak idején hosszú napokat képes voltam beleölni a klasszikus epizódokba. Ma már erre nincs módom, de a béta alapján biztos vagyok benne, hogy akármennyi időm is lesz rá, az alatt remekül fogok szórakozni.
