Milyen könyvet olvastok mostanában?

Okés fennt van a listán kösz

Egyébként az Old Republic-os Revan-ról kinek mi a véleménye?

Csak mert nemrég tudtam bepótolni és nekem a vége kifejezetten nem tetszett.
A két KOTOR játékot is csak ebben az évben sikerült kihúznom a bakancslistámról és azonnal csatlakoztam a rajongók táborához. Szerintem amúgy a 2. rész sokkal mélyebb értelmű volt,jobb.
Aztán örültem is hogy na itt egy hézagpótló könyv aztán tessék. Ezért lehet meg leszek kövezve, de szerintem Karpyshyn kissé túlértékelt író. Jobb esetben is csak egy erős közepes talán..Több könyvét olvasva jutottam erre a következtetésre nem csak ez alapján..

A könyv első fele kifejezetten unalmas volt, sokat téblábolt, aztán a második fele se lett egy nagy eresztés cselekmény szempontjából. A vége pedig....
Szerintem - a játékok alapján- Revan és a Száműzött karaktere sokkal mélyebb és tartalmasabb volt, kár hogy itt ilyen véget kaptak. Meetra kifejezetten mellőzött volt.
A végén teljesen logikátlanul is cselekedtek a könyvben, ez szerintem nagy hiba volt.
Nem mondom egyszer el kell olvasni a Kotor miatt, de lehetett volna sokkal jobb is.

Még talán a Godorai őrjáratot is érdemes megnézni. Nem olyan jó mint a Renegát v a Pokol, de amiatt hangulatos, hogy az előzőekkel ellentétben itt nem szemtelenül tápos a főhős.

Man literally too angry to die

Köszönöm az ajánlásokat.
Szerencsére e-könyvként fent vannak, így ha tesóm lesz annyira engedékeny hangulatban és kölcsönadja az olvasóját akkor megejtem őket.
Az nem baj ha sötét hangulatú a sztori, sőt keresem is az ilyeneket.
Tényleg elég sok m.a.g.u.s. könyv van ahogy néztem és a beszámolók alapján átlagban elég hullámzó színvonallal, így jól jött a segítség, hogy kihalásszam a jókat

Dale Avery: A renegát

Man literally too angry to die

A jó írót igazából a Sötételf trilógiára értettem, a többi szerintem se nagy eresztés.
Viszont aki összedob egy ilyen trilógiát, ott azért még lehet remény Legalábbis reménykedem..

Ja igen, kérdés: múltkor olvastam Luis Saul-tól 3 könyvet (Della bábjai, Boszorkányhadúr, Syburr csillaga), ezek eléggé tetszettek, és megnéztem a hátterét, és e szerint elvileg beletartoznak a M.A.G.U.S. univerzumba.
Restellem, de eddig még nem nagyon ismerkedtem meg ezzel a világgal, az érdekelne, hogy aki olvasta őket, melyik M.A.G.U.S. könyveket tudná ajánlani?

Salvatorénak szerintem egyetlen igazán jó húzása volt: az Otthon. Ezen kívül a Száműzött és a Menedék még olvashatók, illetve az Entreri/Jarlaxle páros kalandjai is az elmennek még kategóriába tartozik, de ezt leszámítva szvsz a legócskább vásári bóvli nagyüzemi gyártója a fickó (igen, Kristályszilánkostul mindenestül), tele kiszámítható, szappanoperás "fordulatokkal", ilyen-olyan módon visszahozott/feltámasztott karakterekkel, és a legócskább klisékkel, ami csak a fantasy ponyva műfajban elképzelhető.
Viszont vitathatatlanul a javára írható a Mélysötét részletes kidolgozása, élettel megtöltése. Azért örök hála, és le a kalappal előtte! Ám írónak szerintem határozottan pocsék és tehetségtelen a fickó. Persze nem a legrosszabb, van nála lejjebb is (ha valaki olvasta anno a Baldur's Gate regényt, az tudja miről beszélek ), de érthetetlenül túlhájpolt az ürge.

Hmm, ha már beírok ide: nálam az utolsó kivégzett könyv Mark Lawrencetől a Bolondok hercege. Ajánlom mindenkinek, akinek tetszett a Széthullott Birodalom trilógia, de azoknak is, akiknek az kevésbé jött be A Bolondok hercege könnyedebb, néha hangos röhögésre ingerlő (Jalan herceg némely megjegyzése vagy gondolata), ugyanakkor a sötétség, a dark fantasy érzésvilág ugyanúgy érződik a háttérben, mint ahogy a Széthullott Birodalomban is megvolt. A mihaszna élvhajhász Jalan herceg és az első látásra standard berzerker vikingnek tűnő Snorri párosa pedig szerintem 100%-os telitalálat, s szépen kiderül azért menet közben, hogy a fenti kliséknél persze jóval nagyobb mélység rejtőzik mindkettejükben. Plusz külön kikacsintás az első trilógia ismerőseinek néhány szereplő feltűnése, illetve korábbról már ismert történés más szempontból való "újraélése". Állítólag most novemberben jön a második kötet magyarul - én már nagyon várom! Nekem igazán tetszett a Széthullott Birodalom trilógia is (köszönet érte J.I.B.-nek, hogy felhívta rá a figyelmemet), bár a zárását kissé kurtán-furcsának éreztem, és kicsit meg is fáradt a sztori a harmadik kötet végére (azzal együtt, hogy jobbat magam sem tudtam volna kitalálni, ha maga Jorg és bandája próbál erre rábírni, akkor sem ). De a Bolondok hercege szerintem jobban sikerült. Mondhatni, nálam maradéktalanul betalált.

Endure. In enduring, grow strong.

Bizony, nagyon rókabőr lett.....
Én nem szeretek abbahagyni egy könyvet ha már elkezdtem,de nála pont ez volt a helyzet.
A másik, akit viszont tényleg tehetségesnek tartok, éppen ezért nagyon sajnálok, az Salvatore. Minden fantasy rajongónak kötelező darab (és vétel a Sötételf trilógia (Otthon, Száműzött, Menedék).
Ugye aki olvasta, annak nem kell bemutatni milyen fantasztikus atmoszférája van és mennyire olvasmányos.
Mostanra viszont ő is teljesen belefásult. Múltkor mondom megnézem miket írt mostanában, el is kezdtem a Gauntlgrym-et, aztán kb. egy negyedóra múlva abba is hagytam....
Már nincs meg benne ami régen megvolt. Pedig jó írónak tartom, ezért is remélem hogy még belekezd valami hasonlóan élvezetes regénybe, mint anno Drizzt-el tette az elején

Scalzi féle sorozat ígéretesen indult, első kötetet még élveztem is, aztán sajnos piszkosul unalmassá és kiszámíthatóvá vált.

Én olvastam a Riyria-krónikák első 5 kötetét és tény hogy jó az író stílusa, valamint a főszereplő karakterek is jópofák, szerethetőek, viszont szerintem eléggé ellaposodik a sztori.
Ha már javasolnék egyet az 5 közül, akkor az a 2. rész: "Az elfek tornya".
Amit pedig biztosan nem az a 3., az volt a legunalmasabb.

Én könyvtárba járó vagyok, tehát eléggé megválogatom, hogy mit veszek meg és hát azt kell mondanom - persze ha rám hallgatsz-, hogy egynek elmegy, de meg nem venném őket.
Mondom a legnagyobb baj, hogy eléggé szegényes cselekmény szempontjából, jól indult, aztán egyre sivárabb lett.

Ezzel a dologgal meg, hogy sokan jóra értékelnek egy könyvet, akkor az már biztos befutó, mostanában már nem értenék egyet, valahogy túl nagy a választék, és egyre alacsonyabb a színvonal. Mi meg szép lassan elfogadjuk ezt, aztán örülünk az odavetett csontnak..
Erre jó példák John Scalzi könyvei. Mindenki odavolt értük, ellenben szerintem meg egy mindenhonnan összelopkodott unalmas sablontenger volt. Maga az alapötlet csak csak (persze az se eredeti), aztán azzal kifújt.

Viszont ha ajánlhatok, akkor ha jó sci-fit akarsz, olvasd el Asimovtól az Alapítvány sorozatot, ha meg horrort akkor Lovecraft egyértelműen

El is felejtkeztem róla:

Mark Lawrence - Tövisek császára

Meh... "Imádom" mikor egy aránylag jó sorozat utolsó része olyan befejezést kap ami nemes egyszerűséggel agyonveri az egész hangulatát. Jorg kalandjai tovább folytatódnak, de egyre kevésbé érdekesek, az első könyvben megismert karakter személyiségéből szinte semmi nem marad (bár azért vannak fellángolásai). A könyv legjobb részei az Öt évvel ezelőtt fejezetek, sokkal pörgősebbek és fény derül néhány további dologra. A könyv nagy csavarjára már futólag a második könyvben is gondoltam, mikor annyit emlegetik a Holt Királyt, aki meg kicsit is odafigyel nagyjából a harmadik kötet felétől tudhatja mi lesz a meglepetés. Chella néhány fejezetét meg legszívesebben átlapoztam volna. Szóval összességében nekem csalódás volt ez a lezárás.

Brian McClellan - Vérrel írt ígéretek

Ezt viszont csak ajánlani tudom Egy újabb trilógia nyitó kötete (Lőpormágus), de szerencsére csak októberig kell várni a következő részre. Egyébként 2014 legjobb fantasy debütálása 2014ben Nem a megszokott kardozás-fantasy világ, inkább az iparosodás korára emlékeztet. Vannak hagyományos mágusok is, de rajtuk kívül itt megjelentek azok a bizonyos lőpormágusok is, akik messziről robbantják fel a puskaport és némi plusz töltettel két kilométerre lövik ki a muskétagolyót, esetleg egy plusz töltettel 90 fokot fordul a golyó. Az alaptörténet szerint a könyv elején éppen véget ér a királyok kora, ami mint később kiderül nem várt következményekkel jár Mellette pedig fel kell építeni egy demokratikus államot, miközben invázió fenyeget és egy áruló bújik meg az összeesküvők között. Ráadásul még egy ősi prófécia is előkerül.
Írnék még szívesen róla, de nem akarok véletlenül sem spoilerezni, inkább mars elolvasni

Patrick Rothfuss - A bölcs ember félelme

Folytatódik Kote története, pontosan ott, ahol az előző rész abbamaradt. Egyrészt a fogadóban, másfelől az egyetemen. Kicsit több a hullámvölgy a könyvben, de így is olvastatja magát. Egyedül az ősi tündérnél eltöltött idő volt az, amit én szívesen letudtam volna egy-két mondattal, ehelyett jó pár oldalon keresztül olvashattam a főhős és egy időtlen lény szerelméről, hurrá Bár történtek ott is fontos dolgok, de engem valahogy nem kötött le annyira, mint a zsoldosoknál tett kirándulás vagy az egyetemi történések. Előbbinél ráadásul egy kis "meglepetés" is van: SPOILER. A jelenkori szál meg csak tovább kavarja a dolgokat, újabb kérdéseket kapunk, és csak nagyon kevés választ. Mindenesetre kíváncsi vagyok hogyan is sikerül lezárni a történetet, remélem méltó lezárást kap

És a végére egy kérdés Valaki innen olvasta esetleg a Riyria-krónikákat Michael J. Sullivan-től? Gondolkozom rajta, hogy vagy ez lesz a következő nagyobb sorozat amit beszerzek vagy az Az Első Törvény Joe Abercrombie-tól Nem tudom eldönteni melyik legyen

...az élet álom, az álom halál, a halál megváltás, a megváltás élet...