Intel P4 3000 Abit Fatal1ty AA8XE 1024 ddr2 533 geforce 6600gt
ATI a király !!!!!
Há mé
Kapjátok be a fa**omat!!!





Ja igazad van, az nvidia a király
Intel P4 3000 Abit Fatal1ty AA8XE 1024 ddr2 533 geforce 6600gt
Bármennyire is király ay ATI az NVIDIA mögött is nagy múlt áll:
Az nVidia fejlesztette ki a világ első GPU-ját (Graphics Processing Unit), a GeForce256-ot (NV10), ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy hardveres T(ransform) & L(ighting) támogatással rendelkezett, levéve a CPU válláról a háromszög-koordináták számolásának terhét. Emellett ez volt az első kártya, amely mellé már DDR SDRAM-ot is pakoltak. A GeForce2 (NV15) széria 2000 tavaszán jelent meg, az ATI Radeon ellenfele és egyben rendreutasítója volt. Tehette ezt a GeForce2 az [akkori] ATI driverek fejletlenségének, no meg az [akkori] nVidia driverek legendás kiforrottságának köszönhetően. - Ebből a kártyából is többféle verzió létezett, GeForce2 GTS/Pro/Ultra, illetve a butított GeForce2 MX széria (MX, MX200 és MX400).
A GeForce3 (NV20) 2001 tavaszának elején robbant be a köztudatba, mint az első DirectX 8 kompatibilis 3D-gyorsító, azonban nem volt hosszú életű, ugyanis a piaci szegmentáció jegyében az nVidia gyorsan ki is adta ennek a kártyának másik két verzióját, a GeForce3 Titanium 200-at és Titanium 500-at. A Ti200 (175/400) csökkentett órajelű, a Ti500 (230/500) pedig növelt órajelű GeForce3 (200/460) "classic"-ot jelentett. Ennek leginkább az volt az értelme, hogy a kisebb pénztárcájú vásárlókhoz is eljuthatott egy DirectX 8 kompatibilis 3D-gyorsítókártya. A Titanium nevet az nVidia később a GeForce2 családba is beolvaszotta, így jött létre a GeForce2 Titanium.
A GeForce4 (NV25) 2002 tavaszán a GeForce3 széria leváltójaként érkezett, megnövelt órajelekkel, és duplájára növelt vertex shaderekkel. A GeForce4 Titanium sorozat három tagja csak az órajelekben tért el egymástól, sorrendben a Ti4200, Ti4400 és Ti4600-as neveket kapták. A Ti4200 nagyon sokak szívébe lopta be magát olcsó DirectX 8-as gyorsítóként. A GeForce4 szériának is léteznek butított változatai (miért is ne...): a GeForce4 MX-ek. A leggyengébb az MX420, követi őt az MX440 majd az MX460. Ezek szintén csak órajelükben térnek el egymástól, bár az MX420 a legtöbb esetben már SDR SDRAM-mal szerelt változat volt, amely egy ultra-low-cost irodai számítógép ideális kiegészítője lehet, de komolyabb játék futtatására alkalmatlan.
A 8x-os AGP szabvány bevezetése, és az ATI 8x-os AGP-t támogató videokártyáinak kiadása után az nVidia is szépen tovább bonyolította a helyzetet, és kiadta a GeForce4 népes családjának 8x-os AGP-t támogató verzióit is. A GeForce4 Ti4200-8x a nevéből adódóan a GeForce4 Ti4200 utóda, ám a GeForce4 Ti4800SE a GeForce4 Ti4400, míg a GeForce4 Ti4800 a GeForce4 Ti4600 leváltására érkezett. Persze az órajeleket megnövelték, hogy legyen némi gyorsulás is... Az MX-ek sem kerülhették el sorsukat, és "8x-osítva" lettek; így született meg a GeForce4 MX440-8x. Fontos kiemelni, hogy a 8x-os AGP szabvány támogatása ezeknél a kártyáknál, miként a Radeon 9200-nél is, semmilyen teljesítménybeli növekedést nem hozott.
A GeForce FX széria az 5800-as kártya körüli hajcihővel kezdődött - ha valaki ellátogat az nVidia oldalára, láthatja, hogy ennek a kártyának már nyoma sincs, mintha soha nem is létezett volna. Ciki. A GeForce FX 5900 persze hamar az előd "segítségére sietett": visszatértek DDR-II-ről a sima DDR memóriákhoz, a busz szélességét 256 bitre növelték, a pixel shadereket feltupírozták. Az FX5900 is a "már bejáratott" 0.13 mikronos gyártástechnológiával készül, mint ahogy az FX5600-as is, amely a GeForce4 Titanium családot hivatott leváltani. Természetesen nem maradhatott el az alsó szegmens elárasztása sem, az FX5200 széria pont ezzel a céllal jött létre (leváltandó az MX sorozatot). Érdekesség, hogy az nVidia ezeket a kártyákat (FX5200) is DirectX 9 gyorsítóként adja el, azonban ha valaki utánagondol, hamar rájön, hogy gyakorlatilag alkalmatlanok DirectX 9-es játékok futtatására a lentebb közölt technikai paraméterek miatt. Egyszerűen a kártya felépítése "nem elég" ehhez, így ha valaki csak azért venne GeForce FX5200-ast, mert az már támogatja a DirectX 9-et, ne tegye!
INFÓ: PROHARDVER
Az nVidia fejlesztette ki a világ első GPU-ját (Graphics Processing Unit), a GeForce256-ot (NV10), ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy hardveres T(ransform) & L(ighting) támogatással rendelkezett, levéve a CPU válláról a háromszög-koordináták számolásának terhét. Emellett ez volt az első kártya, amely mellé már DDR SDRAM-ot is pakoltak. A GeForce2 (NV15) széria 2000 tavaszán jelent meg, az ATI Radeon ellenfele és egyben rendreutasítója volt. Tehette ezt a GeForce2 az [akkori] ATI driverek fejletlenségének, no meg az [akkori] nVidia driverek legendás kiforrottságának köszönhetően. - Ebből a kártyából is többféle verzió létezett, GeForce2 GTS/Pro/Ultra, illetve a butított GeForce2 MX széria (MX, MX200 és MX400).
A GeForce3 (NV20) 2001 tavaszának elején robbant be a köztudatba, mint az első DirectX 8 kompatibilis 3D-gyorsító, azonban nem volt hosszú életű, ugyanis a piaci szegmentáció jegyében az nVidia gyorsan ki is adta ennek a kártyának másik két verzióját, a GeForce3 Titanium 200-at és Titanium 500-at. A Ti200 (175/400) csökkentett órajelű, a Ti500 (230/500) pedig növelt órajelű GeForce3 (200/460) "classic"-ot jelentett. Ennek leginkább az volt az értelme, hogy a kisebb pénztárcájú vásárlókhoz is eljuthatott egy DirectX 8 kompatibilis 3D-gyorsítókártya. A Titanium nevet az nVidia később a GeForce2 családba is beolvaszotta, így jött létre a GeForce2 Titanium.
A GeForce4 (NV25) 2002 tavaszán a GeForce3 széria leváltójaként érkezett, megnövelt órajelekkel, és duplájára növelt vertex shaderekkel. A GeForce4 Titanium sorozat három tagja csak az órajelekben tért el egymástól, sorrendben a Ti4200, Ti4400 és Ti4600-as neveket kapták. A Ti4200 nagyon sokak szívébe lopta be magát olcsó DirectX 8-as gyorsítóként. A GeForce4 szériának is léteznek butított változatai (miért is ne...): a GeForce4 MX-ek. A leggyengébb az MX420, követi őt az MX440 majd az MX460. Ezek szintén csak órajelükben térnek el egymástól, bár az MX420 a legtöbb esetben már SDR SDRAM-mal szerelt változat volt, amely egy ultra-low-cost irodai számítógép ideális kiegészítője lehet, de komolyabb játék futtatására alkalmatlan.
A 8x-os AGP szabvány bevezetése, és az ATI 8x-os AGP-t támogató videokártyáinak kiadása után az nVidia is szépen tovább bonyolította a helyzetet, és kiadta a GeForce4 népes családjának 8x-os AGP-t támogató verzióit is. A GeForce4 Ti4200-8x a nevéből adódóan a GeForce4 Ti4200 utóda, ám a GeForce4 Ti4800SE a GeForce4 Ti4400, míg a GeForce4 Ti4800 a GeForce4 Ti4600 leváltására érkezett. Persze az órajeleket megnövelték, hogy legyen némi gyorsulás is... Az MX-ek sem kerülhették el sorsukat, és "8x-osítva" lettek; így született meg a GeForce4 MX440-8x. Fontos kiemelni, hogy a 8x-os AGP szabvány támogatása ezeknél a kártyáknál, miként a Radeon 9200-nél is, semmilyen teljesítménybeli növekedést nem hozott.
A GeForce FX széria az 5800-as kártya körüli hajcihővel kezdődött - ha valaki ellátogat az nVidia oldalára, láthatja, hogy ennek a kártyának már nyoma sincs, mintha soha nem is létezett volna. Ciki. A GeForce FX 5900 persze hamar az előd "segítségére sietett": visszatértek DDR-II-ről a sima DDR memóriákhoz, a busz szélességét 256 bitre növelték, a pixel shadereket feltupírozták. Az FX5900 is a "már bejáratott" 0.13 mikronos gyártástechnológiával készül, mint ahogy az FX5600-as is, amely a GeForce4 Titanium családot hivatott leváltani. Természetesen nem maradhatott el az alsó szegmens elárasztása sem, az FX5200 széria pont ezzel a céllal jött létre (leváltandó az MX sorozatot). Érdekesség, hogy az nVidia ezeket a kártyákat (FX5200) is DirectX 9 gyorsítóként adja el, azonban ha valaki utánagondol, hamar rájön, hogy gyakorlatilag alkalmatlanok DirectX 9-es játékok futtatására a lentebb közölt technikai paraméterek miatt. Egyszerűen a kártya felépítése "nem elég" ehhez, így ha valaki csak azért venne GeForce FX5200-ast, mert az már támogatja a DirectX 9-et, ne tegye!
INFÓ: PROHARDVER
Legnépszerűbb cikkek
- 1. MindsEye teszt – Adtunk majd’ egy évet, hogy összeszedje magát a játék, most megnéztük, mit tud
- 2. Directive 8020 teszt – A nyolcadik utas: a Dolog
- 3. Bő egy hét múlva fontos frissítést kap a Sid Meier’s Civilization VII, jön a Test of Time
- 4. Megvan az év egyik legjobb kalandjátéka? A minap megjelent Mixtape egész jó értékeléseket kapott
- 5. Sosem látott xenomorph-ok, szintetikusok és robotok ellen fogunk harcolni a készülő Aliens: Fireteam Elite 2-ben
Legfrissebb fórumtémák
- 13:48
- Minden, ami futball - Focisarok [17469]
- 12:55
- Skulls and Bones [4]
- 12:04
- Diablo IV [478]
- 10:26
- GG - GameGuess játék [976]
- 09:59
- Mit játszottál végig legutóbb? Értékeld! [1593]
- 09:49
- Moderátoroknak [17404]
- 09:01
- A pletykák után immár hivatalos, hogy jön a Metro 2039, már azt is tudjuk, hogy nagyjából mikor [hozzászólások] [4]
- 21:57
- Dark fantasy shooteren dolgoznak a Hatred alkotói, a Nailcrown nem kevésbé lesz véres és brutális [hozzászólások] [1]
- 10:39
- Youtube [146]
- 08:21
- Ki mivel játszik mostanában? [8230]
