@MattMatthew
Köszi a választ!
Huh, szerintem nem fogunk tudni kiegyezni, mert annyira eltérő alapokról, világnézet szemszögéből vizsgáljuk ezt a kérdést.
Egyetértek, hogy a kvalitás egy ember, személy esetében a legjelentősebb kérdés, azonban ezen is munkálkodni kell, hogy az ember ki tudja bontani.
Az Erőnek hatalmas ereje van, amellett, hogy a világot áthatja, egyensúlyban tartja, veszedelmes is. Az érzelmek miatt, melyek még az erőnél is hatalmasabbak, melyek meg tudják ingatni a békét, a nyugalmat, az egyensúlyt.
Az Erő használatánál a próba tengelye a kontroll megtanulása és alkalmazása.
Ezért hangsúlyozza Yoda nemcsak neki, hanem Lukenak is a türelmet.
Továbbra is tartom az álláspontom, hogy a Rend hozzáállásában semmi kivetni valót nem találok, de ez az én szemszögem. Szerintem a Rend a megfelelő időben, a megfelelő helyen dicsért. Palpatine nem ezt tette, hanem hízelgett. Nem barátkozott, hanem fúrt, faragott és ármánykodott. A barátkozás feltétele az önzetlenség és a szeretet, nála ez nem volt jelen. Ezt Anakin bőven megkapta Obi-Wantól, aki testvéreként bánt vele. Yodától is megkapta a kellő megbecsülést, törődést, és tiszteletet. Különben Anakin nem fordult volna hozzá a félelmeivel.
Így a Sith úr alkalmazkodott, hanem kihasználta Anakin édesanyja és Padmé kapcsán az érzelmi ingatagságát.
Talán azért is tudom jobban elfogadni a Rendet, mert ismerem a zen buddhizmust hellyel-közzel, és a filmbeli Rend számos eleme, gondolata, módszere onnan származik. És a módszerek ott sem térnek el nagyon.
Anakin részben Palpatine, részben saját maga okán bukott el. Nem a Rend miatt. Ezért én Yodának és Obi-Wannak adok igazat. Yoda, amikor Anakin beszél a félelmeiről, felhívja a figyelmét, hogy el kell fogadnia a megváltoztathatatlant.
A filmes idézeted.
Ott azért bántak így, mert egy külső "erő", akiben már amúgyis érezték a veszélyt, beavatkozott a belső köreikbe, módszertanukba. Szó sincs gőgről, büszkeségről.
Anankin egyszerűen még érett meg a Mesterségre. Erre Obi-Wan is felhívja a figyelmét, hogy legyen türelemmel.
Nagyon jól sejtették, hogy Palpatine mire használja Anakint. Nem érzem, hogy az lett volna a helyes, hogy egy olyan embert, aki még nem érte el a saját kvalitása ama szintjét, amely erre alkalmassá tenné, bevegyék a legfelsőbb tanácsba.
Az, hogy sejtették, tudták, hogy ő a prófécia beteljesítője, nem egyenlő azzal, hogy legyezgessék a "büszkeségét".
Anakin és a Tanács közötti eme konfliktus ki sem alakult volna, ha Palpatine ezt nem lépi meg. Az ő ármánya volt, ami a Rend ellen fordította Anakint, ő az oka, hogy tévesen, egy hamis szemüvegen látta őket.
____________________________
Lentebb írtad, hogy nincs fekete-fehér. Ez igaz, de vannak kivételt képző történetek.
Míg pl. Martin "Tűz és Jég dalában", vagy Weis-Hickman "Sárkánydárdáiban", Herbert "Dűnéiben" stb. sokkal nehezebb eldönteni, ki a jó és a rossz, sőt, a személyek jóval összetettebbek, addig az én szemszögemből pl. a Gyűrűk és Ura és mozi Star Wars már nem ide tartoznak.
Bár itt is van egy összetettség, azért az itteni karaktereknél szerintem jóval könnyebben meghúzható eme határvonal, jóval feketébbek és fehérebbek a jellemek, egyértelműbbek az én értelmezésemben.
Ezek hívom én archetipikus történeteknek. Amikor egy adott karakter fel van ruházva adott tulajdonságokkal, és a változás mértéke jóval kevesebb, mint máshol.
Bár a KOTOR-ral nem játszottam, meg sem lepődöm, ha ott, mivel BioWare alkotása, nem lehet egyértelműen választani, mit tekintünk jónak vagy rossznak.
A szememben a Star Wars -akárcsak a Gyűrűk Ura, de a Szilmarilok már nem ilyen- a régi népmesék, legendák, regék motívumait foglalja magában, jó valóban jó, a rossz valóban elvetemült és gonosz, alig van a kettő közötti árnyalat.
Palpatine az abszolút értelemben vett gonosz, nem látok benne árnyalatot, csak pusztán azt, amit archetipikusan egy űroperába helyezve testesít meg.
És ennek ellentéte a Rend.
Köztük meg ott van a kötőanyagként Anakin, a hős.
Én meg azért sem érzem, hogy alkalmatlan volt a Rend saját jósága okán, mert Anakin története egy megváltástörténet, és mint sok mesében, a főhősnek az alvilágba kell szállnia, a sötétségbe, és onnan kiemelkednie.
Ez volt az univerzum sorsa, mondhatni végzetszerűsége.
Ez részben tűnhet most csúsztatásnak, de nem hiszem, hogy Jó azért, mert nem változtatott önmagán és a függetlenségén, okozta a Köztársaság bukását.
Szerintem épp a "gonosz" akarja ezt "elhitetni", amely amúgyis lerombol minden értéket, és úgy állítja be, hogy önérdekből, legyen bármiről is, legyen bármilyen horderejű is, a jó mondjon le önmagáról.
Ha más Star Wars történetekben a karakterek, a történet jóval árnyaltabb, az szerintem nem áll erre a hat részből álló sagára.
Nos, ez egy kicsit zavaros lett.

Szerintem nem fogunk kiegyezni. Te úgy értelmezed, én így.
Jó volt ez a beszélgetés, de én részemről zárom, mert érdemben már nem tudok mit hozzátenni.
