A Földön milliárdnyi különféle életforma fér meg többé-kevésbé egymás mellett. De közülük az évmilliók során valamiért éppen az ember lett az, amelyik képes volt kiemelkedni és olyan evolúción végigmenni, ami végül a bolygó uralkodójává tette. Ehhez természetesen elengedhetetlen volt, hogy az agyunk drasztikus átalakuláson és fejlődésen menjen keresztül, és vele együtt az intelligenciaszintünk is fokozatosan növekedjen. Ahhoz, hogy az ember leigázza a természetet, szükség volt az állandó fejlődésre és haladásra, a technológiára. De milyen is a technológiai fejlődés valós természete? Mondhatjuk, hogy olyan, mint a cunami – jön, elsöpör mindent és fokozatosan szétterjed mindenfelé. Minden ilyen technológiai hullám közös jellemzője, hogy gyökeresen megváltoztatja az emberiség történelmét, és mindig, minden körülmények között kontrollálhatatlanul söpör végig. Ilyen volt a tűz megzabolázása, a kerék, majd később a hajózás, az írás, a gépesítés, az autó, a repülés vagy éppen az internet. És melyik lesz a következő ilyen hullám? Azt hiszem, nem nehéz megtippelni: a mesterséges intelligencia.
Ezt a témát járja körbe Mustafa Suleyman és Michael Bhaskar könyve, A következő hullám is. Előbbi neve már régóta ismerősen csenghet azoknak, akiket érdekel a mesterséges intelligencia, ugyanis egyike volt annak idején a DeepMind nevű startup alapítóinak, amely cég a mesterséges intelligencia kutatása és fejlesztése terén ért el kimagasló eredményeket, majd később a Google vásárolta fel több száz millió dollárért. Ekkor Suleyman is csatlakozott a Google-höz, ahol továbbra is ezen a területen dolgozott egészen 2022-ig, amikor távozása után megalapította az Inflection AI nevű kutatólabort. A DeepMind elévülhetetlen érdemeket szerzett az MI-kutatások terén, náluk született meg az AlphaGo, amely azzal vált híressé, hogy képes volt öt játékból négyszer legyőzni a legendásan nehéz Go játék aktuális emberi bajnokát. És tette ezt úgy, hogy első ránézésre érthetetlen lépéseket választott, amelyekről utólag derült ki, hogy egy jól felépített szisztéma részei voltak.
Suleyman és Bhaskar könyve az emberi technológia korábbi mérföldkövei mellett a mesterséges intelligencia történelmén is lépésről lépésre végigmegy. Így alapozza meg azokat az elméleteket és azt az üzenetet, amely szerint a következő nagy technológiai hullámot a mesterséges intelligencia fogja jelenteni. És ez lesz az emberiség történelmének eddigi legnagyobb ilyen hulláma, amely sokkal gyorsabban és sokkal nagyobb mértékben alakítja majd át az életünket, mint korábban bármely más hullám. És míg az emberek hajlamosak az MI-re, mint a jövő egyik sci-fi szerű talányára gondolni, valójában ez a hullám szinte már el is ért minket. Nem a távoli jövő misztikuma, hanem a következő 5-10 év aktualitása lesz. És mint ilyen, most kellene felkészülni rá, mert jellegéből, természetéből és méretéből fakadóan muszáj lenne kontrol alatt tartani a hullámot – márpedig ez soha korábban nem sikerült az emberiségnek.
Egy-egy technológiai hullám ugyanis megfékezhetetlenül hozza magával a számtalan új találmányt, azok még több felhasználási módját, ezekre új iparágak épülhetnek ki, képtelenség felügyelet tartani, hogy ki mire, milyen formában használhatja fel. Ebbe beletartozik a nem jó indulatú felhasználás is – jó példa erre Alfred Nobel és az általa feltalált dinamit... A mesterséges intelligencia alapjaiban változtathat majd meg mindent, amit most természetesnek és hétköznapinak veszünk. Az orvostudomány, a meteorológia, a különféle kutatási területek az űrkutatástól a biológiáig, mindenre hatással lesz és minden területen új távlatokat fog megnyitni. Nemcsak az emberek hétköznapi életét teheti majd nagyságrendekkel egyszerűbbé és gördülékenyebbé, de új sebességi fokozatba kapcsolja majd a további technológiai fejlődést is. Éppen ezért amennyire nagyszerű lehetőséget rejt magában, épp annyira nagy veszélyeket is. És itt most Suleyman nem a Skynetre vagy a Mátrixra gondol, hanem az emberre, amely eddig minden találmányának megtalálta a pusztításra való felhasználási módját. Az MI méretéből fakadóan nagyobb kárt okozhat akár még az atombombánál is. Akár a jelenleg ismert teljes gazdasági és nemzeti berendezkedésünket rombolhatja le.
A következő hullám a mesterséges intelligencia mellett egy másik hasonlóan nagy horderejű területtel, a szintetikus biológiával is foglalkozik, amely kéz a kézben fejlődik az MI-vel. A szintetikus biológia gyakorlatilag az élet átalakítását és mesterséges újrateremtését hozza magával. Az emberiség ma már nem csak ismeri, de képes szerkeszteni a DNS-t, és már csak egy lépésre van attól, hogy akár újat is alkosson. Ez talán még jobban átalakíthatja az életünket, mint az MI, hiszen eljöhet az idő, amikor otthonainkban is lesznek DNS-szekventáló gépek, amelyek révén magunk alkothatunk meg új életformákat az éppen aktuális igényeink és szükségleteink mentén. Ez még inkább science fictionnek hangzik, de bizony ettől sem évszázadok, hanem pusztán évek, legfeljebb évtizedek választanak el minket.
Ezek mind olyan technológiák, amelyek az egész életünk megkönnyítése mellett annak elpusztítására és tönkretételére is ugyanolyan alkalmasak. Mustafa Suleyman könyve erre próbálja meg felhívni a figyelmet, mert muszáj a lehetőségeinkhez mérten kordában tartani ezt a technológiai fejlődést. Persze azt már a könyv elején tisztázza, hogy ez ugyebár lehetetlen, de ettől még törekedni kell rá, különben beláthatatlanok lehetnek a következmények. Ezzel együtt A következő hullám nem egy világvégét jósoló könyv, sokkal inkább napjaink talán legizgalmasabb és legfontosabb tudományágának megszületését mutatja be. Éppen ezért rendkívül érdekes olvasmány.