Minden, ami futball - Focisarok

Én sem mondtam, hogy feltétlenül baj lett volna ez a bírói felfogás. Sőt, valószínűleg éppen hogy szerencsésebb, hogy így alakult, és nem befújt mondjuk 3-3, vagy 4-4 büntetőt, aztán a továbbjutást az döntötte volna el, hogy a kettő közül melyik csapatnak van egy biztosabb lábú ítélet-végrehajtója. Így most sokkal inkább azt érzem, hogy a pályán dőlt el a kijutás, a csapatok játéktudása, felkészültsége döntött. Viszont ha van videobíró, akkor kizárt dolog, hogy ne szólt volna bele, ne bírálta volna felül jó pár esetben a játékvezetőt. Muszáj lett volna felülbírálniuk, ha szigorúan a szabályok szerint járnak el. És ezeknek a szituációknak minimum a fele tényleg nem volt egyértelmű, én még ma sem tudnám megmondani, pontosan hány büntetőt kellett volna megítélni. Szóval most mindenki azon vitatkozna, hogy jogos volt-e az egész, vagy a (video)bírók elcsalták a meccset. Arról meg pont kevesebb szó esne, hogy milyen sporttörténeti eredmény ez valójában. Pedig elvileg a videobírónak az lenne a lényege, hogy egyértelművé tegye a helyzetet, és a nézők ne foglalkozzanak a bíróval a meccs után. Ezúttal viszont éppen fordított hatást váltott volna ki, ha a videobíró a szabályok szerint próbál eljárni, és belenyúl a meccsbe.

Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.

Még így nyúlt bele a meccsbe legkevésbé.
Sajnaltam az olaszokat, de szarok voltak sajnos.

Svédek ezzel a célfutballal a vb-n is jók lesznek pár döntetlenre...

Szenvedély nélkül a foci halott.

Azért a mai meccsen igazán kíváncsi lettem volna egy videobíróra. Még Puhl Sanyi sem nagyon tudta eldönteni a tizenegyesgyanús eseteket, csak olyanokat mondott a stúdióban, hogy az egyik talán inkább az, a másik meg talán kevésbé az, mint az előbbi. Márpedig csak büntetőterületen belüli kezezésből volt öt vagy hat felváltva mindkét oldalon, plusz két erősen vitatható buktatás is. Szóval ezen a meccsen születhetett volna akár 6-8 tizenegyes is tetszőleges eloszlásban, ha a videobíró aktívan bele kíván szólni a történtekbe. A pályán ezzel szemben Mateu Lahoz sporttárs azt a filozófiát tette magáévá, hogy ő ma nem fúj be semmit, történjék bármi is a büntetőterületen belül, döntsenek inkább a csapatok. Mondjuk ehhez legalább tényleg következetesen és rendületlenül tartotta magát végig...

Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.

Édes istenem, ezt a ma esti görög–horvát meccset nem egyhamar fogom elfelejteni. Szinte minden nagy tornáról maradt meg egy mérkőzés, ami legendásan rossz volt, kezdve a 2000-es Eb-n a török–svéd 0-0-val a csoportban, aztán mondjuk a 2008-as Eb-ről a román–francia 0-0 szintén a csoportban, a 2010-es vb-ről a paraguayi–japán nyolcaddöntő 0-0-val és nulla kockázatvállalással végig mindkét oldalról, aztán ugyanez a 2016-os Eb-n a portugál–horvát nyolcaddöntő hosszabbításának legvégéig, stb. Na, a fent említett görög–horvát ebbe a sorba nyugodtan illeszthető, még ha csak vb-pótselejtező is. Az első és egyetlen kaput eltaláló lövésre a 87. percig kellett várni. Jó, ezen túl még volt egy kapufa is. De ennyi, tényleg ezen kívül a kapuk közelébe nem kerültek a játékosok, vagy ha el is értek a tizenhatosig nagy ritkán, akkor kilőtték a stadionból a labdát az akció végén. Az egyik csapat (a görög) nem tudott támadni egyáltalán, a másik csapat (a horvát) meg nem akart csinálni semmit 90 percig.

A délutáni meccs viszont jó volt. Színvonalát tekintve az sem volt túl magas, köszönhetően a pálya talajának és a körülményeknek is, de az északírek újfent nagyon kellemes meglepetést okoztak azzal, ahogy küzdöttek, és a hazai vereség ellenére az utolsó percig izgalmassá tudták tenni a visszavágót a sokkal esélyesebb svájciak ellen. Sajnálom, hogy összessítésben végül azzal az egy jogtalan tizenegyessel kellett kiesniük, amit még a múltkor ítéltek ellenük.

Serbia is like Nokia: each year a new model, and it's getting smaller.