Pont azért, mert miközben egyrészt tényleg olyan, amilyennek leírod, ha mégis a csapatodban tartod és adsz neki elég időt (nem két küldetésre elvinni mondjuk, hanem rendesen állandó partitagként), akkor a történet alakulásával (részben a saját történetrésze alakulásával párhuzamosan) idővel bepillantást enged majd a játék a "felszín mögé", és rájöhetsz, hogy sokkal komplexebb mozgatórugói vannak, nagyon is emberi és sérülékeny a maga idegensége/látszólagos tökéletességre törekvése mellett, egy idő után törődni kezd a csapattársaival is (NPC Karlachot mondjuk az első pillanattól kedveli és becsüli, és míg nálam csapatban volt Gale-lel együtt, eskü azt hittem, hogy hajt Gale-re, mert többször dicsérte őt is), persze megőrizve közben egyfajta távolságtartó felsőbbrendűséget. És ezt az egész mixet valahogy úgy megcsinálta a Larian, hogy szerintem tíz emberből kilenc, aki az elején legszívesebben egy vödör szarba fojtotta volna bele Lae'zelt, végül megkedveli, sőt az egyik kedvencévé válik. Persze lehet, hogy te pont a tizedik leszel a sorban, szóval ne magadban keresd a hibát, ha mégsem tudsz megenyhülni az irányába!
Viszont Lae'zelnek van egy olyan oldala is elvileg, hogy ha kemény a karaktered, mondjuk DU murderhobo, az is fekszik neki állítólag (mintha davkar9 írta volna, hogy DU végigjátszásnál a leggusztustalanabb dolgoknál/döntéseknél is záporoztak Lae'zeltől az approvalok), szóval akkor lehet, hogy végig olyan stílusban nyomja, mint amikor megismeri az ember/ork/törpe/gnóm/akármi...

Endure. In enduring, grow strong.