Baldur's Gate III

csókot ad neked.

Nem bírtam magammal, ösztönösen cselekedtem és elfogadtam, hogy félig átváltozzak. Utolóag már kicsit megbántam ,mert ocsmány lett a pofám. De mivel eddig is már 99%-ban tele volt az agyam féreg tuninggal, így rányomtam. Azt hittem Shadowheart megundorodik tőlem, de így is simán megcsókolt. Fene a gusztusát! Szóval teljesen megleptem magam, mert nem hittem, hogy ezt választom. De mivel nem bírtam ellenállni eddig sem a hatalom fokozásának ,így ez volt a logikus és karakter szempontjából helyes lépés.
Act 2 elég fosul sikerült. Azt hittem, hogy a rabok kiengedésével rám ront az egész torony őrsége, így annyit mondtam nekik, hogy várjanak majd visszajövök. Természetesen a végjáték után már nem voltak ott, csak annyit írt a napló, hogy nem sikerült se a gnómokat, se a Thieflingeket kiszabadítani. Itt egy kicsit elszomorodtam, de semmi pénzért nem vesztettem volna el több órányi játékot emiatt. Az átkot sem sikerült feloldani. Minden zugot bejártam, de nem sikerült rájönni hogy lehetne felébreszteni a motyogó embert és megoldást találni az átok feloldására. Szóval két nagyon rossz pont, amit egy esetleges újrajátszás alkalmával szeretnék korrigálni. De ez sajnos ilyen, néha hibázunk. Ez benne a szép! Azért lelkileg megviseltek ezek a dolgok.