London és a videojátékok – 3. rész: London Eye
Dino | 2014.09.25. 10:55 | kategória: Utazás
Ma kezdődik az EGX London, amelyhez kapcsolódóan nemrég elkezdtem bemutatni pár londoni nevezetességet. A The View from the Shard, majd a CoD: Modern Warfare 3-ban megjelenő városrészek után ismét egy aránylag frissebb látványosság kerül sorra, a városképben 15 évvel ezelőtt feltűnt óriáskerék, amely gyakorlatilag mindig előbukkan előbb-utóbb, ha Londonról látunk fotókat.
A Temze déli partján, a Parlamenttől nem messze (csak a túlparton) felhúzott London Eye pedig nem is akármilyen óriáskerék: 135 méter magasságával 1999-es építésekor a világ legnagyobbjának számított. Első támogatója után évekig British Airways London Eye néven futott, jelenleg egy energiacég a szponzor, így EDF Energy London Eye szerepel a prospektusokban. A 120 méter átmérőjű keréken 32 kabin megy körbe, amelyek mindegyikébe 25 ember fér el. A kapszulák folyamatosan mozgásban vannak, így a be- és kiszállás közben is, hogy aztán mintegy fél óra alatt tegyék meg a teljes kört. Eközben pedig természetesen Londont bámulhatjuk az üvegfalakon keresztül – akár a középső padokra leülve, akár közvetlenül az ablakoknál. Plusz tableteket is kihelyeztek, amelyekről extra infókat tudhatunk meg – bár ahhoz azért rövidnek érzem a kapszulában töltött időt, hogy a látvány csodálása helyett képernyőt lenne érdemes nézni. A legfőbb látnivaló innen persze a közeli Parlament, a Big Ben harang tornyával, de a hivatalos prosi szerint jó időben akár 40 km távolságra is ellátni fentről.
Öt évvel ezelőtt újabb extrát kapcsoltak az óriáskerék meglátogatásához: egy párperces 4D-s kisfilmet nézhetünk meg a jegypénztárak melletti teremben. Ez gyakorlatilag Londont mutatja be madártávlatból, pár látványos effekttel (meg füstgéppel és buborékfújóval) kísérve.
Az óriáskerekek szerelmeseinek mindenképpen ajánlott látványosság a brit fővárosban a London Eye, Európában ennél magasabbra nem kerülhetnek hasonló szerkezeten. Akik pedig inkább aprólékosan néznék fentről a várost, azoknak ott a korábban bemutatott The View from the Shard, ahol akár órákat is el lehet tölteni, ráadásul magasabb is.
London és a videojátékok – 2. rész: Call of Duty: Modern Warfare 3
Dino | 2014.09.18. 09:58 | kategória: Utazás
Egy hét múlva kezdődik a brit fővárosban az EGX London (ha érdekel valamelyik ott bemutatott játék, fórumunkban jelezheted kérdéseidet, Blade és Sityi pedig megpróbálnak választ kapni rá), így folytassuk pár nappal ezelőtt megkezdett sorozatunkat. A második részt egy videojátéknak szentelem, mégpedig a Call of Duty széria Modern Warfare 3 epizódjának.
A számos nagyvárost díszletéül felvonultató CoD epizód hetedik és nyolcadik küldetése (Mind the Gap és Davis Family Vacation) Londonban játszódik. SAS kommandósunk először a Canary Wharfhoz érkezik. Az egykor nyüzsgő kikötői területet az 1980-as évek végén kezdték irodai negyeddé alakítani, az első elkészült épület az 1991-ben befejezett One Canary Wharf nevű toronyház volt, amelybe azonban hosszú évekig keresték a bérlőket, az építtető tönkre is ment, aztán évek kellettek, mire a mai állapotot elérték, és már a City után a város második pénzügyi központjaként emlegetik ezt a részt. A környék leginkább azoknak lehet érdekes, akik szeretik a modern építészetet, hiszen ahogy a fotón is látható, leginkább felhőkarcolók magaslanak errefele. Két metróvonal is érinti ezt a helyet – konkrétan a toronyházak alatt van a megálló –, a Jubilee vonal mellett a DLR (Docklands Light Railway, leginkább a felszín felett járó metró, amelyet vezető nélkül üzemeltetnek, így akár emiatt is érdekesség lehet kipróbálni) is megáll. A Modern Warfare 3 terroristái is a metróba menekülnek, ahol egészen Westminsterig mennek az elrabolt kocsival, ami a Jubilee vonalon valóban lehetséges útvonal. Igaz, ha megnézzük az alagútban a metrótérképet, láthatjuk, hogy azt már inkább poénra vették inkább az Infinity Wardnál, olyan megállónevekkel, mint például Wrong Shoe St., Maneater Station, No Ammo Road, You Are Here, I’m Here, Too Many Verts Lane vagy Velinda’s Home (az egyik fejlesztő, Velinda Pelayo nevét megörökítve). Ha érdekel a teljes térkép, kattints ide, a valódi londoni metrótérképet pedig itt nézheted meg.
A Westminster megálló a Temze partján helyezkedik el, és olyan nevezetes épületek találhatók itt, mint a parlament (a Big Ben harang mindenki által ismert tornyával), de a közelben van a Westminster Abbey is. A játék itt kicsit szakít a valósággal, a lépcsőfeljáró ugyanis jóval arrébb található, de a történethez egy közeli mellékutcát választottak, és így talán gördülékenyebbé tudták tenni a küldetést, mintha plusz métereket kellett volna gyalogolnunk. Az viszont igaz, hogy a Londont kettészelő folyó túlpartján valóban ott van a 2000-ben megnyitott London Eye óriáskerék, és a terroristáknak szánt blokádot környező épületet is egész hasonlóra modellezték, mint amilyen a valóságban.
Rövid időt tölthetünk Londonban a Call of Duty: Modern Warfare 3-ban, de mint a fentiekből – és az alábbi képekből – látható, a fejlesztők igyekeztek reálisan megvalósítani a várost, és a térképnek is megfelelően használták fel a helyszíneket, ami ha szeretjük a valóságtól nem elrugaszkodó alkotásokat, mindenképpen dicséretes.
London és a videojátékok – 1. rész: The View from The Shard
Dino | 2014.09.15. 18:20 | kategória: Utazás
Jövő héten zajlik a brit fővárosban az EGX London, amely jelenleg a legnagyobb gamer rendezvény a szigetországban. Az 1989-ben indult, majd 2004-re igencsak ellaposodó és egyben megszűnő ECTS után az Eurogamer.net magazin fedezte fel a kiállítás nyomán keletkező piaci űrt, és a nagyközönség számára is nyitott formában indította útjára az Eurogamer Expót 2008-ban. Az első alkalom 4000-es látogatottsága tavalyra már közel 20-szorosára nőtt, 70 ezren mentek el az Earls Court Exhibition Centre-be. (Köztük Sityi kollégánk is, aki szorgosan tudósított az eseményről, idén pedig Blade-del közösen fognak beszámolni a show-ról és interjúkat készíteni a fejlesztőkkel.)
A közelgő rendezvény kapcsán úgy gondoltam, aktuális kicsit fókuszba helyezni Londont, úgyhogy pár blogbejegyzésben néhány érdekesebb nevezetességet mutatnék be, helyenként játékokhoz való kapcsolódásokra is rávilágítva. Az ECTS miatt kb. tízszer fordultam meg már Nagy-Britannia fővárosában, nemrég pedig nászutam egyik célpontjának is ezt választottuk, de minden alkalommal sikerült még olyan helyre eljutni, ahol meglepve tapasztaltam, hogy korábban miért nem néztem még meg... A mostani sorozat igazából csak egy kis szemezgetés lesz ezek közül.
Az első epizódban bemutatásra kerülő The Shardnak igazából – legalábbis tudtommal – egyelőre nincs köze a videojátékokhoz, és mivel egy igencsak friss épületről van szó, még a játékokban megjelenő londoni látképben se nagyon tűnik fel, de azért választottam ezt, mert ez az egyik legújabb érdekessége a városnak.
Az óriási felhőkarcolót – amely nevét alakja miatt a szilánk szóról kapta – 2009-ben kezdték építeni, Renzo Piano olasz építész tervei alapján, majd 2012-ben fejezték be. 309,6 méterével jelenleg ez a legmagasabb épület az EU-ban. Másfél évvel ezelőtt, 2013 februárjában nyitották meg a 68-72. szinteket elfoglaló The View from the Shard kilátót, amely – különösen szép időben – csodás kilátást biztosít a városra, jóval magasabbról, mint ahova a London Eye felvisz. A magasba két lifttel juthatunk fel: az egyik a 34. emeletig „repít” fel fél perc alatt, ahol át kell szállni egy másikba, amely ugyanennyi idő alatt juttat a 68. emeletre (feltételezhetően biztonsági okokból nem egyben megy fel a lift a tetőig). A 6 m/s sebességgel suhanó liftről először azt gondoltam, hogy jól kikészíti majd a gyomromat, ahogy indul meg leáll, de a mérnöki lelemény jóval előrébb jár már gondolataimnál: szinte semmit nem éreztem abból, ahogy felértünk.
Az első kilátóterület a 69. emeleten helyezkedik el, itt körben végig üvegfal védi a látogatókat, a főbb látnivalókat nyilak is jelzik, de van 12 darab ún. Tell:scope is. Ezek olyasmik, mint a pénzbedobós távcsövek egy-egy kilátóban, de egyrészt ingyenesek, másrészt pedig egy kis képernyőn mutatják, hogy mi van arra, amerre célzunk vele. A kép pedig interaktív: kiválaszthatjuk, hogy milyen napszakban szeretnénk látni a tájat, másrészt pedig a fontosabb épületekre rá is kattinthatunk némi plusz információért. Annak érdekében, hogy ne foglalja el egy-egy turista túl sokáig ezeket a Tell:scope-okat, a rajtuk futó program kétperces limit után megköszöni a figyelmet és visszalép a főmenübe. Ez mondjuk néha elég rövidnek bizonyult, de azért jópofa megoldás ez a nézelődésre (viszont fura, hogy nem nagyon aktualizálták a rajta lévő képet, találtunk ugyanis olyan épületet, amelyre kíváncsiak lettünk volna, hogy micsoda, de mivel még csak az alapját láthattuk az 1-2 évvel korábban készült fotón, nem derült ki...).
Aki pedig még magasabbról szeretné látni Londont, három emeletnyi lépcsőzés után feljuthat a 72. emeletre, 244 méter magasra, ahol egy részben (igaz, csak felülről) nyitott szint várja. Az Empire State Building nyitott kilátóterasza után mondjuk nem értettem, miért nincs itt is hasonló (pedig ott 380 méteren van a kilátórész), valamivel nagyobb élmény, ha nem veszik körbe az embert üveglapok, de biztos megvolt az oka a tervezőknek, hogy így alakították ki a The Shard felső szintjét.
A The View from the Shard szép kilátást nyújt Londonra és nevezetességeire (érdekes volt például fentről látni a felhőkarcolótól nem messze elterülő Towert), de inkább csak azoknak ajánlott célpont, akik szeretik fentről bámulni a városokat, és hosszú időt eltöltve, a magasból felfedezni minden apró szegletet. Mások valószínűleg borsosnak találják az elővételben 24,95 fontba kerülő belépőjegyet. Egy dolgot hiányoltam igazából a látogatás során: jópofák a Tell:scope-ok, de limitált idejű használatuk miatt alapos nézelődésre nem alkalmasak. Az Empire State Building audio guide-ja sokkal praktikusabb szerintem, ott 2-3 órán át hallgattam lelkesen a különböző épületekről szóló információkat és érdekes sztorikat. Egy ilyennel szépen meg lehetne nyújtani az ott töltött időt, és mindjárt tartalmasabban is telne a látogatás.
The View from the Shard
Cím: 32 London Bridge Street, London SE1 9SG
Weboldal: www.theviewfromtheshard.com
Valkenburg: várrom és barlangrendszer
Dino | 2013.09.04. 14:01 | kategória: Utazás
A XII. század elején épült először erődítmény a Hollandia déli részén lévő helyszínen, ahol ma Valkenburgban már csak romokat találunk az évszázadok során többször újraépített és átalakított kastélyból. A helyi látványosságot azonban nem csak a romok jelentik: az alatta lévő hegy mélyébe 5 km hosszúságú barlangrendszert vájtak a kőfejtők, amelyet az évek folyamán használtak például menedéknek is, manapság turisták célpontja, és még karácsonyi vásárt is tartanak benne.
A barlangba kizárólag vezetéssel lehet bejutni, alapvetően világítás se nagyon van, csak az első pár méteren és a kápolna részén találkoztunk izzókkal. Mindenhol máshol hollandul beszélő idegenvezetőnk lámpására hagyatkoztunk (és egyesek mobiltelefonjukra). Ez kicsit nehézkessé tette a vezetés követését, mert az angol nyelvű, A4-es lapon megkapott magyarázó szöveget a sötétben kicsit problémás volt olvasni (a kéznél lévő mobilok persze ebben is segítettek).
Az eredetileg kizárólag kőtömbök bányászatának „melléktermékeként” létrejött barlangot a város vasútállomásának 1853-as befejezését követően festményekkel kezdték kidekorálni. Valkenburgban ugyanis ekkor gombamód megszaporodtak a szállodák, és hirtelen turisták lepték el az addig jobbára nyugis helyet – számukra pedig nem ártott némi extra látványosság is. A vezetés során hallhattunk még a kőfejtőkről, egy dinoszaurusz-lelet felfedezése után kifaragott dínószoborról, valamint a barlang szerepéről a második világháború során.
Ha valaki meglátogatja a valkenburgi várromot, érdemes befizetni a barlangtúrára is. Míg a várban igazából nem sok látványosság van, másik 4,5 euróért egy érdekes, kb. egy órás túrát kap az ember a föld mélyén.
Az edinburgh-i vár (Edinburgh Castle)
Dino | 2011.09.17. 14:55 | kategória: Utazás
Számos városban az egyik legfontosabb, de legalábbis egyik legnépszerűbb látványosság a helyi erődítmény, legyen az vár, kastély vagy egy citadella. Nincs ez másként Skócia fővárosában, Edinburgh-ban se, ahol a XII. század óta áll erőd a magas sziklatetőn, amely a város legtöbb részéről látható. A jelenlegi épületek közül kevés származik a középkorból, a sok támadás során lerombolódott a vár számos része.
A Royal Mile emelkedőjén felkaptatva a pénztárhoz várakozó hosszú sor végére kerül az egyszeri turista, éppen ezért érdemes előre, az interneten megváltani a belépőt, ezzel akár fél óra-órát is megspórolhatunk magunknak a bejutásnál. Ha pedig több napot töltünk Skóciában, és utazgatunk is a környéken, elgondolkodhatunk a Historic Scotland Explorer Passán, amelyet például a vár turistaközpontjában szerezhetünk be (szintén kikerülve a nagy sort), és számos más fontosabb skóciai nevezetességre is érvényes (pl. Stirling Castle, Doune Castle, Urquhart Castle), így spórolhatunk vele. A bejárat után kérhetünk pár fontért audio guide-ot is, amely nagyon jónak bizonyult a látogatás során, de erre még később visszatérek.
Az edinburgh-i várban számos épület áll nyitva a látogatók részére. Némelyikben történelmi témájú kiállítás kapott helyet, van, amelyik önmagában számít történelmi emléknek (például a Szent Margit kápolna, amely a legöregebb épület itt, a XII. századból) és van, ahol még ma is protokolláris eseményeket bonyolítanak le. Mindemellett itt tekinthető meg a skót királyi korona, jogar és kard is (erre természetesen fokozottan figyelnek és fotózni is tilos), a felső udvarból pedig a Skót Nemzeti Katonai Emlékhely nyílik, benne az első világháború óta elesett skót katonák listájával sajnos a számos könyvben lévő lapokra még mostanában is kerülnek nevek, például az afganisztáni háború következtében.
Használata miatt érdekes látványosság a One O'Clock Gun, azaz az egyórai ágyú. Eredetileg 1852-től a Nelson-emlékmű tetején elhelyezett gömb segítségével segítették az öböl hajósait a pontos időről való tájékoztatásban (amely a navigációban segítette őket): minden nap pontban 1 órakor leesik a felhúzott gömb a torony tetején. Pár év alatt azonban rájöttek, hogy ködben ezzel nem sokat érnek, így egy ágyúval egészítették ki a jelzőrendszert, amellyel a golyó leesésével egy időben lőttek egyet minden nap. (Állítólag azért nem a déli tizenkét órát jelezték, mert a skótok ugye spórolásukról híresek, így pedig egyetlen ágyúgolyóval megúszták... :-) ) Egy kisebb kiállítás is kapcsolódik hozzá, ahol az eggyel korábbi ágyút is megnézhetjük.
Érdemes sok időt szánni a vár megtekintésére, mert bőven akad látnivaló. Jó idő esetén pedig a városról is szép fotókat készíthetünk fentről. És a már említett audio guide-ra visszatérve: irtó alapos, minden részletre kiterjedő hanganyagot kapunk benne, és egyes helyeken akár jobban is elmélyedhetünk a történelemben, ugyanis az általános részek után egy-egy részletesebb kifejtésre is továbbléphetünk. Ezzel együtt pedig akár 5-6 órát is simán eltölthet az ember a várban. (Persze közben meg-megpihenve, akár egy fincsi süteményre is betérve az ottani kávézóba.)
Edinburgh Castle
Belépődíj: 15 font (felnőtt), 8,5 font (5-15 éves), 12 font (60 év felett), 5 év alatt ingyenes
Nyitva: nyáron (ápr. 1-szept. 30.): 9:30-18:00, télen: 9:30-17:00
Cím: Castlehill, Edinburgh, Midlothian EH1 2NG, Egyesült Királyság
Weboldal: http://www.edinburghcastle.gov.uk
Camera Obscura és World of Illusions Edinburgh
Dino | 2011.08.29. 09:52 | kategória: Utazás
Edinburgh látványosságai között böngészve a TripAdvisor oldalán bukkantam rá a listájukon első helyen szereplő Camera Obscura és World of Illusions párosra. Az ezeket magába rejtő, a kastélytól alig párszáz méterre elhelyezkedő épület turisztikai tekintetben tökéletes pozícióban van, hiszen az Edinburgh Castle-ba igyekvő tömeg szinte biztos, hogy elhalad mellette, és a plakátok és a külső falon lévő torzító tükrök láttán akár kedvet is kaphatnak következő célpontjukhoz. A közel tíz fontos (felnőtt) belépőjegy elsőre talán soknak tűnhet, de ha azt mondom, hogy simán három órányi (vagy akár még több) móka és kacagás vár bent ránk, azt hiszem, már nem olyan vészes.
A pénztárnál rögtön kapunk egy időpontot, hogy az elsődleges attrakciót, a Camera Obscurát milyen időpontban nézhetjük meg. Ez egy olyasmi periszkóp jellegűen működő kilátó, mint amilyen Egerben a Líceumban található (és a Jumurdzsák gyűrűje játékban is megjelenik). Egy kerek asztalra vetítik rá a város képét, a negyedórás bemutató vezetője ráadásul mindezt igen poénos körítésben tálalja a két szinten körben álló publikum számára. Hol egy fehér lappal emeli meg a vetített képen lévő turistát, vagy épít hidat az egyik kereszteződésben az autóknak. Kicsit hosszabb lehetett volna ez a prezentáció, de intenzitása és a srác szövege mindenképpen kompenzálta ezt. A bemutató kezdetére várva amúgy a tetőteraszon tölthetjük el a legjobban az időt (a múzeum részbe úgyse érdemes rövid időre elindulni), remek kilátás nyílik az egész városra innen, szép időben különösen. Ráadásul távcsövek is a rendelkezésünkre állnak (némelyik mondjuk egy-egy esőtől használhatatlanná válik).
Az épület három további szintjén a World of Illusions, azaz Az illúziók világa található, ahol plazmagömbök, optikai csalódások, torzító tükrök, hologramok és más mókás dolgok láthatók és próbálhatók ki. Itt ugyanis a legtöbb szobában nem vár az a tábla, amely a múzeumok többségében megtalálható, miszerint nem szabad semmit se megérinteni. Sőt, itt leginkább kifejezetten arra invitálják a látogatókat, hogy mindenhez nyúljanak hozzá, mindenhez menjenek közelebb, mindent próbáljanak ki. Csomó trükkös eszköz pedig kétszemélyesen működik, így célszerű nem egyedül menni ide. Például egy tükörcsíkokból álló fal két oldalára leülve sávonként váltakoznak az arcok, vagy egy másik üvegszerű lapnál a két oldal megvilágítását szabályozva látjuk a másikat is a saját tükörképünkkel együtt. Az egyik szint hologramjaihoz haladva egy táblán még hazai vonatkozást is találhattunk, hiszen a magyar származású Gábor Dénes volt az, aki feltalálta a holográfiát. A tükörlabirintus után egy forgó, izzókkal kirakott hengeren keresztül vezető folyosó volt, két oldalán korlátokkal. A meglepő az volt, hogy bár az átvezető út teljesen fixen rögzített volt, agyamat annyira átverték a forgó fények, hogy simán a korlátnak verődtem az áthaladás közben többször is. Ráadásul még a mellékhelyiségre is akadtak vicces dolgok...
A hely tervezői külön táblán is kiemelik, hogy maximálisan gondoltak a kisebbekre: akár gyerekekkel is kiváló szórakozást nyújt a World of Illusions meglátogatása. A hologramoknál zsámolyokra állhatnak például rá az alacsonyabbak, hogy rendesen láthassák a képeket, de máshol is hasonló segédletek vannak számukra.
Amennyiben érdekelnek az optikai csalódások és hasonló érdekességek, emellett pedig a városban is szeretnénk fentről gyönyörködni egyet, semmiképpen nem érdemes kihagyni a Camera Obscura és World of Illusions párost egy edinburgh-i látogatás alkalmával. Mindenképpen érdemes legalább három órát rászánni, simán eltölthetünk legalább ennyi időt a három szinten és a tetőteraszon. A kellemes szórakozás garantált.
Camera Obscura és World of Illusions
Belépődíj: 9,95 font (felnőtt), 7,95 font (tanuló/nyugdíjas), 6,95 font (5-15 év között), 5 év alatt ingyenes
Nyitva: júl-aug.: 9:30-20:30, szept-okt. és ápr-jún.: 9:30-18:00, nov-márc.: 10:00-17:00, karácsonykor zárva
Cím: Castlehill, The Royal Mile, Edinburgh EH1 2NE, Scotland
Weboldal: www.camera-obscura.co.uk
Centre Pompidou-Metz
Dino | 2010.10.18. 20:49 | kategória: Utazás
A párizsi Centre Pompidou modern épülete egyfajta fellegvára a modern művészeti kiállításoknak. A külsején futó színes csövekről könnyen felismerhető épület Franciaország másik részén kapott nemrég társat. Az ország keleti részén elhelyezkedő Metzben közel három és fél éves építkezés után nyitották meg ez év májusában a Shigeru Ban-Jean de Gastines építészpáros tervei alapján a Centre Pompidou-Metz kiállítási épületet.
A látogatókat hosszas sorban állás fogadja még az épületen kívül, majd gyors biztonsági ellenőrzés után lehet a pénztárhoz bejutni, hogy aztán a négyszintes kiállítási területet bejárhassuk. A januárig megtekinthető nyitókiállítás Masterpieces? (Mesterművek?) címmel számos modern művet hozott össze, túlnyomó részben a párizsi kiállítóközpont gyűjteményéből áthelyezve alkotásokat.
A kiállítás témája a címéből következik: azt a kérdést járják körül, hogy mitől nevezhető egy műalkotás mesterműnek. Mint a prospektusban felvetik: vajon ha valamit a középkorban mesterműnek neveztek, az vajon még ma is az? Századokon átívelő időszakból szedtek össze különböző alkotásokat, azonban mivel a Centre Pompidou mégiscsak a modern és kortárs alkotásokkal vált híressé, természetesen ezek alkotják a kiállított tárgyak nagy részét. Miró, Dalí, Picasso, Kandinsky, no és nagy kedvencem, akiről a következő bekezdésben külön írnék.
Yves Klein festményeit ugyanis már messziről kiszúrom: valamikor 13-14 évvel ezelőtt a londoni Tate Modernben láttam először International Klein Blue elnevezésű kékjével befestett vásznát. Mivel egy jól eltalált árnyalatról van szó, azóta lelkesen állok meg egy-egy múzeumban, ha az ő alkotásával futok össze. Itt a párizsi múzeumból áthozott egyik festménye lett kiállítva, és egy videón a készítését kísérő performansz is megtekinthető, ahogy meztelen nőket fest be a művész kékkel, és kéri meg őket, hogy hemperegjenek a földre terített vásznon. Még a lábnyomaik is kivehetőek néha a vásznon...
Aki szereti a modern művészetet, és történetesen Metzben jár, semmiképpen ne hagyja ki a Centre Pompidou-Metz múzeumot, egészen biztos vagyok benne, hogy nem fogja megbánni!
Centre Pompidou-Metz
Belépődíj: 7 euró, 26 év alatt ingyenes
Nyitva: H, Sze: 11-18, Cs-P: 11-20, Szo: 10-20, V: 10-18, kedden zárva
Cím: 1, parvis des Droits de lHomme, Metz, Franciaország
Weboldal: www.centrepompidou-metz.fr
Utolsó módosítás: 2010.10.18. 20:52
Atomium Brüsszel
Dino | 2010.05.24. 18:15 | kategória: Utazás
Kissé ritkábban sikerül utazási blogbejegyzést összehozni, mint azt szerettem volna, de azért néha-néha próbálom ezt a rovatot is frissíteni itt a blogomban. Most egy elég friss élmény kapcsán írok, ugyanis május elején egy születésnapi meghívás kapcsán pár napot a belga fővárosban töltöttem.
Az 1958-as világkiállításnak Brüsszel adott otthont. Ez alkalomból készült az Atomium, amely a vas kristályrácsának felnagyított makettjeként emelkedik a város északi részének egyik parkja fölé. A nemzetközi esemény után aztán úgy döntöttek, nem bontják le, és azóta a város egyik szimbólumává is vált a 102 méter magas építmény. Négy évvel ezelőtt renoválták, amikor a megkopott alumínium borítást szép fényes rozsdamentes acélra cserélték a különbség az alábbi fotón is jól látszik, a középső két képből a fentit 2004-ben, az alsót pedig idén fotóztam.
A kilenc, egyenként 18 méter átmérőjű gömbből kilenc látogatható. A legfelsőbe kizárólag lifttel lehet feljutni (hosszas sorban állás után), és remek kilátás nyílik belőle a városra egyúttal egy étterem is található odafent. A lejövetel szintén lifttel történik. A többi gömbben kiállítást rendeztek be, köztük pedig mozgó- (ill. helyenként nem mozgó) lépcsőn lehet közlekedni. Alapvetően a kiállítás igazából nem annyira érdekfeszítő, a világkiállításról tudhatunk meg leginkább dolgokat (fotók, videofelvételek, egyes országok pavilonjának modellei), azonban ha 2 euróért audioguide-ot kérünk a jegyvásárlásnál, sokkal több érdekességet hallgathatunk meg. (És fentről körbenézve is részletesen elmondják rajta, honnan milyen nevezetes épületek látszódnak.)
Leginkább tehát a felső gömb kilátó funkciója az, ami miatt érdemes bemenni az Atomiumba, de egy kellemes sétának se utolsó a környék. Az egyik metróval juthatunk ki a Heysel parkhoz, ahol akár a Mini-Europe-ot is megtekinthetjük, benne az EU tagországainak különböző nevezetességeivel (természetesen a névnek megfelelően kicsinyített formában).
Atomium
Belépődíj: 11 euró (12-18 év között ill. diákigazolvánnyal 8 euró, 6-11 év között 4 euró, 6 év alatt ingyenes)
Nyitva: minden nap 10-18 óra között
Cím: Square de l'Atomium, B-1020 Brussels
Weboldal: www.atomium.be (Vigyázat, processzorzabáló flash fejlécet tartalmaz!)
Az Atomium fenntartói szigorúan veszik a szerzői jogokat, talán túlzottnak is nevezhető módon védik az épületet (egy külön lap foglalkozik ezzel a hivatalos weboldalon). Az alábbi szöveget - annak ellenére, hogy magáncélú felhasználás történik - miattuk kell a képre vonatkozóan feltüntetnem: (c) www.atomium.be - SABAM 2010 - fotó: Eglesz Dénes
Saint Patrick's Cathedral - New York City
Dino | 2010.01.16. 15:18 | kategória: Utazás
Egykor még a legmagasabb épület volt a környéken, a rengeteg felhőkarcoló között azonban mára már eltörpül New York egyik legnagyobb római katolikus temploma a Fifth Avenue-n. A neo-gótikus stílusú katedrális építése a XIX. század végén fejeződött be. A beltér pedig tényleg hatalmas: a szentmisék során a hátrébb ülő hívek az oszlopokon lévő tévéken követhetik a szertartást ráadásul "vágott" formában, többkamerás "közvetítés" keretében!
Saint Patrick's Cathedral
Cím: Fifth Avenue, az 50. és 51. utca között, New York
Nyitva: 6:30-20:45 között
Weboldal: Saint Patrick's Cathedral
Utolsó módosítás: 2010.01.16. 15:25
Tour Montparnasse - Párizs
Dino | 2010.01.09. 10:50 | kategória: Utazás
Ugyan a párizsi Diadalívről vagy az Eiffel-toronyról is remek kilátás nyílik a városra, de ha valaki az előbb említett nevezetességeket is fentről szeretné fotózni, a Montparnasse-Bienvenüe metróállomás felett magasodó 59 emeletes (210 méteres) toronyházat is választhatja kilátónak. Az 1969-72. között épült felhőkarcoló 56. emeletén étterem, tetején pedig kilátóterasz várja a látogatókat. Maga az épület szépnek nem nevezhető, de igencsak fenséges látvány nyílik róla, és akár este is érdemes felmenni, ha a kivilágított várost szeretnénk megnézni. Természetesen lift visz fel a tetejére.
A felső fotó a montparnasse-i temetőből készült, az alsó pedig a toronyház tetejéről. Közkívánatra a kilátásról egy nagyobb felbontású képet is feltöltöttem: kattints ide.
Tour Montparnasse
Belépődíj: 10,50 euró (tanulóknak ill. 16 és 20 év közöttieknek 7,50, 7-15 év között 4,50, 6 éves korig ingyenes)
Nyitva: 9:30-23:30 (este 11-kor megy fel az utolsó lift)
Cím: Place Raoul Dautry, 15e arrondisement, Paris
Weboldal: Tour Montparnasse (angol, francia, német és egyéb nyelveken)
Utolsó módosítás: 2010.01.16. 15:17
A blogokban szereplő bejegyzések és hozzászólások a felhasználók saját véleményét tükrözik.
Fenntartjuk a jogot, hogy az illegális tevékenységgel kapcsolatos vagy offenzív jellegű, valamint nem blogba való bejegyzéseket, hozzászólásokat előzetes figyelmeztetés nélkül töröljük.
Legnépszerűbb cikkek
- 1. Ghost Master: Resurrection teszt – Visszatért a 2000-es évek egyik legegyedibb stratégiai játéka
- 2. Pragmata teszt – Egy ikonikus kaland a Hold felszínén
- 3. Pár héttel az early access premier előtt mutatták be a Heroes of Might & Magic: Olden Era új népét
- 4. Life is Strange: Reunion teszt – A Marvel-moziverzum szintjét hozza a Deck Nine új kalandjátéka
- 5. Minos teszt – A mitikus Minótaurosz mindennapjait mímelhetjük
Legfrissebb fórumtémák
- 14:46
- Helyzetjelentés [157594]
- 11:45
- Pragmata teszt – Egy ikonikus kaland a Hold felszínén [hozzászólások] [2]
- 22:03
- I Am Jesus Christ teszt – Megváltószimulátor [hozzászólások] [24]
- 16:39
- Rise of Piracy early access próbakör [hozzászólások] [5]
- 17:53
- :::Music Club::: |House,Trance,Techno| [9511]
- 12:53
- Sorozatok [11004]
- 16:32
- Rossz PC játék sorozat [673]
- 22:50
- Mit játszottál végig legutóbb? Értékeld! [1576]
- 14:18
- Aliens: Dark Descent teszt – Jézus helyett xenomorph jön Xenteste [hozzászólások] [41]
- 12:56
- GG - GameGuess játék [968]










