A Halál

Nohát, meglepő, hogy van, aki ugyanígy gondolkodik a gyászról, mint én. A gyász szerintem nem más, mint vegytiszta önzés. Hiszen mindenki olyan hitet választ, amelyik a legjobbat nyújtja neki, és az igaz a túlvilági tézisek esetében is. Tehát, ha meghal valakinek a valakije, akkor az előbbi szerint az utóbbi odakerül, ahol jó neki, tehát nincs miért siratni. Aki gyászol, az bizony magát gyászolja.

Mephisto: És az a te felelősséged hogy mit akar hallani? Nem te tehecc arról hogy ilyen lett az élete, te jót akartál neki, amiben tudtál neki segítettél a többi már az ő dolga.

Nekem 3éve a kutyám halt meg. Egy évig szinte minden héten sírtam miatta. De nem azért mert őt sajnáltam. Magamat sajnáltam és mert nagyon hiányzott. Valahogy tudtam hogy ő már jó helyen van. Eccerűen azért sírtam mert olyan érzés volt mint amilyen az lenne amikor Sajtqukac elhagyná a családját.