Az a helyzet, hogy ez a fajta "következő lámpáig" gyorsulás nálam nem játszik. Én ebből már kinőttem.
Az 1.6-os Stilom egy kimondottan pörgős kis gép volt sportlégszűrővel, a maga kategóriájában nagyon jól ment. De ennek az 1.9 JTD-nek egy 1.6-os benzines nem ellenfél. Papíron mindkettő 10 mp alatt van százon. Csak, hogy ez az adat csalóka, mert a benzinesnek olyan a váltó áttételezése, hogy 2-ben megfutja a 100-at, a dízelt pedig fel kell kapcsolni 3-ba. Vagyis plusz egy váltásnyi idő is benne van ugyanabban az időeredményben.
Sztori:
Múltkor egy húzós hosszú emelkedőn(Pécs-Vasas) egy 318-as BMW-t aláztam be(szó szerint). Jó, azt el kell ismerni, hogy nem a legfrissebb kiadású volt, 5-6 éves lehetett. Az, amelyik még "csak" 115 pacis volt.
És itt jött elő a nagy nyomaték előnye: 4-ben 155-ig huzattam, után kapott egy 5-iket és 160 fölött egy kicsivel értem fel az emelkedő tetejére. A csávókám meg 3-ban üveghangon próbálkozott mellettem a kapaszkodósávban, de lemaradt mint a borravaló.
Amúgy meg az a tipikus országúti suttyó volt: böszme nagy könnyűfémfelnik, tiszta időben ködlámpával közlekedés, napszemüveg, bömbölő zene. Egész addig amíg utol nem értem ment 100-110-el. Én 120-130-al. Normál módon menetből megelőztem és tartottam a tempót. A csávókám meg elkezdte neki tolni("nehogymá' megelőzzenek, én béemvével vagyok"), belement egy olyan előzésbe, hogy majdnem tömegkarambol lett belőle. Hagytam hadd előzzön meg, mert még a végén belehal...
Csak hát jött az a fránya emelkedő...

"Dilisek ezek a rómaiak...!"