Hasonlóképp gondolom, épp azért küldtem a haza, mert egyrészt spanyolajkú népnél másképp közelítik meg már a halál a feldolgozását is (lásd Coco), másrészt, ahol felnőtt (Heywood), meg az elmondásai alapján úgy éreztem, ezt feltudják dolgozni (az anyja igazolta is ezt, amikor a fiáról mesélte el a szíven lövés történetét).
Egyébként nekem az ilyen "temetések" alapból jobban "tetszenek" (emberibbnek érzem őket, mint a számomra tök semmit nem jelentő keresztény éneket meghallgatni, ez saját, személyes tapasztalat), Orson Scott Card "A Holtak Szószólója" című regényének elején beszél hasonlóról, arról az egyes amerikai vallási csoportoknál meglévő szokásról, mikor az elhunytról tartanak "beszédet".
Egyébként nekem az ilyen "temetések" alapból jobban "tetszenek" (emberibbnek érzem őket, mint a számomra tök semmit nem jelentő keresztény éneket meghallgatni, ez saját, személyes tapasztalat), Orson Scott Card "A Holtak Szószólója" című regényének elején beszél hasonlóról, arról az egyes amerikai vallási csoportoknál meglévő szokásról, mikor az elhunytról tartanak "beszédet".
Corpohoz képes egyelőre kevesebb a SK választási lehetőség, viszont néhány beszélgetésben mintha a karakter hanghordozása és szövege magától illeszkedne a választott life pathhoz. Pl a Jackievel a heist alatt és a Takemurás első találkozásnál. Az az érzésem, hogy egy vagy több újra után könnyen lehet itt majd találni egy extra pontot, annyira összetett a játék.
