A vicc az egészben, hogy Lev Tolsztojt akartam olvasni, de mivel az alap vágyam az volt, hogy orosz irodalmat olvassak, így ebbe kezdtem bele.
Nagyon jól ír a fickó. Annyira érzékletes, lényegre törő és tiszta leírások vannak benne, hogy csak azt veszem észre, én is ott bolyongok az elcseszett, koszos Moszkvában, utána pedig fellélegzek a friss levegőtől egy-egy vidéki, erdei jelenetnél. Tetszik a stílusa. Annyit azért érdemes megjegyezni, hogy Alekszej Tolsztoj szocialista író, így előszeretettel állítja be még mocskosabbnak és még igazságtalanabbnak a késő-középkori Oroszországot.
Ja igen, a regény Péter Cárról szól, de egyszerre legalább öt szálon fut a cselekmény. Most járok a századik oldalnál, de Péter még csak vagy 8-10 éves.
Bevallom, a neveket elég nehéz megjegyezni, mert néha egy fejezetre jut vagy nyolc ....ics és ....szej végződés!
