Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó

Regisztráció
[x]

maradj bejelentkezve

Előzetes

##game_title##

Nyári Next Fest a Steamen – Szubjektív ízelítő Lackótól

Laktanyamenedzser, holdbéli paraszt, mini-Spielberg vagy Ace Ventura szeretnél lenni? Kipróbáltunk pár demót a nyári Steam Next Fest felhozatalából.

2022.06.22. 22:16 | szerző: Lacko | Előzetes

Lehet, hogy csak egyszerű marketingstratégia, de nekünk játékosoknak mégis jó, hogy időnként a Steam rákényszeríti a fejlesztőket, hogy demókat készítsenek a játékaikhoz. Az már kicsit furább, hogy ezek a kipróbálható demók csak erre az időszakra érhetőek el: mi van, ha valaki két év múlva gondolkodik el, hogy megvegye-e a játékot, de előtte segítene neki a döntésben, ha kipróbálhatná. Na, de ne ezen keseregjünk, hanem nézzünk a nyári felhozatalból néhány demót!

Rough Justice: ’84
Ez a neonfényes, retro stílusú biztonságicég-irányítós játék egy furcsa egyveleg. Különböző ügyletcsomagokat kell elvállalnunk, és azokat megoldani az általunk felbérelt ügynökökkel. Az ügynököknek speciális tulajdonságaik vannak, és mi is vehetünk nekik eszközöket, amelyekkel tulajdonságokat szereznek. Ámbár ezek a tulajdonságok csak az esetek kétharmadában hasznosak. A maradék egyharmadban nekünk kell időre jópofa (néha nehéz, néha könnyű) minijátékokat megoldani. Az ügynökök skilljei ilyenkor teljesen feleslegesek.

Nem kell bonyolult megoldásra gondolni: az ügyek megoldása kb. kockadobásból áll. Ami kicsit zavar, hogy az ügynököket, ha elfogynak a lépéseik, akkor elveszítjük. És ha újra velük szeretnénk dolgozni, akkor újra fel kell őket venni.

A Rough Justice: ’84 nem csak a történetet repítette vissza a ’80-as évekbe, de maga a játék is olyan, mint egy Commodore 64-es játék. Bénaságai ellenére (és a demóban hiányzó mentési lehetőség miatt) pár órára rendesen beszippantott.

GoVenture Entrepreneur
Nem véletlenül választottam ezt a gazdasági játékot kipróbálásra, mivel régóta várok egy vállalatépítős, grafikonos, hóvégi számlakivonatos játékra. De sajnos nem erre (ennek a felismerésére viszont jó volt a demo). Ami tetszik, hogy fokozatosan haladunk a limonádéárusítástól a nagy műszaki áruház vezetéséig. Viszont ezek csak lépcsők (ha az egyiket megcsináltad, jöhet a következő), nem pedig átmenet egyikből a másikba.

Minden lépcsőfok nagyon más: pl. limonádéárusként nekünk kell keverni a citromot, amit vállalatvezetőként persze már nem kell. Ott sokkal összetettebb beállításokon kell dolgozni. A fő baj mégis a tutorial leegyszerűsödése. Nem mutatja be igazán a játék lehetőségeit, így amikor egyedül hagy, akkor nem értjük az egészet. Viszont mielőtt belejönnénk, véget ér a demo az időlimit miatt.

Moviehouse
Aki még emlékszik Peter Molyneux játékára: The Moviesra (Dino és én emlékeztünk), annak ismerős lehet ez a játék. Még a készítők is elárulják, hogy a nagy előd inspirálta őket. Azonban kellően lecsupaszították, kicsit egyszerűsítettek rajta és – sajnos – teljesen kiszedték belőle a kreatív részt.

A Moviehouse olyan, mintha az eredeti nagy játékban nem csinálhatnánk meg a filmet magát. És abban igaza is van, hogy amikor a The Moviesszal játszottam, akkor én sem csináltam meg részletesen az összes filmet, mivel az rengeteg idő lett volna, hanem csak a studió és az alkotók lelki nyugalmát ápolgattam.

A Moviehouseban is ez a feladatunk (talán nem olyan nehéz, mint Molyneux-nél). Mégis olyan érzés vele játszani, mintha a Total War sorozatból kiszednék a csatákat és maradna a stratégiai térképen pakolgatás. Azért az be kell vallanom, hogy ez is beszippantott. Sőt itt még mentésre is van lehetőség a demóban!

Moon Farming
Ez volt a kipróbált demók közül a legnagyobb csalódás. Adva van a Take on Mars című játék, amit egyetlen fejlesztő fabrikált Brnóban, és tele van hibával, mégis olyan alapokat rakott le, amiket nem nagyon sikerül megugrani az újabb és újabb űrbéli túlélőjátékoknak. A Moon Farming képei alapján lehet, hogy jó lesz, de a demóból nem derül ki semmi, mert az egy nagyon lebutított Take on Mars pályára hasonlít: az összes farmerkodás, hogy elültethetünk káposztát meg répát, és ezt öntöznünk kell, amitől azonnal kinő a termés és kész. Ennél még a Take on Marsban lévő növénytermesztés is cizelláltabb, pedig ott nem is ez a lényeg.

Azonban a Moon Farmingban – legalábbis a demóban – a béna növénytermesztés mellett az időnk nagyrészét azzal kell tölteni, hogy kb. 100 másodpercenként kifogyó vízigényünket utántöltsük (magyarul: igyunk), és ehhez kellő mennyiségű tiszta vizet állítsunk elő. Ennél azért jóval többet vártam tőle.

One Military Camp
Laktanyamenedzser játék? Az ötlet jó, a megvalósítás humoros, csak kéne azért rajta csavarni még egyet-kettőt, hogy hosszútávon is élvezetes legyen. A fő cél persze különböző katonai akciók végrehajtása a laktanyánkban lakó és képzett katonákkal. De ahhoz, hogy ezt megvalósíthassuk, szükség van kiszolgálószemélyzetre is (sajnos még nincs belefejlesztve, hogy a spórolás jegyében, a katonákat is befoghassuk karbantartásra, azaz: latrinapucolás, fókázás...). És persze szükségünk van nyersanyagokra is, amiket jól be kell osztanunk.

Meg hát persze ügyeskednünk kell az épületek elhelyezésével is, hogy a nyersanyagok és emberek hatékonyan közlekedhessenek, miközben az épületek negatív hatásai ne zavarják más épületek funkcióit. Sajnos a demóban nincs mentési lehetőség és egy viszonylag jól kiépített laktanya bezárása után már nem volt kedvem újrakezdeni. De jót szórakoztam. ■

hozzászólások (0)

ajánlott olvasnivaló