Alapvetően abból indulok ki, hogy davkar kolléga nagyjából ugyanazt érzi a ME3 végével kapcsolatban, amit én a Losttal: "Kapják be a készítők, miért kellett így elrontani a végét? Bahh, még ahhoz sincs kedvem, hogy újranézzem a korábbi részeket, pedig mennyire terveztem. Stb, stb, blablabla." Ahogy az én reakcióm, úgy az övé is eltúlzott, de az emberi természet már csak így működik, ízlések és pofonok, és így tovább.
Úgyhogy nem célom meggyőzni, csak a saját, már százezerszer leírt véleményemet tudom ismételni (ha már egyszer az egyik kedvenc játéksorozatom, és őszintén szólva inkább itt baszom a rezet ahelyett, hogy kipakolnék a bőröndből így a nyaralás után - most jöttek ki a netelvonás tünetei):
A nyomorék kis Reaperbieber Starchild és a kaszás haverjaink nagy titka nekem sem tetszettek. A legkevésbé sem. Van benne némi logika (a reaperek beragadtak egy ocsmány ördögi körbe, és ötvenezer évente kényszeresen nagytakarítanak), de az egész olyan... semmilyen. Kiábrándító. Elcsépelt. Főleg, hogy pont egy gyerek lett a reaperek szócsöve? Nekem jobban tetszett volna, ha valamelyik elhullott bajtárs alakját veszi fel. Persze az is elcsépelt (helló, Kapcsolat Carl Sagantól), de azért csak hatásosabb.
Maradtak lyukak, hát hogyne maradtak volna. Például minek kellett Sovereignnek rácsatlakoznia a Citadelre, ha egyszer a kiscsávó mindig is ott volt? Ha a reaperek beolvasztják magukba a kiirtott fajok tudatát, akkor hogy nem volt korábban valami kis ellentét az egyes példányok között? Komolyan ez a Starchild-izé irányítja őket?
(Saját mellékes problémám: az amúgy zseniális második rész óta ott lebeg a levegőben az a nevetséges human reaper kérdésköre: reméltem, hogy a harmadik részben lesz némi változatosság a kaszások kinézetében, hogy más tökös fajokat is megpróbáltak utánozni, de sajnos minden egyes reaper úgy néz ki, mint egy nagyra nőtt csótány-tintahal, akarom mondani, Leviatán.
Meg nagyon hiányzott egy-két erősebb személyiséggel rendelkező, önálló karakterként felfogható reaper is, mint Sovereign és Harbinger barátaink. Velük is szívesebben dumáltam volna a harmadik rész végén.)
Szóval ja. A Starchild rész nagyon gáz.
A döntéseink részben számítanak, részben nem. Az egész harmadik rész arról szólt, hogy az előző két részben hozott döntések utóhatásaival találkozunk. (Éljen a youtube, ahol "mi lett volna, ha" videók százaiban lehet gyönyörködni.) Az sajnálatos, hogy a fináléban nem volt egy nagy csata az addig összetrombitált fajok részvételével, de na bumm, ez van. Az is kár, hogy nem volt rendes epilógus az EC előtt, és az EC utánit sem vitték túlzásba Hackett, EDI és Shepard nyálas monológjaival meg a rajzokkal, de azért nem olyan nagy agymunka elképzelni, hogy kivel mi történhetett a nagy csata után.
Ami a kiskölyök által kínált lehetőségeket illeti, én úgy érzem, és a kezdetek óta azt hajtogatom, hogy a készítők a nagyobb tömegigényt kielégítő (reaperek feletti győzelem, bosszú, és még kripli Shepard is megmaradhat) destroy befejezést szánták/szánják kánonnak, és a másik kettőt (amelyek jóval összetettebbek és kiszámíthatatlanabbak) egyáltalán nem gondolták végig (Mindenki félszintetikus izé lesz? Hogyan? És hogyan hat majd ez ki a társadalmakra? A pszichére? A fajok képességeire? A várható élettartamra? Vagy: Shepard cuki kiscserkészeket csinál a kaszásokból? És ezt elfogadja a többi faj? Elfogadja a többi reaper? Meddig tart ki Shepard személyisége, és mikor olvad bele a tudata a nagy kollektívába? És akkor mi lesz?). Sőt, az eredeti, EC előtti fináléból az is egyértelmű, hogy a destroy-jal járó következményeket sem gondolták át kellő mértékben a játékosok szemszögéből (lásd a kismillió topikot a következő témákkal: Most tényleg szétesett az összes relé? az egyes fajok évtizedekig fognak utazni, mire hazaérnek a Földről? Honnan szereznek elég üzemanyagot és kaját? Elszigetelt régiókra esik szét a galaxis a gyors utazás és kereskedelem hiányában? Nem lesz többé közös kormányzás? A Normandy legénysége éhen döglik Mucsaröcsöge Alsón? Shepet össze lehet-e még egyszer foltozni most, hogy a Cerberus forrásai is kiapadtak?). Ezeket a kérdéseket is próbálták valahogy megválaszolni a sebtében összedobott Extended Cuttal. Ami persze csak kis részben sikerült.
"A reaper erőket meg amúgy is lehetetlen lett volna space magic nélkül kiiktatni, egy szaros destroyerhez is a teljes quarian flotta kellett."
És ebben is van valami.
Az még az én szerény véleményem, hogy már a második rész főszála is halovány volt. A játék hihetetlenül hangulatos (önmagában is, aztán a kiegészítők jelentették a koronát), de az egész egy nagyra nyúlt mellékküldetés egy végtelenül gáz human reaper befejezéssel. Már akkor felgyulladhatott volna a vészjelzés, hogy hoppá, itt lehet, hogy gondok lesznek. Mindent, ami jó és rossz volt az első és a második rész sztorijában, sikerült tovább vinni a harmadikba. Ennyire tellett tőlük. Ez van.
Hmm, de hosszú lett. Vajon addig fogjuk tépni a szánkat, amíg ki nem jön egy MMO-vá/FPS-sé/a jelenleginél is egyszerűbb céllövöldévé lealacsonyított negyedik rész?
(Elnézést az MMO-k/FPS-ek rajongóitól. Csak rám tört a fikázhatnék.)
