Ellie akcióban – megérkezett az új The Last of Us: Part II előzetes! [hozzászólások]

Megvan "A pusztulás gyermekei", csak még nem volt időm elolvasni. Legalább olyan jónak mondják, mint az első részt.

Nekem is volt hasonló élményem a közelmúltban egy könyv kapcsán. Tavaly olvastam egy angol könyv ajánlóját a Molyon, Fonda Lee: "Jade City", mondom érdekesen hangzik ez az urban fantasy. Aztán a megjelenés előtt két-három héttel belebotlok, hogy akkor ezt most tényleg kiadják és nem pletyka, hogy megvették a kiadási jogokat (és ha kicsit várok, akkor lehet inkább e-könyvben veszem meg, de így sem bánom, mert tök jó a borítója).

Szerintem érdemes beruházni egy e-könyv olvasóra, mert bár piaci nehézségek miatt (itthon 27% az ÁFA ezeken [mármint a az ekönyveken] az európai 5% helyett, mert a kormány tudtommal valami olyasmivel érvel, hogy ez szolgáltatásnak minősül, nem pedig terméknek, de ennek nem néztem utána pontosan) elég ingatagnak mondják olykor, azért elég sok kiadó kihoz egy csomó könyvet e-változatban is (az Agave szinte mindent). Nekem nyolc éves lassan az olvasóm, van, amikor ritkábban vagy sokáig nem használom, de még mindig nem kellett újítani, és ahhoz képest már egész jó változatok vannak [mármint az új olvasó-gépezetek terén], és mindkét nagy formátumban kihozzák (epub, mobi).

Itt a szakmában dolgozó embertől egész jó és objektív írások vannak. Könyvolvasón meg tényleg olyan élmény olvasni, mintha könyvet olvasnál az e-ink technológia miatt.

Amiért felhozom, az az, hogy "A három test trilógiát" teljesen egészében betudnád szerezni így, én is vettem már csomó könyvet ebben a formátumban. Két hely, ahol be is bírod szerezni őket: Dibook (első kötet, utolsó két kötet [a szerző nevének felcserélése okozza a képzavart]) eKönyv.hu (mindhárom kötet linkje). Tudom, írtad, hogy most munkahely-váltás/keresés állapotában, tehát nem biztos, hogy elsődleges egy ilyen gép beszerzése, de ha van tablet, vagy nem a zavar a telefonon olvasás, egy pár kattintás és már olvashatod is a teljes trilógiát, Androidon a korábban preferált MoonReaderrel szemben a ReadEra egy nagyon jó ingyenes programnak mondják (jók az értékelései is), laptopnál meg az össznépi Calibre nevű program jó kiindulási alap.

Ez az azonnal akarom hozzáállás tényleg baromi káros, könyveknél is. Van a Háromtest-trilógia, nagyon jókat olvastam róla, ajánlották is, én meg nem tudom egyszerűen megszerezni az első részét sehonnan, és kb. kéthetente felbaszom magam ezen, hogy nem tudok elolvasni egy rohadt könyvtrilógiát, mert nincs meg az első része.

Viszont kurva jó, amikor belebotlasz egy nem várt könyvbe: Az idő gyermekei folytatásába, ezt most külön Neked írom, mert tudom, hogy Neked is tetszett. Nem vártam, nem tudtam róla hogy lesz, aztán tegnap a kezembe ugrott az egyik könyvesboltban. Évek óta nem éltem át ilyesmit, se játék, se film, se könyv nem lepett meg a létezésével, csak hirtelen belefutottam.

Baromi káros ez a végletekig feszített tempó a tartalomfogyasztásban: csúszik egy játék, és őrjöngenek az emberek, nincs meg egy sorozat következő részének vetítési dátuma, és már a 7. felmenőjét szidják a producernek, aki jó eséllyel nem tehet erről. Egy filmnél már nem a mondanivalója a fontos, hanem hogy az imdb-re mikor kerül fel a casting lista, meg kinél van rumored a neve mögött, és közben még két évig esélytelen, hogy lásd a filmet. Röhej.

A kibaszás társas játék, sose feledd.

Ez nem támadás, és nem is feltétlen neked szól.

Tudom, már írtam milliószor, de ebben a témában tényleg ez az alapvető hozzáállást tartom egészségesnek: elhalasztották, van más. Tényleg van más: könyv, film, sorozat, előadás (a TED-en rengeteg), másik játék, lehet kerékpározni, futni, barátokkal étterembe menni, bármit tevékenykedni. Tényleg ebben hiszek, és ezt tanácsként is meg lehet fogadni, amit saját magam is magamon tanultam meg (ahogy pár hónapja írtam, egyes Dűnével kapcsolatos, egy évtizeddel ezelőtti hozzászólásaimat saját magamnak is fárasztó volt visszaolvasni ).

Martinnal néztem egy pár hete interjút. Én sem örülök, hogy nincs még itt hatodik kötet, tartok tőle, hogy sosem lesz hetedik már. De! Martin elmondja, megérti őket, de vannak olyan szerzők, akik évente nagyon remek regényeket tudnak megalkotni és megírni, és vannak, akik kevesebbet és lassabban alkotnak, az alkokotói folyamatok nem egyformák, és ez még akkor is igaz, ha esetleg tényleg válságban van egy ideje írás terén. Amit nehéz volt megélnie eleinte, hogy a sorozat elindulása után fokozatosan tömegével jelentek meg olyan emberek, aki minden egyes megosztott tevékenysége alá beírják: "hol a könyv/írjad már/add már a ki a kib*szott könyvet/menj haza, minek járkálsz el?". Ezt én is észrevettem, kínomban már csak "nevetni" tudtam rajta, hogy rengeteg komment akár a Facebook, akár a Twitter oldalán erről szól.

Azt mondta, amikor ő gyerek és fiatal volt, ha kíváncsi volt valamire, elment a könyvtárba, megnézett egy könyvet, majd az egy újabbhoz vezetett, a hírek is lassabban mentek az SFF közösségen belül. Most viszont ott a válasz egy-két másodperc alatt. Az ingerek megváltoztak, és nem feltétlen biztos benne, hogy az ingerküszöbök szűkölése és az ezzel járó türelmetlenség jó irány.

Amikor a Szukits leállt a Dragonlance könyvekkel, előtte évekig úgy tűnt, hogy nem, de mivel itthon nem volt még netünk, így csak időnként telefonon tudtam érdeklődni, hogy állnak ezzel. Néhány havonta tettem ezt meg. Ezután meg kellett várnom, hogy a Delta Vision újra kiadja az első kettőt az alaptrilógiából, mire évek múlva megtudtam venni a lezárását, teljesen más formátumban, alakban, mint amiben az előzményei megvoltak (igen, ez sem zavart, csak a beltartalom érdekelt). Így részben meg is értem, miről beszél Martin, mert ha a példánál maradok, ma egy könyvkiadó sem teheti meg, hogy nem kommunikál az olvasói felé, ezen a téren is elég aktív a közösség.

Ám így könnyebben elérik a negatív felhangok is. Szerk.: ami nem feltétlen mindig "pozitív", látva az ND mostani példáját.

Álszent vagy nem, attól még ledöbbentettek a hírek. Ha igazak. És miért ne lennének azok. Tudom, hogy sokszor elviselhetetlen meg nevetséges amit leművelek. Nyilván nekem is bőven van hova fejlődnöm. Ebbe beletartozik az is, hogy ebbe nem is igen gondoltam bele, hogy esetleg ilyen körülmények között hajszolják akár a nevesebb stúdiók is az alkalmazottaikat. De ez az eset legalább engem is ráébresztett, hogy ilyen tényezőket sem árt figyelembe venni. De leginkább megtanulni sokkal türelmesebbnek lenni meg és nem kiakadni olyan dolgokon, amin egyáltalán nem kéne. De legalábbis nem írni róla ezzel másokat terhelve. Idővel talán ez is bekövetkezhet. Szép lassan.....

(gyorsan az elején, hogy világos legyen: tudom, hogy nem az idézett szöveg tükrözi az álláspontodat, így a továbbiak nem neked szólnak)

Ebben a kommnetben rejlő irónián pedig felröhögtem, pedig ez még a várhatóhoz képest visszafogott is : "De jó, végre lehet a karakterem nagy néger farkú shemale törpe."

Nagyon eredeti. Aki idén vett magának billentyűzetet, azon ez a komment már gyorsbillentyűn van, Alt + LMBTQ a kombináció, ha jól emlékszem.

Továbbá heteroszexuálisként eszembe nem jutna mondjuk egy pénisszel rendelkező nőt kreálnom, így aztán abszolút nem értem, hogy miért zavarna a lehetősége. Opcionálisan miért ne lehetne jelen a homoszexualitás, transzneműség, bármilyen szexuális szélsőség akár (nyilván büntetőjogon innen, de ez egy másik kérdés), ha nem kényszeríti rám a játék, még örülök is neki, hogy lenne rá mód, maximum nem élek vele.
Azt is le (majd pedig két részre) kell választani erről, ha egy játék a kényszerít arra, hogy azonosulj mondjuk egy transznemű karakterrel, mert ez már nyilván másik eset. Ugyanakkor azért viszonylag ritkán SPOILER hallani azzal kapcsolatos kiakadást, amikor mondjuk droghasználatra kerül sor egy játékban, megkerülhetetlenül. Értem, hogy ez sem gyakori, de érezzük, hogy kisebb lenne a felháborodás, ahogy például akkor is - és ez már nem ritka - amikor főhősünknek bebaszva kell megoldania a dolgát. Holott az jóval érthetőbb, ha valaki a drogok bármilyen formáját elvből elutasítja, mint amikor a sajátjától különböző szexualitású karakterek - nem szexuális, tehát nem törvényszerűen más - dolgait intézi.

Egészen konkrétan: ha le kellene szopnom egy buzi karakterrel egy másik buzi karaktert, az valószínűleg kiverné (hopsz) a biztosítékot, de ha ugyanezzel a karakterrel mondjuk motorcsónakot kell vezetni, az úgy érzem, mindannyiunknak belefér. Egyébként nyilván nem olvastam a TLoU2 spoilereket (ezzel most sajnos ide fogom triggerelni Roykát, aki ezt adja majd meg névnek és telebasz vele mindent), így ezzel kapcsolatban nem tudok nyilatkozni, jelenleg az első rész bepótlása zajlik. A megszólalásom csak annak szólt, hogy az elvárható tolerancia mértéke, ennek a valós próbára tétele és az egészen elképesztő hiszti között semmiféle arányosság nincs. Én eléggé kocajátékos vagyok, de még opcionális homoszexualitáson kívül mással nem találkoztam, és attól, hogy beállíthatom a karakterem farokméretét (mondjuk a sajátoméra, vagy esetleg kiélem a vágyfantáziáimat és ráduplázok ), ez a helyzet nem hiszem, hogy változna. Pláne nem a fősodorban. Ha a Naughty Dog átlépi ezt a - ha számomra az, akkor számukra is - nyilvánvaló határt, akkor majd szembenézhetnek a következményekkel. De annál undorítóbb a világon nincs, hogy 1) eleve mindenki minden részletet azonnal tudni akar, ezért aztán mi sem természetesebb nekik, mint ráugrani egy szivárogtatásra, 2) egy ilyen leak alapján temetnek egy AAA játékot, ami a világ egyik legjobbjának a folytatása.

Vállalja mindenki a felelősséget, hogy megveszi, végigjátssza (vagy ameddig vállalható számára), aztán utána megfogalmazza az aggályait. Nagyon remélem, hogy még az én életemben fejcsóválva fogunk visszaemlékezni ezekre az év(tized)ekre, mert gyalázat, ami megy.

Peace - tudom, másik topik volt, asszem - te meg nagyon kérlek, ne siránkozzál itt szegény Naughty Dog alkalmazottak szarrá hajszolásán, mert rohadtul álszent! A fél fórum azon röhög, amilyen tetves hisztit leversz minden egyes csúsztatás után, legyen szó egy hónapról vagy egy évről. Neked minden azonnal kell, ahogy hisztéria is azonnal jön, amint valami nem úgy van, ahogy elképzeled. Az ilyen toporzékoló hangok összeadódása az, ami aztán ezt a hajszát okozza az egyes cégeknél. Félreértés ne essék, nyilvánvalóan nem csak ez az egyetlen tényező, de ha lenne egy általánosan normális, valamennyire megengedő, a józan észhez közelebb álló mentalitás, akkor a fejlesztők is könnyebben lőnék be az arany középutat a "when it's done" és a "kiadjuk, amint lehet, mert különben vevőket veszítünk" közé.

Természetesen a kizsákmányolás egy általános céges hozzáállás, de a magunk részéről annyit azért megtehetünk, hogy nem mutatunk szélsőséges vásárlói magatartást, hanem elfogadjuk, hogy a jó munkához idő kell. Bármilyen csúsztatáson hisztizni nekem semmiben nem különbözik a leárazások alkalmával az üzletekbe tóduló tömegek vérmességétől, amivel a szórakozásukhoz való jogukra hivatkozva viselkednek önfeledten állatok módjára, a világon semmit nem nézve saját magukon kívül.

Respect is not given. It's taken.

"Oh, my sweet summer child", amúgy ez a "flamewar" még semmi lehet ahhoz képest, amit az egyik tábortól majd a CDPR kaphat a Cyberpunk 2077 kapcsán, pedig ezt nem rejtették soha véka alá, hogy MINDEN testre szabható lesz:

GameStar - A Cyberpunk 2077-ben eljátszadozhatunk a nemi szervekkel

IGN Hungary - Úgy néz ki, a Cyberpunk 2077-ben karakterünk nemi szervét is testreszabhatjuk

Ha pedig minimálisan szerepe is lesz a narratívában, a CDPR úgy adott egy pofont, hogy közben meg megcsinálja azt, amit szeretne. Ebben a kommnetben rejlő irónián pedig felröhögtem, pedig ez még a várhatóhoz képest visszafogott is : "De jó, végre lehet a karakterem nagy néger farkú shemale törpe."