Mióta eszemet tudom, nem volt talán ilyen nagy összefogás civil és szervezeti részről egy ember keresésére Győrben. Egyesek szerint több is volt ez, mint kellene, ezt nem véleményezném.
Közvetlen kollégák sosem voltunk, egy-két rendezvényen találkoztunk csak, így nagyon személyes véleményt nem tudok róla mondani, szakmait igen. A jótékonysági újságíró mintaképe volt, rengeteg család, magányos ember, szerencsétlen sors köszönhette neki a jobbulást. Sajnálom, hogy ilyen véget ért a történet. Még anno a suliban is rengetegszer emlegették nekünk, mint követendő példát, amikor ilyen téma kerül elénk. Ráadásként a szülőfalumban, az általános iskolában tanított is pár éve már, így a lakóhelyem is veszített vele, nem csak a tanult szakmám.
Nyugodj békében, Jutka!
A kibaszás társas játék, sose feledd.
