Bocs, de én úgy értelmeztem, hogy szerinted nehéz megadni a stílusát, de képregényfilmnek nem nagyon neveznéd, hisz a szereplőkön kívül semmi sem utal ilyen stílusra. Merthogy sokkal reálisabb talajon áll, átélhetőbb, satöbbi - valami ilyesmit értettem ki az írásodból
Erre írtam, hogy szerintem nyugodtan hívhatjuk képregényfilmnek, mert... és ezt már leírtam.
A stúdiónyomás dolgot megértem, és valóban, reális félelemnek tűnik - nos, ezzel nem tudunk mit csinálni, mint várni, és megnézni, hogy mi sül ki belőle. De ha félsz attól, hogy a stúdió negatív hatással lesz a filmre, akkor gyakorlatilag magával a filmmel kapcsolatban vannak aggályaid, tehát a mondatom, miszerint "Én nem félek a harmadik film sikerét illetően" megállja a helyét
De mindegy, ezek csak nyelvtani és szövegszerkesztési apróságok, a lényeg, hogy tény, hogy pl. a nagyon jó Pókember 2 után is sikerült egy kétes sikerű (szerintem egyenesen rossz) filmet csinálni, így itt is bármi megtörténhet, de remélem, a készítők közül mindenki helyén fogja tudni kezelni a helyzetet.
My father was brutally murdered last week, and it's only now that I can look back and laugh.
