Lehetőleg igyekszem elosztani az anyagot a rendelkezésre álló napokra, de a vége majdnem mindig az, hogy az elején lazsálok, és a végén rá kell kapcsolni. Utolsó este/éjszaka pedig egyszer mindenképpen ismétlés elejétől a végéig a tanulás közben készített jegyzet alapján vagy még egyszer átlapozva a teljes anyagot. És ilyenkor már ronda eredményközpontú alapon azt tervezem elsősorban, hogy melyik tételhez mit kéne mondani, illetve próbálom úgy elosztani a tudást, hogy mindenhez tudjak legalább egy picit mondani. Vizsga előtti éjszaka amúgy sem tudok igazán aludni, legfeljebb egy-két órát. Aztán vizsga után, ha hazaérek, nálam is sokszor a kimaradt alvás pótlása a program.
De én egyébként is éjszakai vagyok, úgyhogy ha nincs szorgalmi időszak, és nem kell hajnalban kelni, akkor délután kelek, este és éjszaka tanulok általában a gép mellett, úgyhogy közben játszogatok is szüneteket tartva, és reggel fekszem. És erre az életmódra bármikor át tudok állni, akár egy hétvége alatt is.
Aztán a visszaszokás a nappali életre is megy rögtön szerencsére, bár az szar.
Kivételt képez, ha valami különleges esemény is zajlik közben. Például másfél éve volt foci-vb vizsgaidőszak alatt. Akkor kora délutántól estig szigorúan csak a meccsek; éjszaka tanulás, de ezúttal játék nélkül; és hajnaltól alvás, de legfeljebb csak délig volt a program. De megérte.
Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.
