The Witcher 3: Wild Hunt

Nem a sikerei zavaróak, hanem az alapvető hozzáállása bármi máshoz! Amúgy a játékok nélkül sehol nem lenne a regényeivel, és be kell vallani - bárhogy is fényezzük- igazából csak b kategóriás szerző.Éveken keresztül simán belelapoztam, bele- bele olvastam a könyveibe és lazán vettem mást, míg a The witcher 3 elkezdése után egyben csomagként megvettem az összeset, és nem rosszak, egyáltalán nem- de nem egy Gemmel, vagy Feist, vagy Morgan, vagy..., vagy... és jöhetnének sorban a nevek!

LM, +1 Flotsamhoz (amikor megszólal a síp, és először találkozunk Iorveth-el, aki ráadásul egy középkori szent éneket sípol, ami béke és a testvériség dicshimnusza, ez még hozzáad a karakteréhez). Bár én csak tavaly toltam ki a második részt, mert akkor vettem új gépet, de nem zavart sem a játékmenet, a történtet megimádtam.

Aribeth +1 a spoileres részhez, Sapkowski zseniálisan árnyalta a háborúban az ellenfélre való tekintés ellentmondásait.

Örülök a nyersesége ellenére is Sapkowski sikereinek. A novellás köteteket nem tekintve a harmadik regény 1996-ban jelent meg, akkor, amikor Martin első regénye, és ha úgy vesszük, Sapkowski van legalább annyira zseniális író, mint Martin és kvázi meg is "előzte" őt a fantasyban a realistább és sötétebb ábrázolásban (bár már előttük-mellettük is voltak képviselői a műfajnak, pl. Glen Cook vagy Robin Hobb), de elkerülve a versengő hangnemet, kortársak, minden pozitív tekintetben. Sapkowski önmaga képességei jogán és okán is kiváló szerző, ezért fájó, hogy sokan a viselkedésének hatására egyesek olyan kommenteket írtnak, hogy enélkül a középszerű történetei nem jutottak volna el sehová.