Dishonored

Az Emilyt kimentős küldetésig (House of Pleasure) eljutottam, ahogy a wikin elnézem, ez az alapkampány harminc-negyven százaléka lehet. A statisztikám sajnos gyenge volt, pedig úgy indultam neki, hogy akkor én leszek a másztör ászászin, a helyi Altair, aki árnyékként suhan fedezéktől fedezékig, de gyakran lebuktam a lopakodással (leginkább akkor, amikor meg kellene szorongatni az ellen nyakát), és verekedhettem ki magam a pácból. A speciális képességek viszont tetszettek.

GustyX: Látszik, hogy a Bethesda által fejlesztett vagy forgalmazott, leginkább éltetett játékokat újabban csak megveszem leárazáskor, de idő hiányában még nem nyúltam hozzájuk. A Skyrimnál is meglepett, hogy van first person nézete (de ott átállítható, ahogy hallom), mert RPG-ben nagyon nem ehhez szoktam. Ha jobban belemászok a dolgaikba, akkor nyilván tudtam volna, hogy a cégcsoport alapvetően erre a nézetre szakosodott már az ősidők óta. Ennyi. Nagy tragédia nem történt, a játék legálisan az enyém, nem is került sokba, ismét adtam egy esélyt az fps-nek, jól mutat a Steam könyvtáramban meg a polcon, max titeket idegesítettelek.