A finn Housemarque-on kívül egy másik skandináv találkám is volt a gamescomra egyeztetve. Ez pedig egy nem ennyire konkrét meghívás volt, ugyanis a svédek standjára, azaz a Sweden Game Arenába hívtak, hogy nézzek körül, miken dolgoznak odafent északon. Kaptam egy 22 címből álló listát, hogy milyen indie játékokat nézhetek meg, ebből egyről azonnal láttam, hogy mindenképpen látni szeretném, a többit meg a véletlenre bíztam.
Ez az egy pedig a The Hong Kong Massacre volt, amiről már a trailer alapján kiderült, hogy egy Hotline Miamihoz hasonló, csak annál sokkal szebb, modernebb grafikájú játék lesz. A fejlesztése már legalább 4 éve indult, egy időre el is tűnt a szemünk elől, de tavaly ősszel aztán ismét életjelet adott magáról a Paris Games Week során.
A Vreski egy apró, kétfős fejlesztőcsapat Malmöben, akik PC-re és PlayStation 4-re készítik játékukat. Klasszikus akciófilmek inspirálták munkájukat, tele látványos, brutális kivégzésekkel és lövöldözéssel. Egy időre én is kezembe vehettem a kontrollert, és hamar kiderült, hogy nem lehet csak úgy esztelenül nekivágni a pályáknak, itt is fontos szerepet kap a taktikai tervezés. Oda kell figyelni, ki mikor merre megy, hol vannak ablakok, amelyen keresztül észrevehetnek, és ki kell számolnunk, mikor érdemes belépnünk az ajtókon, hogy lehetőleg pont háttal legyenek nekünk ellenfeleink. Próbálkozásaimat sűrű elhalálozás övezte (és ez nem az ellenfelekre vonatkozott), de megnyugtatott, hogy miután a fejlesztő visszavette a gamepadet, ő is többször kinyiffant, amíg a következő pályát mutatta meg.
A The Hong Kong Massacre véres, akciódús és – elsőre legalábbis – nehéz, de mindenképpen kíváncsian várom a teljes verziót.
Ezt követően elkezdtem téblábolni a standon, gondolkodva, mit nézzek meg következőnek, amikor megszólított valaki, hogy nézzem meg Bannermen című játékukat. Egy klasszikus RTS-en dolgoznak a Pathos Interactive munkatársai, leginkább a Warcraft széria nyomán haladva. Egységeink között lesznek közelharcra alkalmas katonák, távolsági fegyver(es)ek (íjászok, katapultok), valamint mágiahasználók is. Weboldalukon fel lehet iratkozni a bétára is.
Érdeklődésemet kihasználva rögtön lecsaptak rám a szomszéd számítógéptől is, ahol a Pendula Swing futott. A Valiant Game Studios úgy jellemezte játékát, hogy „Tolkien találkozása a nagy Gatsbyvel”, ami jelen esetben annyit takar, hogy az 1920-as évek Amerikájának fantasy verziójában játszódik a sztori. Főhősünk egy törpe hölgy, Brialynne Donu Tenúm, aki egy szigetre vonult vissza, azonban pihenését kénytelen megszakítani, mert egy fontos ereklyét meglovasítottak.
Goblinok, tündék és orkok is várnak ránk ebben az art deco stílusú, izometrikus nézetű, epizodikus kalandjátékban, amelynek első két része már elérhető – az első ráadásul kedvcsinálóként teljesen ingyen.
A svéd részleg sarkán a stockholmi Odd Raven Studios gépénél egy VR-headset várta az érdeklődőket – így köztük engem is, gyorsan fejemre is vettem a cuccot. A Carly and the Reaperman már megjelent, és egy igen érdekes élményt kínáló játék lett. A kooperatív játék során ugyanis az egyik játékosnak egy sima ugrálós puzzle-platformert jelenik meg a képernyőn, ahol egy kislányt, Carlyt irányíthatja, a VR-t választó társa viszont a Kaszás szerepébe helyezkedik, és olyan dolgokat is lát, amit társa nem, és olyan tárgyakat mozgathat, amit a kislány nem bírna el. Így neki kell segíteni a feladatok megoldásában, például átpakolni a hatalmas kockákat vagy szóban mondani, hogy a Carly számára láthatatlan út merre vezet. Ötletes egy játék, annyi szent.
És itt fogyott el a Sweden Game Arenára szánt időm, mennem kellett tovább a következő játékbemutatóra. A kiállított játékok alig ötödét sikerült megnéznem, de már ebből is jól látszott, hogy a svéd indie csapatok a játékstílusok széles körét lefedik, köztük számos érdekes és ígéretes fejlesztéssel.
