szétröhögtem az agyam, amikor ezt olvastam:
Egyszer dél-Mo. területén kocsikáztunk a családdal. Egy faluba torkolt az út, ami attól volt különleges, hogy egy kazal ember jött ki onnan. Szekér tele virággal, emberek felöltözve, miegymás. Nos, mi gyorsan rájöttünk, hogy itt esküvõ van és így dudáltunk, kiüvöltött apám, hogy gratulál, stb. Pár méterrel hátrébb a szekér azonban nem a házaspárt szállította, hanem egy koporsót. Az esküvõi menet egy gyászmenet volt, apám pedig életében elõször padlógázzal ment át egy településen
₪Egy Gyűrű mind fölött, Egy Gyűrű kegyetlen, Egy a sötétbe zár, bilincs az Egyetlen...₪
