Tudom, sokan megírták már a maguk kis értekezését a Test Drive Unlimited Solar Crownról, érezhetném úgy, hogy lekéstem a partiról. Az igazság viszont az, hogy a kezdeti nehézségek most engem is igen erősen sújtottak: nemes egyszerűséggel napokig nem tudtam bejutni a játékba. Szerencsére kaptam időt s türelmet, mert egyébként vakarhattam volna a fejem, mit is írjak így erről a játékról. Na de csak bejutottam, sőt, még a day 1 patchet is megvártam, ami a megjelenés után bő két héttel jött ki – most már nincs kifogás, ítélkezem!
A Test Drive Unlimited 2007-ben és 2011-ben meglehetősen nagy hullámokat vert. Bár messze nem volt tökéletes egyik sem, csak megragadta a játékosokat (köztük engem is), és remekül szórakoztunk Hawaii és Ibiza szigetein. Nem csak az autókázás miatt – volt valami olyan sajátos érzése ezen játékoknak, ami túlmutatott a szimpla versenyzésen. Aztán jöttek a fejlesztő Eden Games problémái az Atarival, a kivált dolgozók meg alakítottak egy új stúdiót Ivory Tower néven, majd elindították a The Crew sorozatot, ami pontosan azt nyújtotta, amit a kvázi előd TDU-k. A Test Drive jogai a Naconhöz kerültek, a KT Racing meg belevágott egy új részbe…
Ezúttal Hong Kong legnagyobb szigete adja a játszóterünket, így bár nem a teljes város(államo)t járhatjuk be, de azért a változatosságra nem lehet különösebb panaszunk. Az más kérdés, hogy ez a terület a maga 80 négyzetkilométerével eléggé kicsinek hat – nagyjából a Forza Horizon 4 is ekkora, és ott is morogtam már miatta 6 évvel ezelőtt… De legalább az autófelhozatal is kicsit szerénynek tűnik a konkurencia mellett: kb. 100 verda van jelenleg a játékban (a 2018-as The Crew 2-ben csak autóból van 200+).
Ajjaj, nem lesz ez így jó… Nézzük akkor, hogy néz ki a cucc! Ööööö… Értem én, hogy saját motor, meg kicsi csapat, de na – ez azért eléggé elavult. Maga az összkép első blikkre nem rossz persze, csak hát az emlegetett Forza Horizonok és The Crew-k lényegében felmossák a padlót szerencsétlen Solar Crownnal mind a hang, mind a látvány terén. Utóbbi a képeken látszik, előbbinél meg lényegében áll az, amit a TDU2 cikkemben írtam: nagyon műanyagnak hat, bár akadnak érdekes részletek itt-ott. És még az optimalizáció sem az igazi – bár a patch azért sokat javított rajta. A civil forgalomból autók tűnnek el vagy fel, sokszor akár 5 taxi megy egymás után (vagy mondjuk sorban állnak a parkolósávban a Fiat 500-asok), gyalogosok, ilyesmik meg nincsenek – így bár nem zombiapokaliptikusan, de kihaltnak érződik a város.
Az irányítás meg… Ha nem a KT Racingről lenne szó, megkérdezném, hogy a fejlesztők vezettek-e valaha autót? Így viszont azt kérdezném: miért kellett minden autót ilyen brutálisan alulkormányzottá tenni? Lényegtelen, mely tengely van meghajtva (akár mindkettő is), úgy tolja az orrát kivétel nélkül mindegyik, hogy még a sima kocsikázástól is elveszi a kedvem. Persze adottak a fejlesztési lehetőségek, de valami az alapokkal nem stimmel, és ezen nem változtat az sem jelentősen, hogy gamepaddel vagy kormánnyal próbálkozom (amúgy maga a vezetési élmény simcade lenne, inkább az arcade irányba eltolva).
No jó, de ha már MMO, akarom írni mai divatos nyelven live service a játék, csak lehet másokkal is csapatni. Nos, nem tudom, egy sessionben hányan lehetnek, de elég ritkán futottam össze az utcákon másokkal, és tízből úgy két versenyen volt egy(!) másik humán induló a nyolcfős rajtrácson rajtam kívül. Azt hiszem, a „vérszegény” jelző kevés ide, de csak olyasmi erősebb jut az eszembe, ami nem igazán való a PlayDome hasábjaira. Node van ám mesterséges intelligencia, azzal csak jókat lehet versenyezni, nem? De jó lenne, ha így lenne! Borzasztó inkonzisztens: néha nagy hülyeséget csinál (egyenesen megy tovább ott, ahol le kellett volna kanyarodnia, vagy csak szimplán belemegy egy parkoló autóba), de legalább próbál roncsderbizni mindenkivel (emiatt szerencsére csak kozmetikai sérülések vannak) – viszont ha épp olyanja van, akkor brutál gyors tud lenni, mert neki bezzeg nem alulkormányzott egy autója se!
Van ám némi kerete is a szágulodzásnak: a címben szereplő Solar Crown egy versenyszervezet, akik új sofőröket szerveznek be némi utcai száguldozásra. Két klán közé lehet beállniuk (és tennünk kell ezt nekünk is némi hírnévszerzés után) – a Street klán a laza hülyegyerekek, a Sharp klán a ficsúr hülyegyerekek óvodája. Nem véletlen a megfogalmazás: mindkettő eléggé ellenszenves már helyből, nekifutás nélkül – és igazából érdemi különbség az elérhető rucikban van.
A végére hagytam lényegében az egyetlen pozitívumot: egész jópofa a versenytípusok felhozatala. A szokásos A-B pontok közötti sprint és a körversenyeken kívül természetesen megvan az óra elleni futam is, de a domination új és kellemes dolog lett: itt a helyezésünktől függően az ellenőrzőpontokon áthaladva kapunk pontokat (vannak dupla pontot adó ellenőrzőpontok is), és az nyer, akinek a legtöbb pontja van a célvonalon áthaladva. És persze vannak a klánok közötti versenyek is, amelyeknek megint van egy sajátos íze. Persze a szervezett kereteken kívül bármikor levilloghatunk mást humán játékost az utcán, és versenyezhetünk akár némi nyereményért is.
Lehet magyarázkodni, miért lett ilyen a játék – de hogy jó nem lett, az sajnos eléggé egyértelmű. Pedig én akartam szeretni, meg általában véve eléggé vajszívű vagyok, de ez itt most nálam is a jelenleg nem ajánlott kategória. Hogy aztán sikerül-e úgy talpraállítani a játékot, mint azt tették a gregmerch barátommal közösen tesztelt No Man’s Sky-jal és Cyberpunk 2077-tel a készítőik, az egyes-egyedül a KT Racingen múlik. (És kezdhetnék azzal, hogy ha a játék betöltött, ne a szállodai apartmanunkból induljunk, mert kirohanni a lifthez, majd az előtéren átvágva kijutni végre az utcára minimum egy perc idegesítő pepecselés, ha már huszadjára csináljuk…)
