Tényleg, a jó öreg Painkiller Az első részét még kollégistaként toltam, pályánként vagy halálonként cseréltünk mindig. Utána még valamelyik részével tettem próbát, de már meg nem mondom melyik volt az. Aztán utána jött a WoW-os korszak és az elfelejtődött.
Múltkor egy sale-en láttam a kollekciót, még gondolkoztam is rajta... De az emlékeket nem szabad bántani.

A Quake az a sorozat ami nekem teljesen kimaradt, a régi Doom-ot is évekkel később ismertem meg. Nálunk a gépteremben két FPS volt, a Duke Nukem3D és a Blood. Utóbbit jobban szerettem

Nekem a stílusból az id (Doom, Quake és társai), a Raven Software (Heretic, Hexen et al.) és a People Can Fly (Painkiller, Bulletstorm) játékai jönnek be. Samu 1. és 2. őrületét toltam nagyon régen, de túl nagy nyomot nem hagyott bennem.

Az 1-2 nagy király volt annak idején, de már kinőttem belőle én is. Viszont betegre röhögtem magam a beszólásokon, és ezt legalább csinálták, nem úgy, mint a Duke Nukemet. Egyébként annyi értelme van, mint pl. Diablóban öldösni a véget nem érő hordákat, szóval... kinek mi jön be.

Nem mindenkinek jönnek be az agyatlan árkád shooterek, nincs ezzel semmi gond. Sok más ilyen játék nekem sem tetszik. A Doom Eternallal elvoltam ideig-óráig, de sosem fejeztem be. A sokak által imádott Shadow Warrior meg egyenesen nem tetszett.

A Serious Sam meg jó eséllyel azért áll közelebb hozzám, mert ahogy azt a cikkben is írtam, anno a LAN-partykon nagyokat toltunk vele a haverokkal anno. Engem elvitt a nosztalgia.

Végignéztem (vagyis félig csak hallgattam) a TheVR végigjátszását, annyi elég is volt belőle. Nézni jó volt, de egy pillanatra sem éreztem azt, hogy én ezzel játszani is akarok.
Lehet azon is múlik, hogy a sorozatnak egyetlen részéhez volt eddig szerencsém, de az sem hagyott bennem maradandó emléket. Meg akkoriban inkább stratégiákkal játszottam