Először is köszönöm hogyha úgyérzed van értelme az " irományainknak ". Tudod szeretek idejárni, mivel szeretek elbeszélgetni hozzád, vagy Sirmelon barátomhoz hasonló emberekkel. Jó érzés olyan topikokba irogatni, ahol válaszra is méltatják az embert, és emellett a légkör is kultúrált. Szal ne izgulj még egy jó darabig látni fogod a fel-fel villanó nickemet.
Más, visszakanyarodva a topik eredeti mondanivalójához én jómagam nem félem a halált, és ezt nem nagyképűségből mondom. Mert szerintem aki már egyszer a " kapujában " állt, az valahogy ezekután átértékeli magában a halál kérdést. Bár lehet, hogy mindez egyén függő és van aki ettől mégjobban megrémül, de az is lehet, hogy elgondolkodik.
Számomra a halál gondolata már nem olyan ilyesztő mint régen volt. Valahogy úgy érzem, hogy mindez csak egyfajta " állomás " az életünkben. Most lehet, hogy mindez furcsának hangzik, de én így érzek.
Igaz, hogy meghalni könyebb mint élni, de élünk e igazán mielőtt meghalunk....??
Ja mégvalami mi bajod a Severance topikkal??
No1.

".....örökké nem eshet...... "