nos ez az Edit oppenet opció ami elég jól jön mert én pl rendes szakaszokat rakok be mert valljuk be nem teljesen úgy néztek ki a valóságban mint ahogy a gépcsinálja
jácottam olyat is hogy csak aknavetők voltak nekem ellenek meg csak Bar rifle körbevettem magam füsttel és jöhettek
vagy máskor pl tankcsatákhoz is jól jön berakod az ellennek a tankokat és magadnak is aztán banzáj
4. rész szerintem nagyon tankcentrikus lett de azért jo
www.wargamer.hu
Hi!
Én túlzottan nem ismerem a CC sorozatot, a 2. részt nyomtam végig, most csinálom a 3-at a németekkel illetve ma raktam föl az 5-öt, de még nem volt időm elkezdeni. Viszont nagyon tetszik.
Teeb hozzászólásához annyit tennék hozzá, hogy egy fülföldi fórumon panaszkodott valaki, hogy a 4-ben egy Stuart simán kilőtte a Tigrisét, ami - érzése szerint - nem túl realisztikus, illetve másoktól is hallottam, hogy a vannak benne (a 4-ben) idegesítő dolgok.
A 2. és 3. részt összehasonlítva nekem az jött le, hogy a játék taktikai része - a vártnak megfelelően - sokat javult, kevesebb az idegesítő momentum (gondolok itt a tankok elakadására vagy az ellenséges mozsár túlzott pontosságára). Kicsit ugyan előtérbe kerültek a harckocsik, de ha valakit zavar a gyalogosok magas halálozási rátája, legföljebb átállítja a katonák body armorát a megfelelő fájlban. A kampány szerkezete viszont sokkal jobb volt a 2. részben, szerintem. A Market Garden hadművelet adja magát, hogy a Close Combat sorozat része legyen, a keleti front jóval kevésbé hálás feladat. Az mondjuk jó benne, hogy évről- évre változik a fegyverállomány a technikai fejlesztések előrehaladtával, viszont jóval lineárisabb, egyhangúbb (?) a játékmenet. Az talán még jó is lehetne, hogy a korábban vásárolt egységek megmaradnak (jobban vigyáz rá az ember), de itt elég furcsán mutat, hogy az időközben szépen föltápolt hadseregemet (2 Királytigris, 3 Panther, 43'-as Sturmgrenadierek 2Flak stb.) a sztori szerint óriási túlerőben lévő orosz hadsereg meg sem tudja közelíteni. (Ha az ember akar, kiválóan tud tápolni pl. egy offenzív - vagyis pontokban bővelkedő - hadművelet alatt: elfogadja Ivánék tűzszüneti ajánlatát, ápgrédel, majd a következő csatában leradírozza az ellenséget. Legfeljebb nem Decisive Victoryval, hanem csak Minorral zár.) Stratégiázni nem sokat lehet, esetleg előre lehet gondolkozni és a következő hadműveletekkel is kompatibilis haderőt kell összeválogatni, a pontozásnak csak addig van értelme, míg előléptetéseket kapsz (túl azon, hogy szebben mutat a Decisive Victory mint a Defeat).
Az 5-ös részben így első blikkre elég masszív a stratégiai komponens. Ugyan még csak egyszer kukkantottam bele, és így nem is tudtam mélyebben tanulmányozni az utánpótlási rendszert, ám az egyből látszik, hogy itt kicsit más a felállás. Mintha nem is Requisition Point-ok lennének, hanem máshogy megy a téma. (Télleg, valaki össze tudna itt hozni egy rögtönzött leírást a CC5 strat. részéről?) A másik amit nem értettem, az a requisition képernyő alján lévő, Edit Opponenent feliratú gomb szerepe. Kipróbáltam, szépen le lehet vele farigcsálni az ellenség haderejét, de ennek mi értelme? Ha túl keménynek ítéled az ellenfelet, átszabod a seregét és kész? Valami feltört verzióm van, lehet, hogy belepiszkált valaki? Él ez az opció másnál is?
Na, egyelőre ennyit, majd még benézegetek
-adl-
