én úgy képzelem el a halált,h az olyan, mint amikor alszol, de nem álmodsz(mindig álmodunk csak reggel nem mindre emléxünk). vagyis ha este lefekszel és 7-8óra múlva ébredsz, úgy,h nem emléxel az álmodra az gyakorlatilag olyan, mintha halott lettél volna arra az időre...
remélem érthető, a kókány fogalmazásom ellenére
"This movie isn't about cars, it's about a guy who owns a car"
Tudom, hogy nem mai a topik, de kíváncsi lennék a véleményetekre:
-Ki fél tőle - Tudomásom szerint az embereknek igencsak nagy százaléke így állh ozzá...
-Ha már muszály ki hogy "szeretne" vagyis hogy tartaná a legkevésbé "kényelmetlennek"
Én személy szerint nem félek tőle, inkább érdekesnek találom, vajon mi lessz, a tudat örökké él, és egyszerüen kering a levegőben, vagy akármi, egyszóval, talány. A másik kérdésre talán (majd jó soká) a számomra legszimpatikusabb az "este elalszol reggel nem kelsz fel" típus.
És ti?