Persze mindenkibe bele lehet, kötni, de pont ő az (meg még néhányan) akik a nem a metálvilágban megszokott sablonos módon lekövetik a gitárt, hanem visznek bele némi fantáziát is, amellett, hogy tökéletesen teljesítik a fő feladatukat is (a magasbb szólamok 'megtámasztását') és nem virgázzák-, nem szólózzák szét a nótákat.
Claypool-t is a sajátos stílusa emeli ki a középszerből. Vannak nála sokkal jobbak akik soha nem fognak reflektorfénybe kerülni, mert hiányzik belőlük az a plusz, ami benne megvan.
.....Billy Sheenan-ről meg meg ne feledkezzünk már
"...mert egyszerre művészet ez, meg egyszerre terápia!"
