Lord Vader for president, a többihez nem tudok mit hozzáfűzni. Értem is meg nem is. Úgy vélem ez egy korszak, amit idővel kinő az ember. Lehet azért mondom ezt, mert távol áll tőlem ez az egész manga / anime világ. Félreértés ne essék, elfogadom hogy van, csak szerintem egy kicsit már sok, erős. Tehát amikor deviantarton rákeresek valamire, és a találatok fele anime és manga, akkor elgondolkozom hogy most mi van ezzel a világgal. Lehet én vagyok maradi vagy konzervatív, de nem hiszem. Tehát azt próbálom megérteni, hogy mi az az irdatlan nagy dolog, amit ezek a sorozatok rejtenek, nyújtanak, hogy tizen huszon éves korosztályok világszerte oda vannak meg vissza tőle. Én valamiért nem tudnék ilyen szinten egyesülni a karakterrel. Pedig én is szerettem mindenféle karaktert, Mad Maxtől kezdve Darth Vaderen át Shepardig a Mass Effectből van sok féle. De ez azért már túltesz a farsangi kategórián, mikor 10 évesen beöltözünk robotnak, cowboynak meg miegymásnak. Valaki elmondhatná, hogy mi a poén abban, hogy beöltözök egy kitalált karakternek, és egy kitalált karakter személyiségével egyesülök, és azt egy mély fanatizmussal imádom. Mondjuk lehet rájátszik az, hogy ma már nem a Tom & Jerry, Flinstone család meg ilyenek mennek a Cartoon Networkon, hanem kicsit extrémebb rajzfilmek. Széles látókörű vagyok, tehát nem zárkózom el új dolgoktól, de ez a része a világnak még érthetetlen számomra. Gondolom mert nem ebben nőttem fel. Olvasgattam a képek felett található linkek kommentjeit, szívesen elolvasnám Aryx és Sir Spike véleményét a témában.
Wotan 5-dik kommentje elgondolkodtató itt:
http://www.pcdome.hu/forum.php?action=ll&t=20479
Szóval semmi sem lehetetlen...
