25 éve Veletek – PC Dome / PlayDome

London és a videojátékok – 1. rész: The View from The Shard

Dino | 2014.09.15. 18:20 | kategória: Utazás

Jövő héten zajlik a brit fővárosban az EGX London, amely jelenleg a legnagyobb gamer rendezvény a szigetországban. Az 1989-ben indult, majd 2004-re igencsak ellaposodó és egyben megszűnő ECTS után az Eurogamer.net magazin fedezte fel a kiállítás nyomán keletkező piaci űrt, és a nagyközönség számára is nyitott formában indította útjára az Eurogamer Expót 2008-ban. Az első alkalom 4000-es látogatottsága tavalyra már közel 20-szorosára nőtt, 70 ezren mentek el az Earls Court Exhibition Centre-be. (Köztük Sityi kollégánk is, aki szorgosan tudósított az eseményről, idén pedig Blade-del közösen fognak beszámolni a show-ról és interjúkat készíteni a fejlesztőkkel.)
A közelgő rendezvény kapcsán úgy gondoltam, aktuális kicsit fókuszba helyezni Londont, úgyhogy pár blogbejegyzésben néhány érdekesebb nevezetességet mutatnék be, helyenként játékokhoz való kapcsolódásokra is rávilágítva. Az ECTS miatt kb. tízszer fordultam meg már Nagy-Britannia fővárosában, nemrég pedig nászutam egyik célpontjának is ezt választottuk, de minden alkalommal sikerült még olyan helyre eljutni, ahol meglepve tapasztaltam, hogy korábban miért nem néztem még meg... A mostani sorozat igazából csak egy kis szemezgetés lesz ezek közül.

Az első epizódban bemutatásra kerülő The Shardnak igazából – legalábbis tudtommal – egyelőre nincs köze a videojátékokhoz, és mivel egy igencsak friss épületről van szó, még a játékokban megjelenő londoni látképben se nagyon tűnik fel, de azért választottam ezt, mert ez az egyik legújabb érdekessége a városnak.
Az óriási felhőkarcolót – amely nevét alakja miatt a szilánk szóról kapta – 2009-ben kezdték építeni, Renzo Piano olasz építész tervei alapján, majd 2012-ben fejezték be. 309,6 méterével jelenleg ez a legmagasabb épület az EU-ban. Másfél évvel ezelőtt, 2013 februárjában nyitották meg a 68-72. szinteket elfoglaló The View from the Shard kilátót, amely – különösen szép időben – csodás kilátást biztosít a városra, jóval magasabbról, mint ahova a London Eye felvisz. A magasba két lifttel juthatunk fel: az egyik a 34. emeletig „repít” fel fél perc alatt, ahol át kell szállni egy másikba, amely ugyanennyi idő alatt juttat a 68. emeletre (feltételezhetően biztonsági okokból nem egyben megy fel a lift a tetőig). A 6 m/s sebességgel suhanó liftről először azt gondoltam, hogy jól kikészíti majd a gyomromat, ahogy indul meg leáll, de a mérnöki lelemény jóval előrébb jár már gondolataimnál: szinte semmit nem éreztem abból, ahogy felértünk.
Az első kilátóterület a 69. emeleten helyezkedik el, itt körben végig üvegfal védi a látogatókat, a főbb látnivalókat nyilak is jelzik, de van 12 darab ún. Tell:scope is. Ezek olyasmik, mint a pénzbedobós távcsövek egy-egy kilátóban, de egyrészt ingyenesek, másrészt pedig egy kis képernyőn mutatják, hogy mi van arra, amerre célzunk vele. A kép pedig interaktív: kiválaszthatjuk, hogy milyen napszakban szeretnénk látni a tájat, másrészt pedig a fontosabb épületekre rá is kattinthatunk némi plusz információért. Annak érdekében, hogy ne foglalja el egy-egy turista túl sokáig ezeket a Tell:scope-okat, a rajtuk futó program kétperces limit után megköszöni a figyelmet és visszalép a főmenübe. Ez mondjuk néha elég rövidnek bizonyult, de azért jópofa megoldás ez a nézelődésre (viszont fura, hogy nem nagyon aktualizálták a rajta lévő képet, találtunk ugyanis olyan épületet, amelyre kíváncsiak lettünk volna, hogy micsoda, de mivel még csak az alapját láthattuk az 1-2 évvel korábban készült fotón, nem derült ki...).
Aki pedig még magasabbról szeretné látni Londont, három emeletnyi lépcsőzés után feljuthat a 72. emeletre, 244 méter magasra, ahol egy részben (igaz, csak felülről) nyitott szint várja. Az Empire State Building nyitott kilátóterasza után mondjuk nem értettem, miért nincs itt is hasonló (pedig ott 380 méteren van a kilátórész), valamivel nagyobb élmény, ha nem veszik körbe az embert üveglapok, de biztos megvolt az oka a tervezőknek, hogy így alakították ki a The Shard felső szintjét.
A The View from the Shard szép kilátást nyújt Londonra és nevezetességeire (érdekes volt például fentről látni a felhőkarcolótól nem messze elterülő Towert), de inkább csak azoknak ajánlott célpont, akik szeretik fentről bámulni a városokat, és hosszú időt eltöltve, a magasból felfedezni minden apró szegletet. Mások valószínűleg borsosnak találják az elővételben 24,95 fontba kerülő belépőjegyet. Egy dolgot hiányoltam igazából a látogatás során: jópofák a Tell:scope-ok, de limitált idejű használatuk miatt alapos nézelődésre nem alkalmasak. Az Empire State Building audio guide-ja sokkal praktikusabb szerintem, ott 2-3 órán át hallgattam lelkesen a különböző épületekről szóló információkat és érdekes sztorikat. Egy ilyennel szépen meg lehetne nyújtani az ott töltött időt, és mindjárt tartalmasabban is telne a látogatás.

The View from the Shard
Cím: 32 London Bridge Street, London SE1 9SG
Weboldal: www.theviewfromtheshard.com

A blogokban szereplő bejegyzések és hozzászólások a felhasználók saját véleményét tükrözik.
Fenntartjuk a jogot, hogy az illegális tevékenységgel kapcsolatos vagy offenzív jellegű, valamint nem blogba való bejegyzéseket, hozzászólásokat előzetes figyelmeztetés nélkül töröljük.