Van egy kifejezett döntési helyzet a játékban, mivel én úgy döntöttem a második részben lépek inkább románcra Mirandával gondoltam Ashley-t hagyom az első részben. Aztán annál a pontnál rájöttem, hogy nincs semmi, ami a románcon kívül motiválna a döntésemben. Azt hiszem ez volt a játék legnagyobb hibája, hogy hiába voltak döntési helyzetek benne (és persze a folytatásokban is) azok kimerültek abban, hogy jól akarsz cselekedni, vagy épp rosszul vagy ne adj isten a románc kedvéért.
Pont ezért szeretem a Witcher 3-at: Mikor döntési helyzetbe kerülök, ott is két opció van adott esetben, mégis képes a moralitásomra hatni. Nem a jó vagy a rossz döntést hozom, hanem a számomra morálisan elviselhetőbbet. Ennek megfelelően remélem, hogy hasonlóan lesz megcsinálva az Andromeda is.
Legyen a helyzet olyan, hogy az ember azon filózzon taktikailag melyik a jobb: Megmenteni valakit és elhúzni, vagy végrehajtani a küldetést tudva, hogy hátrahagyod az egyik társadat. Segítesz a bolygón élőknek és ezzel beavatkozol valamibe, amiből később baj lehet, vagy hagyod a dolgot, de ezzel a döntéseddel később ellenséget szerzel.
A Mass Effect 3 ilyen szempontból a legkellemetlenebb. A döntéseid csak arra irányulnak, hogy sikerrel megmented-e a galaxist, vagy elbuksz, nem pedig arra, hogy a megmentést minek az árán éred el.
Kifejezetten dicséretesnek érzem, hogy a Bioware követi a Fallout4 példáját karakterkészítés terén. Az, hogy két testvér közül választasz hitelesebbé teszi a karaktergenerálást, történet szempontjából és persze reklám szempontjából pedig nem kell magyarázkodni.
Abban pedig egyet kell értenem pb69-el, hogy a DAI megoldása sem volt a legjobb. Tetszett a nagyobb (nem nagy csak nagyobb) nyílt terek kidolgozottsága, de amint végigrongyoltál rajta gyakorlatilag nem marad semmi, amiért odamenj. Persze nyersanyagért érdemes, de egy idő után nem motiváció csak azért bejárni ugyanazt a tájat, hogy szerezz magadnak valami alapanyagot. Ráadásul azzal, hogy élettelenné és sterillé tették a tájakat elveszett az a plusz is, amiért szívesen végigmentél rajta.
Witcher 3-ban máig kedvencem végiglovagolni az utat A-ból B-be még akkor is, ha iszonyatosan sok idő, mert nézni ahogy elfut pár szarva az erdőbe, megjelenik pár bandita, kisüt a nap vagy épp vihar jön, vagy épp mikor rám esteledik és azt figyelem milyen rémségek várnak rám, olyan hangulatot ad, amit a DAI minden erejével sem volt képes megragadni.
Ettől függetlenül, ha egy DAI szintű munkát kapunk az Andromeda személyében már többet kapunk, mint a 3. rész, ami pedig több mint a semmi
