Ne maradj le híreinkről és cikkeinkről, kattints ide, és állítsd be saját forrásként a PlayDome-ot!
Ki hallott Sterre Meijerről a.k.a. Surfsterre-ről? A 21 éves holland modell, influencer a divattal kapcsolatos Instagram-bejegyzései mellett szörfözéssel, illetve újabban gördeszkázással foglalkozik – és nem is csinálja rosszul. Még nem profi, de amatőr és félprofi versenyeken már indulgat... A deszkázási stílusa nem a nehéz kunsztokról szól, hanem inkább a feelingről, a flowról – más stílus, mint amit a nagy öregtől, Tony Hawktól megszokhattunk, de ezzel még önmagában nincs is baj. Most kapott egy videójátékot, ami próbál felnőni a klasszikus THPS-hez – a klasszikust idézve: „De sikerült?”
Kezdjünk (mint oly sokszor) a külcsínnel. Talán az látszik rajta a legkevésbé, hogy Unreal Engine 5 hajtja – én frankón unitysnek gondoltam első blikkre. Nem mintha az a motor annyival más szintű lenne, de UE5 esetén azért nem ehhez vagyunk szokva. Márpedig ez így, ebben a formában gyenge. Sterre megvalósítása kifejezetten ronda: a valóságban egy helyes leányzó, itt meg inkább egy kiélt ká betűsre emlékeztet. A pályák eléggé fantáziátlanok: ugyan próbáltak változatos helyszíneket adni ezeknek a gördeszkaparkoknak, de a felhőkarcoló kivételével egyik sem tudja magáról levetkőzni a gördeszkapark mivoltukat. Emellett gyakorlatilag mindegyik döglött, halott, nyomasztó – valamennyi élet azért volt már a THPS2 pályáin is.
A design amolyan punkos, ezzel még nincs is nagy gond, csak hát ez így azért pöppet kevés. Hang? Az alig van, gyakorlatilag a minimumot hozza csak a játék. Ezzel tökéletesen ellentétes a zene, mert az viszont kellően ütős punk rock – már-már a klasszikus Tonihókot idézi (igaz, ott voltak rap és hiphop számok is, hogy változatosabb legyen az összkép).
Térjünk rá a tartalomra, hátha ott jobb a helyzet. Nos... Nem. Nagyon nem. Oké, ez egy olcsó játék, így valahol értem, hogy a holland kislány az egyetlen deszkás a játékban, de na... Nem azt mondom, hogy az etalonnak számító klasszikus THPS részek bő tucatnyi deszkását kellett volna itt is hozni, de most komolyan: csupán egy? Ő ráadásul nem is fejleszthető: ahogy mozog, azzal kell boldogulni – szereted, nem szereted, nem kapsz mást! Cicomázni őnagyságát és a deszkáját persze lehet, de szerintem ez így eléggé meh jutalmazás…
A 7 db pálya sem az a mennyiség, amitől hasra fogunk esni (az majd más lesz), és a megvalósítást már kritizáltam egy adagot – szóval innen nézve sem acélos. És amit végképp nem értek: ha a csajszi ott nyomult a szósül médiában, mi a retkes búbánatért nem sikerült legalább egy tisztességes intrót összevágni az eddigi remekléseiből? Bakker (csak hogy nagyon finoman fogalmazzak), a THPS klasszikus részeinél, és persze a legfrissebb feldolgozásainál az intrókat nem nyomom általában tovább, mert akkora hangulatbombát jelentenek, és élvezet volt a srácokkal és lányokkal végigtolni minden pályát, hogy utána a saját, személyes videóit (no meg a nagy esésekét) feloldhassam!
De mindez még megbocsájtható lenne. Tényleg. De ami az irányítást illeti – nos, itt vérzik el az egész teljesen. Az, hogy túlérzékenynek tűnik, egy dolog – ez még akár az én személyes nyűgöm is lehetne. Az, hogy a tempó is gyorsabb, mint amit korábban hasonló témában megszoktam, szintén. „Git gud!” De az, hogy nem tudok grindolni, amikor egy korláthoz érek, mert nem hajszálpontosan abba a szögbe érkeztem oda, az már nem az én fakezűségem. Ahogy az sem, hogy a félcsőben is sokszor ok nélkül taknyolok el. És ha egészen vélet nélkül egy sarokba kerülök, akkor külön küzdelem onnan kiszabadulni. Ha lesz(nek) patch(ek) a játékhoz, ehhez kellene először hozzányúlni, mert ha ez nincs gatyába (bugyiba?) rázva, megette a fene az egészet...
Kár a Skatesterre-ért, mert maga az alapötlet (egy hangulatos árkád gördeszkás játék) messze nincs túlhasználva, a piacnak jót tenne valami más is, ami nem Tony Hawk – a konkurencia a skate. kivételével nem nagyon brillírozik (gondolok itt többek között a Sessionre, illetve a Skater XL-re). A holland ifjú titán által fémjelzett játék tehát esélyesen nagyot guríthatott volna – de ez így inkább emlékeztet egy klasszikus, nagykabát ívű esésre. Kár érte...
