Thief 4

Semmi másért nem "kötözködök", csak azért, mert felvetetted az íj-kérdést. Először talán a Mount&Blade-ben találkoztam ezzel, hogy a kihúzott íjat a mókus nem bírja a végtelenségig megtartani. Ez teljesen jó, ez valóban így is van; minimum húsz, de akár hatvan-hetven kilót is tartani kell ilyenkor, nyilván nem megy a végtelenségig még akkor is, ha a tartása az embernek amúgy jó (és ennek felvételében pl. tereptárgy sem akadályozza), így a csontozat megfelelően segít.
...kivéve a Thief-ben, ahol G' csigás íjat használ, aminek épp az az esze, hogy a húzáshossz végén könnyül ki, így egy 80 font feszítőerejű íjat a végén tarthatsz akár 15 fonttal is.

Az is zavar a belsőnézetes, íjat használó játékoknál általánosságban (és ez utóbbi újabban baromi nagy divat lett), hogy ha a célkeresztet elvesszük, akkor a főcsávó ritka idiótán fogja az íjat. Normalerweise tudatosan vagy tudattalanul a nyílhegy és a cél képének az egymástól való távolságának beállításával céloz az ember gyereke. Ez olyankor, amikor az íj valamelyik sarokban fityeg azért, hogy ne takarja ki a látómezőt, képtelenség, mert ez csak akkor működik, ha az íj és a test kölcsönös helyzete mindig, minden körülmények között azonos. Plusz, csípőből lehet lőfegyverrel tüzelni, íjjal nem.
Ez utóbbi mondjuk, csak ilyen általános kitérő volt, ezt nem is a Thief-től várom el, hanem mondjuk egy Kingdom Come-tól.

Ezt egyébként épp az első(k valamelyike) Thief oldotta meg nőiesen jól, ahol az íjat normálisan emelte, és az íjon kis ablak volt, távolságonként pálcikákkal, ha jól rémlik. Egy ilyen nyugodtan mehetett volna ebbe a játékba is, ezt ugyanis napjaink - akár nagyvad vadászatára is használt - csigás íjainál is ugyanígy (is) lehet használni.

Pedig az elején megvan a feszültség, és ott áll a nagy kérdés, hogy akkor most WTF. Kár hogy elszúrták a sztorit.

Most beleraktam egy órát, nem sokáig jutottam a főszállal, egyelőre magával ragadott a város, a felfedezés élménye. Szeretek mindent felderíteni és tisztában lenni a helyzetemmel, menekülési útvonalakkal stb. Szóval nekem egyelőre tetszik. Nem beszélve a loot mániámról, képes voltam egy pénzérméért 2 őrön és egy kivilágított utcán átküzdeni magam. Hiába kicsi a városrészek területe, valamivel több házba lehet betörni, értékes és érdekes dolgok után kutatva. Vannak benne vicces részek, pl egy ilyen achievement keretében "utcatáblákat", vagy legalábbis nevesebb helyeknek a fémre gravírozott nevét le lehet csavarozni. Ami meg már a nevetséges faktorhoz tartozik az az, hogy a kb kéttenyérnyi területű táblát csak úgy elrakja.

Valszeg a lentebb elsírt íj balance is orvosolható, mert fejleszthető a sebzés, a pontosság. Mondjuk még mindig szúrja a szemem a rope arrow...

A nehézséggel nem lesz probléma. Thief módban vagyok (szerintem ez a normal), de a balfaszkodásnak itt is meg lehet inni a levét. A kár csak az, hogy ha végre belejövök az irányításba, és megszokom az interakciókat, nem fogok tudni idő közben átváltani nehezebb fokozatra, hanem el kell kezdeni elölről.

Szóval minden eddigi kritika függvényében én azt mondom amit Crea, jó lesz ez. Viszont azt az előrendelési árat nem éri meg.

Köszönöm szépen a részletes beszámolót! Az nyilván ennyiből még nem derülhetett ki, hogy a sztori milyen, de azt is sokan kritizálták, mondván, hogy teljesen érdektelenné válik egy idő után, csak sorban veszi fel a küldetéseket Garret, különösebb dramaturgia nélkül, aztán ennyi.

Nah, lenyomtam a tutorial után még egy pályát, és a hangulat az adja nagyon. A kihívás faktor és az MI...nos...vegyes. Az, hogy ölni nem szabad, csak kábítani, engem nem különösebben zavar. De az, hogy a testeket nem tudom elrejteni, miután leütöttem, már picit igen. Ha utcán ütök le valakit, az ok. Beviszem egy sötét sikátorba és probléma megoldva. De ha egy kastélyon belül teszem mind ezt, akkor igazán megcsinálhatták volna úgy, hogy a leütött, eszméletlen csókát berakhassam egy szekrénybe. Elég hülyén néz ki, hogy ott kerülgetem az eszméletlen testet a szoba közepén, mit ad isten rálépek és fel se ébred. Vagy ami a másik, hogy az őrök vakok és süketek egyszerre. Azt már lentebb is írta valaki, hogy ajtónyitásra nem reagálnak, pedig ez sztem tök természetes reakció lenne, de az, hogy FÉL MÉTERRŐL(!!!!) nem vesz észre, csak mert sötét van, az azért picit megmosolyogtató. Történt ugyan is, szunyókál egy őr a fotelban, és tőle kb. fél méterre van egy széf...odamegyek, hogy feltörjem, de a zár piszkálása közben túl hamar nyomtam a gombot és bizony eléggé hangosan megreccsent a zár. Az őr mellettem, ahogy várható volt, felriadt, és körbenézett...azaz konkrétan RÁM NÉZETT, de nem látott meg...ok, hogy fél kóma volt, meg sötét volt a szobában, de könyörgöm...fél méterre voltam tőle! Akkor is észre kelett volna vennie, ha a szobához igazított terepruhában vagyok. Persze ha észrevett volna, akkor meg valszeg az idegesített volna, hogy "nanemááááár, hát sötétben voltam", de értitek. Persze lehet csak én vártam túl sokat, és ez egy olyan kompromisszum volt a készítőktől, ami az élvezhetőség, játszhatóság miatt lett így.
Szóval ennek köszönhetően, a kihívás faktora eddig eléggé felemás. Az, hogy a tetőkön lopakodok, és villámlik és nem vesznek észre, pedig felettük mászom el, nem zavar...és úgy összességében azokon is túl lehet lépni, amiket az imént írtam, de azért említésre méltóak, hogy bizony néha túlzásokba estek a fény-árnyék játékkal, és bizony néha láthatatlanok vagyunk.
De a hangulat, mint mondottam nagyon adja, és eddig hála az égnek, az alternatív útvonalak keresésében sem akadályozott még a manuális ugrás hiánya. Ami irányt kinéztem magamnak, arra eltudtam menni, és egyszer sem volt gond ezen a téren. Legalább is eddig. Valszeg a későbbiekben, amikor majd többen lesznek az adott pályán, akkor nehezebb lesz vagy hosszabb ideig fog tartani, amíg megtalálom a legrövidebb s leggyorsabb útvonalat, de a tutorial utáni első pályán, ezzel nem volt probléma.
Szóval én azt mondom, próbálja ki mindenki, mert ez bizony olyan játék, amit mindenkinek magának kell kitapasztalnia, hogy mi mennyire működik, mennyire zavaró, mennyire csalódás. Nálam egyelőre a jó lesz ez kategóriát képviseli.

Az lenne a világon a legnagyobb business, ha mindenkit megvennék annyiért amennyit ér, és eladnám annyiért amennyit hisz magáról!