A Halál

Semmi különös. Ott vagyok Thaiföldön (ázsia). Repülőtér, mennék haza. Apám és öcsém férnek csak fel a gépre, nekem nem marad jegy (anyámnak se, azé ő marad mer jobban tud angol). Na, ezután lehet keresni külföldi gépeket, végül hazakeveredünk. Addig rendbe lenne, de aztán elkezdtek sajnálni, hogy nem férek fel és de rossz nekem stb. És szar volt hogy ott piszkálnak. Csak annyi a lényeg, hogy rossz érzés hogy az embert sajnálják, és idegesítő. Épp ezér ne láccódjon hogy sajnálod. A példa amit montam kicsit elvont (nagyon) de a lényeg az ugyanaz.

A Mozi jó ötlet, télleg az az ideális megoldás szerintem is (bár ott nem ülhet egész nep).

Squrarer: fura gyerek vagy te. Nekem amikor meghalt a dédanyám (úgy fele ennyi idős koromban talán, nemtom, csak hogy régen nagyon, de azé má gondolkodó ember voltam), előtte is csak ritkán látogattuk, és amikor már nagyon rossz hatással volt rá az öregség, akkor má nem vittek hozzá, ne lássuk igy. Én ezt nem tuttam. Egyszer +kérdeztem, hogy miko megyünk má dédnagymamához, mer tök régen voltunk ott, erre kiderült, hogy már fél éve halott... Talán azt akarták, hogy elfelejtsem és ne fájjon, de még így is sírtam, bár má nem emlékeztem rá... De nem sokat, 1 órát se asszem (rég volt, nemtom). Lényeg, hogy bármennyit is cigizett nagyanyád (idő után má képtelen abbahagyni, mit tehetne) azé illene sajnálni... Vagy ennyire nem szeretted????