Vajon a házastársak vagyona miként alakul az évek során? Mikor válik egy vagyon közössé, és mikor marad különvagyon? Magyarországon ezeket a kérdéseket a Polgári Törvénykönyv szabályozza, amely 2013 óta biztosítja a jogszabályi hátteret a házastársak és az élettársak számára is.
Mi tartozik a közös vagyon körébe?
A jogszabályok alapján, ha a házastársak nem kötnek külön vagyonjogi szerződést, a házassági életközösség során szerzett vagyon közössé válik. Ez a vagyon olyan javakat takar, amelyeket az együttélés alatt szereztek, függetlenül attól, hogy egyedül vagy közösen. Ide tartoznak a közös vagyontárgyak terhei és az együttélés alatt vállalt kötelezettségekből származó terhek is. Érdekes kérdés, hogy miként kezeljük ezt a helyzetet, amikor elkerülhetetlen a vagyonmegosztás válás esetén.
Mik a különvagyon határai?
A különvagyon kategóriája világos: ide tartoznak például azok a vagyontárgyak, amelyeket a házassági életközösség előtt vagy örökség, ajándék révén szereztek. Emellett a szellemi tulajdonból származó jogok is különvagyonnak tekinthetők, noha a belőlük származó díjak már a közös vagyon részei.
Ha egy különvagyon értékéből adódó új szerzeményről van szó, az szintén különvagyonnak minősül. Ugyanakkor bármilyen haszon, ami a különvagyonból származik, a közös vagyon részévé válhat, miután levonták a fenntartási és kezelési költségeket. Érdekesség, hogy bizonyos esetekben, öt évnyi házasság után a közös használatú berendezési tárgyak végül közös tulajdonná is válhatnak.
Hogyan kezeljük a közös vagyon kérdéseit?
A közös vagyont mindkét fél megegyezése alapján kell kezelni. A törvény azt mondja ki, hogy a közös vagyont csak közös megegyezéssel lehet felhasználni. Viszont előfordulhat, hogy a mindennapi életvitelhez kapcsolódó szerződéseket valamelyik fél köt meg, ilyenkor pedig szükséges a másik fél előzetes tiltakozásának hiánya ahhoz, hogy megakadályozza az egyoldalú döntést.
Mi történik akkor, ha az egyikük köt szerződést a közös vagyon terhére? Ilyenkor a szerződést kötő házastárs viseli a felelősséget, kivéve, ha az ügylethez a másik fél hallgatólagosan hozzájárult. Amennyiben a másik fél hozzájárulása nem állt fenn, a szerződést meg nem történtnek kell tekinteni az érintett fél szempontjából. Dr. Sass Rita családjogi ügyvéd segíthet eligazodni ilyen esetekben.
Milyen folyamatok követik a vagyonközösség megszűnését?
A vagyonközösség több okból is megszűnhet, nem csak válással. Például a házastársak közül bármelyik kérvényezheti a megszüntetést, ha indokolt ok áll fenn, legyen az cselekvőképesség elvesztése. Ezen jogi eljárás után a közös vagyon egyéni használatra kerül, így a kezelése és az abból eredő tartozások is külön-külön vonatkoznak a felekre.
Néha megegyezés helyett peres úton kell rendezni a vagyon elosztását. Ilyenkor a bíróság segíthet az ügyek rendezésében, mint például az adósságok megtérítése. Természetesen a legjobb megoldás, ha a felek közösen tudnak megállapodni, ilyenkor ügyvéd segítségével készíthetnek jogszerű megállapodást.
