15 óra 10 perc. Huh...a korábbiakkal ellentétben, itt most nem fogok egyelőre hosszabb értékelést írni, mert ahhoz még túl frissek, túl erősek a bennem kavargó érzelmek. De a ZSENIÁLIS és a 10/10-et megkapja természetesen, és később majd bővebben is írok róla. Még az is lehet, hogy egy blogbejegyzés keretén belül, mert erről nem lehet röviden írni.
Egy kis statisztikát azért még leírok:
86 gyűjtögetni valót találtam meg a 141-ből. Több mint a felét, aminek örülök nagyon. Az ilyenekből valahogy sosem ,vagy csak nagyon ritkán tudom átlépni az 50%-ot.
A célzás pontosságom csökkent egy jó 10%-ot a kezdeti arányomhoz képest, így 72%-al zártam. Elhalálozásom 15 alkalommal volt, és a partnerem mindössze egyszer halt meg. A baj, hogy nem emlékszem már, hogy mikor és ki...Ellie? Tess? A feka csávó és az öccse? A franc se tudja már. A "fizikai" craftingolásokból az életerőmet és az életerőm visszatöltési, illetve gyógyulási idejét maxoltam ki. Az "átlátok a falakon" ösztön képességem 2-es szintű lett, a crafting sebességem 1-es szintű, és a Weapon Sway szintén. Fegyverek tekintetében az elején vegyes volt nálam az összkép, shotit, mesterlövészt és az alulról tölthető stukit felváltva használtam, de aztán a vége felé már a távcsöves pisztoly és a lángszóró volt a favorit. Plusz erőszeretettel használtam a molotov koktélt, és a házi barkács gránátot is. A figyelemelterelő füstgránátot egyszer, de csak kipróbálás céljából. Persze egyszer sem ramboztam, ha lehetett, próbáltam mindig osonni, lopakodni, csellel az ellenek háta mögé kerülni és úgy elkapni a torkukat, de néha bizony kénytelen voltam, mert észrevettek és túl sokan jöttek egyszerre.
Nagyjából ennyi. MAgáról a játékról - ahogy fentebb is írtam - bővebben majd később.
Az lenne a világon a legnagyobb business, ha mindenkit megvennék annyiért amennyit ér, és eladnám annyiért amennyit hisz magáról!
