Ki milyen cigit szív?

Pótcselekvés, persze, csak nem fog beleférni a valagad a gatyádba, ha sokáig ezt csinálod. Aki lerakja a cigit, az az esetek 90%-ban ropizik, rágózik, nyalókázik, stb, stb, pótcselekvésre szoktatja át magát, ami mondjuk megint hülyeség, de még mindig a kisebbik rossz. Ami viszont igaz, hogy a dohányzás abbahagyása után nő a testsúly, de ezt sem úgy kell elképzelni, hogy lerakod a cigit, és másnap +10 kg vagy, hanem pontosan ezen pótcselekvések miatt, ugyanis ez legtöbbször nassolás, de mindig valami evéssel kapcsolatos dolog. Erre megint csak azt tudom mondani, hogy akaraterő, aki meg bírja állni, hogy nem gyújt rá, az biztos meg bírja állni azt is, hogy utána ne egyen több chipset, ropit, csokit, fasz tudja, mit. Én sem a Kriptonról jöttem, szóval ha én meg tudom csinálni, bárki meg tudja.

A másik részhez pedig csak annyit, hogy akinek a társaság = sör + cigi, ott nem ilyen jellegű problémákat kell leküzdeni.

Nah igen, ezért gond nekem a sör, hiszen alkohol hatására gyengül az akaraterő és az önálló gondolkodás. Egyik haver pl. úgy próbált épp emiatt leszokni, hogy sörözni se járt el, de aztán rájött, hogy a társaság meg mégiscsak kell neki, így visszaszokott a sörre és a cigire is...

Ami lehetőség lenne, az viszont a sörözés alatti folyamatos ropi / nassolnivaló fogyasztás. Megállóban ugyanis tesznek mindig ropit az asztalra, s megfigyeltem, hogy amíg az el nem fogy, nem kívánom a cigit, mert megvan a sör melletti pótcselekvés a ropievés által. Mihelyt azonban elfogy a ropi, rágyújtok, szal a folyamatos ropizást kellene megpróbálnom egyszer.

"Utcára nyílik a kocsmaajtó, kihallatszik belőle a MaCSkáS FaDíSZ"

Nem kell megfogadni, ennyi. Én ezúttal nem fogadtam meg, közöltem 1-2 emberrel, akit esetleg érdekelhet, hogy nem kívánok tovább 1200 Ft-ot kiszórni hetente az ablakon azért, hogy a reggelt köhögéssel kezdjem, hogy 10 méter után már fulladjak, stb, és ennyi volt az egész. A legnehezebb - ha lehet nehéznek hívni - nekem is az volt, amikor elmentünk sörözni, mivel nem csak kínálgattak állandóan, de persze - mint a legtöbb jóbarát, hogy dögölnének meg - győzködtek, hogy "már pedig az nekem nagyon jó, ha elszívok egy cigit". Hát nem. Tudni kell nemet mondani, itt nincs szó nikotintapaszokról, nikotinrágókról, az egész csak az akaraterőn múlik. Mert aki erős, az 50 év után is le tudja rakni, aki meg gyenge, az 1 hét után sem.

Nah gratula! Velem az mindig a baj, hogy az ilyen fogadalmakat az első sörözésig tudom tartani, aztán a 2. korsó után már leszarom az egészet és rágyújtok.

"Utcára nyílik a kocsmaajtó, kihallatszik belőle a MaCSkáS FaDíSZ"

Ma van a kilencedik napja, hogy nem gyújtottam rá. Persze, ez nem sok, de annak fényében érdekes, hogy egyetlen másodpercig eszembe sem jutott, nem kívánom, nem hiányzik. Nagyon féltem tőle, hogy - mint az eddigi próbálkozásoknál - idegbeteg leszek, nem tudok majd aludni, stb, de semmi. Mondjuk most kapóra jön a megfázás/torokfájás, ilyenkor képtelenség is cigarettázni, de a múlt héten - még egészségesen - órákig ültem 4-5 dohányossal egy pubban, kínálgattak is non-stop, de nem éreztem még csak kísértést sem. És ilyenkor remek látni, hogy mennyi értelmes dolgot lehet venni az árából, úgyhogy mindenkinek melegen ajánlom, hogy szedje össze magát, és tegye le minél előbb.