upper city, köpésnyire a helytől, ahol a netherbraint jelöli
), de már azon jár az eszem (egy jó ideje), hogy milyen legyen majd a gonosz DU-m (most egy murdermonk is izgatja a fantáziám, de lehet, hogy szimpla battlemaster harcos lesz, kvázi tiszteletből BG1 Sarevok papa felé).
Különben vicces, a karakteremmel, akivel az egész játék során totál kerültem a mind flayer erők használatának még a lehetőségét is SPOILER
Orpheus kiszabadítása után, mikor kiderült, hogy nincs más lehetőség, Orpheusnak, nekem vagy valamelyik társamnak illithiddé kell válnia, beáldoztam magam, így jelenleg tentacle monsterként haladok a játék legvégén. Mondjuk brutálisan táp, szóval a DU-mal majd ölelem keblemhez az összes lehetőséget
Karlachot viszont már előre sajnálom. Nála látom, hogy keserédes lesz a vég, nincs gyógyír a bajára. Mind flayert nem akartam csinálni belőle, mert elveszítené önmagát, az Avernusba sem akarom visszaküldeni (még Wyllel sem), hiszen azon küzdött éveken át, hogy onnan visszakerüljön a saját világába. Így, ha csak nem lesz valami váratlan csoda, szegényre valószínűleg a halál vár. Már kérte is, hogy legyek mellette, ha eljön a vég. Nem tudom, lesz-e ilyen jelent a játékban, vagy szimplán csak azzal a tudattal zárul, hogy neki nem segíthettél, de egyszerre remek és dühítő a Lariantól, hogy írtak mellénk olyan társat is, akit nagyon-nagyon meg lehet kedvelni, de ha beledöglesz sem tudsz igazi happy endet elérni/segíteni rajta. Ehhez képest még SH jó zárása (ahol a szülők feláldozzák magukat) is full vidám történet, és Astarion történeti szálánál a vámpírivadékok (köztük a szörnyvadász csoportból a gyerekek) legyilkolása is délelőtti matiné.
Karlachot viszont már előre sajnálom. Nála látom, hogy keserédes lesz a vég, nincs gyógyír a bajára. Mind flayert nem akartam csinálni belőle, mert elveszítené önmagát, az Avernusba sem akarom visszaküldeni (még Wyllel sem), hiszen azon küzdött éveken át, hogy onnan visszakerüljön a saját világába. Így, ha csak nem lesz valami váratlan csoda, szegényre valószínűleg a halál vár. Már kérte is, hogy legyek mellette, ha eljön a vég. Nem tudom, lesz-e ilyen jelent a játékban, vagy szimplán csak azzal a tudattal zárul, hogy neki nem segíthettél, de egyszerre remek és dühítő a Lariantól, hogy írtak mellénk olyan társat is, akit nagyon-nagyon meg lehet kedvelni, de ha beledöglesz sem tudsz igazi happy endet elérni/segíteni rajta. Ehhez képest még SH jó zárása (ahol a szülők feláldozzák magukat) is full vidám történet, és Astarion történeti szálánál a vámpírivadékok (köztük a szörnyvadász csoportból a gyerekek) legyilkolása is délelőtti matiné.
Endure. In enduring, grow strong.
