Grim Dawn

Még annyi jutott eszembe, hogy ha egy csoportnál kategóriát ugrik (javul) a megítélés, akkor érdemes gyorsan újra végigjárni az oda tartozó NPC-ket, mert szinte mindig lesz valaki közülük, aki új küldetést ad.

Én egyébként - ahogy most utánaolvastam - szinte az összes mellékküldetés megcsináltam. Egyedül Fort Ikonnál hagytam félbe az Outcast mellékküldetéseit, mert akkor már a játékon szerettem volna végigmenni, és nem hiányzott egy (vagy több, ha megpadlózik az ember) kirándulás a Steps of Torment kihívás dungeonjébe.

Még egy utolsó dolog: a játékban rengeteg titkos hely van. Tipikusak a kazamatákban lerombolható falak mögött megnyíló, kincsekkel teli fülkék, átjárók (amiket a térkép természetesen nem jelöl, sőt ha a térképre vetsz pillantást, akkor gyakorlatilag "légüres térben lépdelsz" ezeken a helyeken). Ugyanakkor a külső helyszíneken is ráakadtam több rejtett helyre (nyilván közel sem az összesre). Volt olyan pl., amikor a folyóba belépve és abban haladva eljuthattál egy máskülönben megközelíthetetlen kis szigetecskére, ahol ráadásul nagyon komoly holmikat áruló kereskedőbe lehetett belebotlani. (Sárga/zöld cuccai voltak, nem egyedi kék tárgyak, de a normál kereskedőknél kapható holmikhoz képest ezek mégis jóval combosabb - és ezzel magasabb szintkövetelményű - darabok voltak.)

Máskülönben tényleg jó játék. Sok minden más is érdekel (ebben a hónapban bezsákoltam egy GOG-os leértékelésen a The Witcher3-at, és pont ma vettem meg GOG-on az új Baldur's Gate kiegészítőt, plusz van még egy rakat más játék is talonban), a játékokra fordítható időm meg sajnos közel sincs annyi, mint mondjuk 15 évvel ezelőtt volt, így azért nem hiszem, hogy egyhamar sok száz órát beledobnék (azért a következő karakterrel rendesen nekifekszem még), de időről-időre tuti vissza fogok még térni ehhez a címhez.
A remélhetőleg majd valamikor érkező kiegészítőt pedig már most várom! (A történet jelenlegi félbehagyottságáért egy kurva nagy fekete pont azért jár a fejlesztőknek.)

Endure. In enduring, grow strong.

Rendben, egy-két dolog még akkor:

1. Olvasnivalók a játékban: Szerintem határozottan adnak a hangulathoz. Az ilyen mindenfelé megtalálható naplótöredékek, firkálmányok stb. között akadnak nagyon hangulatosak/vérfagyasztók is, amik segítenek megérteni a történéseket, illetve színesítik a sztorit.
Apropó, történet! Itt nagyon érezni, hogy a játék még befejezetlen. Anélkül, hogy spoilereznék, az aetherieal fenyegetést nem oldjuk meg, sőt ez a vonal meglehetősen információszegény módon szorul a háttérbe a végigjátszás második felében. Pusztán "darálnivalóként" tűnnek fel erre-arra az ebbe a brancsba tartozó szörnyek.
A játéknak igazából vége sincsen rendesen, hiszen csak az egyikkel bánunk el a két fő fenyegetés közül. Nagyon érezni, hogy a remélhetőleg korrekt zárást és minden szál elvarrását egy kiegészítőre tervezik. De elegánsabb lett volna, ha nem egy cliffhangerrel ér véget az alapjáték, hanem legalább részlegesen kap egy normális zárást. Ráadásul még egy videót/kis összefoglalást sem kapunk a főszörny elintézése után, hanem mindenki mehet tovább amerre lát normálon, vagy léphet a következő nehézségi szintre. Tudom, hogy kis stúdió, kis költségvetés, de ez így elrontja a végén az ember szája ízét. (Pedig a játék maga nagyon korrekt!) Szóval ez a rész nem tetszett.
Máskülönben a történet összességében átlagos, de a kategóriáján belül abszolút vállalható. Ugye ez a stílus nem az áll-leejtő fordulatokról és művészi módon kidolgozott NPC-kről szól. Egy Diablo2 vagy 3 ugyan komolyabb volt ezen a téren, de az igazi érzelmi pluszt ott is csak a rendkívül profi módon összerakott, izgalmas átvezető videók adták.

2. A karakterem: sima Soldier, pajzsos/egykezes fegyveres. A Devotionnél eredetileg az Oleron (jobb alsó) csillagképet céloztam meg, és az ahhoz vezető úton (persze nem jutottam el oda: egy szimpla normálon végigjátszás nem elég ehhez) olyan csillagképeket is felszedtem, amelyek kardspecifikusak, így egy idő után csak kardokat használtam egykezes fegyverként.
A karaktert borzasztó egyszerűre szabtam: gyakorlatilag a Cadence volt az egyetlen (default) támadóskillem, emellett pedig kettő ki/bekapcsolható skillt használtam, plusz a túlélést/sebzést segítő passzívokat. Hosszútávon egysíkú, unalmas karakter lenne így egyébként, de első végigjátszásra megtette. Viszont nem kellett vele sokat stratégiázni, bármibe beleállhattam. Persze ha túlvállalja magát az ember, akkor jön a padlózás. De a legvégére elég kemény lett. A Necropolis kapujától a legvégéig már egyszer sem feküdtem meg, pedig meglátogattam a Bastion of Chaost is, ahol elhasználtam egy tolvajkulcsot a megfelelő helyen, és a megnyíló "kihívás dungeon" első szintjét teljesen lepucoltam, majd a másodikat is félig megcsináltam, mire elfogyott a gyógyitalom, így kiléptem (onnan nincs teleport sehova). Durvák lesznek egyébként ezek a csak tolvajkulccsal megnyíló dunegonök. Persze kifejezetten kihívósra, buildeket tesztelősre csinálták őket.

Ez volt a körülbelüli buildem


A következő karakterem egyébként egy sámán lesz (egyelőre tiszta kaszt, de lehet, hogy felveszek majd idővel mellé egy másikat). Kétkezes fegyverekkel, villámsebzésre rámenve. Ezzel a Soldieremmel olyan kétkezes fegyvereket találtam (és raktam félre), hogy Peace elsírná magát, ha meglátja!

Endure. In enduring, grow strong.

Azért írj csak róla nyugodtan! Én olvaslak, csak eddig nem reagáltam, mert nem tudtam, hogy mik a terveim a játékkal (vannak-e egyáltalán). Ugyanis csak arra vettem, hogy elüssem valamivel az időt a Division megjelenéséig, és arra nagyon jó is volt, aztán ilyen 30-31 körüli szinten meg is maradt. Én puskás (faszomtudja, melyik kaszt, talán demolitionernek hívja a játék) karakterrel nyomultam, mert a közelharcost az elején nem találtam túl érdekesnek. Elvittem egyet 10-es szintig, de fingom nem volt a játékmechanikáról, meg semmiről, aztán meguntam és toltam a puskás/bombás formát, na, az szerintem kurva jó!

Esetleg egy-két szót írhatnál arról, hogy milyen formában használtad a közelharcost, engem ez érdekelne, pláne így, hogy nem vettél fel mellé másik osztályt! Kétkezes volt, vagy kard+pajzs kombó, meg ilyenek. Ugyanis ma felteszem laptopra, remélem elmegy rajta (el fog), aztán tolom újra, nagyon bejött!
Ja, még valami: szégyenszemre bevallom, hogy a sok pofázást elnyomtam mindenhol, úgyis csak menni kell és ölni, leszartam, hogy mit dumálnak. Pedig mindig végig szoktam olvasni mindenhol mindent. Érdemes itt is?

Respect is not given. It's taken.

Csak a rend kedvéért röviden... az imént értem végig a játékon normál nehézség/veterán fokozat párosítással: 36 óra volt kereken, 50. szintű karakterrel zártam. (Bountykat nem igazán csináltam, talán max. 6-7 darabot, viszont az összes helyet teljesen bejártam, beleértve a Chthonic rifteket is. Így jött össze a játékidő és szint páros.)

Holnap belevágok egy új karakterrel. Azzal a normál után vszg. megyek majd tovább epic és ultimate nehézségekre is. Bár arról itt már nem adok számot, mert a jelek szerint a kutya sem játszik vele rajtam kívül

Endure. In enduring, grow strong.

No, átléptem a 25. játékórát, megléptem a 40. szintet, és még bőven messze van a vége (Homesteadtől délre mindent megcsináltam, plusz a farmokat nyugatra és keletre is, de északi irányba még nem hagytam el a települést.)
Valaki (azt hiszem, Peace) írta, hogy 26 óra volt az egész. Nem tudom, hogy a fenébe csinálta, mert én is megyek folyamatosan, nem vacakolok (igaz, mindent bejárok, a lezárt helyekre is visszamegyek némi dinamittal (oltári nagy területek tudnak így megnyílni!), de szerintem egy jó tízórányi non-stop szörnydarálás még benne van így első ránézésre, mielőtt eljutnék a vége főcímig. (Ami nem lesz a vége, mert legalább két másik karaktertípust is ki akarok próbálni, s azokkal magasabb nehézségi szintre is felmennék majd, ha bejönnek.)


A játék különben szerencsére "bedurvult", helyenként kifejezetten odafigyelős (veterán módban tolom a legelejétől). A statisztika szerint 15-ször sikerült is már behalnom. Igaz, ebből kb. tucatnyi egy olyan területhez és főnökhöz köthető még viszonylag a játék elején, ahova igen-igen alacsony szinten estem be (17-es szinten sikerült benyitnom a kultisták egy kulcsra zárt rejtekhelyére), de nem fordultam meg, hanem megmakacsoltam magam, és az átlag szarjankókat gond nélkül be is daráltam, de a főnökük rendesen leizzasztott. Egész pontosan 12-szer padlóztatott, mire kellően kitapasztaltam, és le tudtam rendezni a buráját (szerencsére nem full hp-ról kellett minden alkalommal).

Azt hiszem, nálam a Diablo3 megy szépen nyugdíjba a következő kiegészítőjéig van a 4. rész megjelenéséig (az új gépemre már fel sem telepítettem, de nem akarok igazságtalan lenni, az orrvérzésig toltam korábban - valahol 1500 és 2000 óra között járhatok benne a játékidőt tekintve), és ha diabloid hentelésre fogok vágyni, akkor egy jó ideig a Grim Dawn fogja nyújtani ezt a jövőben. (Meg most is még legalább két-három további karakter kipróbálásáig majd.)

Endure. In enduring, grow strong.

No, miután pénteken megláttam, hogy már a GOG-on is elérhető a játék, megvettem én is.

Játékmechanikailag Titan Quest újratöltve és finomítva/kicsit átkavarva (mind-mind pozitív irányba), hangulatra pedig kellően sötét, amolyan D2 és PoE keverék.

Soldiert indítottam (TQ-ben a Warfare/Defense páros Conqueror volt a kedvencem, és itt a Soldier - ha pajzs/egykezes fegyver felállásra fekszik rá az ember - hasonlít a leginkább hozzá).
Eléggé az elején járok, 12-es szinten vagyok. (Második szakmát nem vettem fel. Ahogy elnéztem - szemben a TQ-tel, ahol a két hivatás felvétele kötelező volt, ha életképes karaktert akart az ember magasabb nehézségi szintekre - itt valószínűleg egyetlen hivatással is el lehet lenni.)

Egyelőre nagyon könnyű a játék (pedig bekapcsoltam a Veterán módot), gyógyitalt még nem kellett innom. Igaz, ilyen 6-8 szinttel magasabb bossokkal sem akadtam még össze (3-4 szinttel volt talán fölöttem az eddigi legizzasztóbb, de az sem jelentett igazán akadályt.)

Ami kicsit csalódás egyedül: elég kevés fajta szörnnyel találkoztam idáig. Lehetne kicsit változatosabb ebből a szempontból.

Endure. In enduring, grow strong.