Wake - Hangulatos kis intro, az elején lecsúszik a lemezjátszó tűje, aztán kellemes kis hangszerbemutató.
Given Up - Legnagyobb dal a lemezen, elkeseredett szöveg, kiváló hangszerelés, fülbemászó dallam, 17 másodperces üvöltés Chestertől. Kiváló.
Leave Out All The Rest - Nagyon jó dal, kicsit poposabb, rádióbarát szám, de a szövege gyönyörű. (Chester elköszön mindenkitől, és szeretné, ha csak a szép dolgaira emlékeznének majd.)
Bleed It Out - Garázsban ugrálós dal, Mike megjelenik, szédítő rap-betét, hatalmas refrén, kiváló.
Shadow Of The Day - Egy az egyben U2 stílus, kellemes dal, nagyon popos, nem ezt hallgatom először, ha előveszem az albumot, de jó.
What I've Done - No comment, óriási nóta, nem véletlenül van az album közepén, egybefoglalja az egészet.
Hands Held Heigh - Mike dala, a végén énekel is egy keveset, a kórus nagyon profi, és egyértelműen a szöveg miatt értékes dal. Tessék odafigyelni, tényleg ilyen szar a világ...
No More Sorrow - Given Up második felvonás... Tökéletes dal, egyesek szerint Bush-ellenes, szerintem köcsög-ellenes dal, mindenhogyan jó.
Valentine's Day - Szintén profi, bár a refrént még elhallgattam volna egy darabig, kicsit hamar van vége. Téma szintén remek.
In Between - Bocsánatkérés Mike-tól, nem lehet nem szeretni, a maga egyszerűségével fantasztikus.
In Pieces - Nagyon szép, lassú, de kiabálós nóta, szintén szép a téma. (Ez a legjobb az új albumban, hogy a dalok szólnak valamiről végre...)
The Little Things Give You Away - Ezzel a legnehezebb megbarátkozni, ez tényleg erőpróba, nekem ez is nagyon tetszik, de ennek már semmi köze a Linkin Park-hoz.
I believe there's a hero in all of us, that keeps us honest, gives us strength...
.
.
