Kanduhrka blogja

StarCraft 2

Kanduhrka | 2010.08.06. 18:03 | kategória: játékok

STARCRAFT 2.

12 év. Ennyi idő telt el a kultikus első rész megjelenése óta és most minden rajongó kezében ott lehet a folytatás, amely körül legalább akkora volt a felhajtás, az érdeklődés és vita, mint annak idején a Half Life 2-nél vagy a Doom 3-nál. Nem tudom mit érezhet most egy StarCraft rajongó, mert 98-ban én lemaradtam erről a játékról és azóta se pótoltam, de igyekszem úgy hozzáállni, ahogy például egy mozi fanatikus megkapja a kedvenc filmjének a következő részét. Iszonyatosan nagy teher lehetett a Blizzard gárdáján a fejlesztések alatt, hisz pokolian nagy elvárásoknak kellett megfelelniük, ha minőségi produktumot szerettek volna a boltok polcain tudni. Az összkép vegyes, vágjunk is bele.

Mint említettem, kevés olyan játék volt a számítógépes történelem során, amely hasonló méretű hype-ot generált volna maga körül, és az EA Command & Conquer-jei örökre figyelmezető jelzések lesznek arra, hogy a kiadók hogyan képesek a nagy büdös semmit eladni egy ismert, bevált márka neve alatt. A Blizzardnak két lehetősége volt mikor nekifeküdt a programnak: vagy követi az első rész által kitaposott gyűjtögetős-építgetős stílusát, vagy eldobja ezeket a formulákat és Warhammer illetve C&C4 mintára építkezik. (esetleg egy merőben új koncepciót alkalmaznak). A legelsőt választották, de tulajdonképpen bármelyikkel hatalmas kockázatot vállaltak volna fel, és ugyanígy a választott sémának is megvan mind a jó és mind a rossz oldala.

Első benyomásra nem változott semmi: a menü designos (hadd jegyezzem meg a képekkel és szövegekkel tarkított telepítőt – nem is értem mások miért nem csinálnak már ilyet), a single player funkcióra rákattintva pedig már benn is vagyunk a misszióban, mely során egyelőre csak a Terran frakcióval lehet játszani. Kezdő játékosoknak most szólok, hogy a StarCraft 2 nehéz játék. Nagyon nehéz. 4 választható nehézségi szint van, ebből a felső kettő amolyan bemutatása a játéknak, az igazi izgalmakat és adrenalin löketet a másik kettő fokozat hozza majd el.

Az első pálya még csak amolyan puszilkodós; megszokott módon, felülről kell irányítani pár babszemjankót és megtenni, amit kiír a játék. Ahogy haladunk előre a sztoriban, úgy lesznek egyre nehezebbek, de változatosabbak is a pályák, küldetések. Van amelyiken épp egy felrobbanó Nap miatt kell gyorsan megszereznünk valamit, miközben a pálya egyre nagyobb része kerül lángtenger alá. Zseniális. A klasszikus „gyűjts-építs-támadj” játékmenetet igencsak feldobják az ilyen apróságok, és a pályákon látható összes elem érdekesen, jól fel lett építve. Küldetések után mindig visszatérünk a Hyperion űrhajóra, ahol rengeteg lehetőség közül enged választani a Blizzard, példának okáért van egy labor, ahol a megszerzett zsákmányokért különféle technológiákat vásárolhatunk, illetve akad olyan menüpont is, ahol pedig a megszerzett egységeinket tudjuk úgymond „tuningolni”. Vannak jelentéktelenebb, de ugyanúgy izgalmas kiegészítések a hajón, ahova bármikor kattintgathatunk, és új információkat árulnak el.

Azonban bármennyire is élveztem az egyjátékos részét, muszáj megemlítenem, hogy mint „nem rajongónak” bizony igen hamar, 2-3 pálya után valami rettenetesen monotonná vált a játék, főleg a második végigjátszás során (újra kellett kezdenem az egészet, mert véletlenül letöröltem a játék könyvtárát…). A pofás vagy épp logikus újítások ellenére már nem volt ugyanaz a fíling, mint régebben végigtolni mondjuk az első Command & Conquert. Hogy ez valós negatívum-e, azt mindenki döntse el maga, de szerintem nem vagyok egyedül ezzel a dologgal.

Multiplayer, skirmish.
A multiplayer részét ugyan nem próbáltam, de a neten fellelhető információk alapján bár kissé egyszerűsödött is a játék az új játékosok miatt, de semmi olyan negatív hozzászólással nem találkoztam, ami valamilyen nagy problémát ecsetelne a játékmenetben, esetleg a balanszban. Az újonnan behozott egységek remekül beilleszkednek a régiek mellé, de persze azokat is érte némi finomítás. Egyébként megújult, erősség beosztós rendszerrel üdvözöl a BattleNet, és rengetet infot eltárol a játékunkról, a dolgainkról ez a beépített program.
A skirmish módban ugye meg lehet mérkőzni gépi ellenféllel is, és persze valódi társat is berakhatunk magunk mellé, de ez nem nagy újdonság. Természetesen mind multiban, mind skirmish módban rendelkezésre áll a 3 választható frakció (Terran, Protoss, Zerg) és az fent említett netes kutatómunka illetve saját meccseim alapján (persze gép ellen) azt lehet mondani, hogy nagyon jól, szinte tökéletesre csiszolt balansszal büszkélkedhet a StarCraft 2. Bár patchek jövögetnek hébe-hóba, a játék ma azon ritka kivételek közé tartozik, melyről bátran merem azt írni, hogy kész lett. Korrekt, kielégítő élményt ad az epizodikus megjelenés ellenére.

Az első képek alapján nekem baromira nem jött be a játék, és ez az első megjelent videókkal is csak egyre mélyebbre temette magát, de miután elindítottam az első pályát, kellemeset csalódtam az állítólag WarCraft 3-mas motoron. (a játék amúgy szokásos Blizzard mozival kezdődik: tű éles kép, látványos és fejlett animációk, viszont kicsit túlerőltetett jelenetek és karakterek, illetve azoknak a megnyilvánulásaik) A motor rendkívül jól skálázható, és legmagasabb beállításokon igencsak impozáns látványt képes nyújtani, főleg harc közben, amikor az egész képernyőn mindenféle egység mozog, vagy épp robban valami, vagy valami mozog a háttérben(kutyák, emberek, gépek stb).

Zárásképpen megemlíteném a játék igencsak magas árát (13-15 ezer forint), mert ennyi pénzért én azt mondom, hogy maximum rajongóknak éri meg illetve azoknak, akik imádják a stratégiai játékokat.
Kellemesen szórakoztam a küldetések alatt, de se rajongó nem lettem, se a várva várt forradalom nem jött el, sőt néhol kifejezetten unatkoztam és inkább csak egy kérdést írnék a végére: Mikor jön ki végre a Diablo 3?

Call of Duty Modern Warfare 2

Kanduhrka | 2009.11.18. 13:19 | kategória: játékok

Call of Duty Modern Warfare 2


Nyugaton a helyzet változik...

November 10-én minden fontosabb masinára megérkezett a játékos társadalom eddigi leginkább várt akciójátékának, a Modern Warfarenek a folytatása, a Modern Warfare 2. , amely alig egy hét alatt megdöntött szinte minden eladási rekordot a szórakoztatóiparban(könyv, mozgókép, videojáték stb), ráadásul a warez letöltések között is első helyen szerepel. Első nap álltam volna neki a cikkírásnak, de mivel szerelem első látásra csak a filmekben van, így rászántam egy teljes hetet, hogy felfedezzem minden rejtett aspektusát, és egyéb nyalánkságait. Kezdeném az egészet azzal, hogy minden Call of Duty(továbbiakban COD) epizódot végigvittem és a multiplayer részeivel is rengeteg időt töltöttem el, s bár főképp a többjátékos rész fogott meg, nem mehetek el szó nélkül az egyszemélyes kampány mellett sem, mely ismét töménytelen akcióorgiát tol a játékos szemei elé.

Vágjunk is bele. Az MW2, aki esetleg nem tudná, a Half Life 2 megjelenésekor létrehozott STEAM rendszer tagjaként települ fel, tehát szükség van erre a kis segédprogramra a telepítéskor, és internetaktiválást igényel legelső alkalommal. Körülbelül 12 gigányi helyet foglal el, amit nagyjából 10-15 perc alatt fel is pakol, már ha épp nincs túlterhelve a rendszer, vagy nem kezdi el letölteni az egészet... Ha valakinél ilyen gondok előfordulnának, az töröljön le minden Steammel kapcsolatos dolgot a számítógépéről és rakja újra. Telepítés után három különböző választási lehetőség ugrik fel a játék menüjében: Single Player, Multi Player és Co-op.

Single Player:

Az első pályán rögtön egy training jön mert degeneráltak vagyunk és nem tudunk lőni egy FPS-ben, ahol egy pár perces szeánsz által begyakorolhatjuk a mozgást, a lövést, a guggolást, és az új gombkiosztást. Bizony, az Infinity Wardos srácok teljesen átvariálták az egészet( szerencsére a WASD kombináció megmaradt...), aminek körülbelül semmi értelme nem volt, de ők biztos jobban értenek hozzá. Aki eddig eljutott, az már biztos rájött, hogy az NFS Undercover féle gagyi \"első játékindításnál automata grafikán fut a cucc\" esetébe ütközött, így érdemes beállítani a beállítandókat.

Tipp: A Texture opcióban a Specular és Normal Map Resolution funkciókat érdemes High-ra rakni, mert Extrára rakva még erőműveken is fagyásokat, szaggatásokat, képhibákat okoz. Főképp Ati kártyáknál

Jöjjön az első valódi küldetés, és a grafika komolyabb elemzése. A játék továbbra is a már 10( ! ) éves Quake 3 enginet használja, természetesen jól meggyúrva, megfőzve, kicsinosítva, ragdollozva etc. A gépigény így nem valami nagy, de magasabb(Full HD) felbontásoknál és mindent maxra húzva már kell alá némi vas(bár a látvány így is elmarad egy 2009-es A+ kategóriás játékénál, sőt tovább megyek, a CoD 5 némely pillatanában még látványosabb is volt). A grafika persze nem minden, a játék ettől függetlenül nagyon hangulatos, a robbanások szépek, az animációk továbbfejlődtek, de ez a motor sajnos már kiöregedett. Pedig látszik, hogy apait-anyait beleadtak: mindenfele robbanások, tüzpárbajok, lángoló autók, összeomló épületek, füsttenger, és Teddy maci gondoskodik arról, hogy a szemeink elélvezzenek.

A küldetések továbbra is szkriptek alapján zajlanak le, ami nem baj, fokozza az filmes hatást, mely most is páratlan lett. Hans Zimmer muzsikái közben köpködő fegyverek és ordibáló ellenfelek, brutális tömegmészárlás orosz módra, hóvihar, házak megtisztítása és megtartása stb. Ismét igen intenzív élményt prezentál a játék a nehézségtől függően 3-6 órás játékidő alatt, s megannyi meglepetést, izgalmat a sztoriban. Nem akarok lelőni semmi poént, így csak annyit árulok el, hogy folytatódik az MW1-ben félbemaradt történet.

Co-op:

A Call of Duty 5. részében debütált kooperatív móka most is visszatér, bár egy kicsit megváltoztatva, mert itt nem mehetünk végig az SP küldetésein barátainkkal, csak bizonyos pályákat teljesíthetünk többféle nehézségi fokozaton. Ha jól vittük végig, kapunk is érte csillagocskákat, mint amiket Buthers adott a ribancainak a South Park új részében, amikor ügyesek voltak. Nem rossz-nem rossz, de pár óránál több szórakozást nem ígér.

Multi Player:

Sötét felhők gyülekeztek megjelenés előtt a játék felett, és a beígért változtatások - egy kivételével: chat - tényleg beigazolódtak. A legújabb CoD multiplayere egy IW által készített rendszert használ, ami annyit jelent, hogy nincsenek dedikált szerverek(egyelőre), hanem összegyűjti az éppen belépett játékosokat és a legjobb pinggel rendelkező user hostolja a szervert. (így értelmet nyer a max 18 játékos/ szerver, ugyanis 32< playert egy sima nettel nem sűrűn lehetne így, élvezhetően létrehozni) Ez a rendszer amúgy nem lenne rossz, csak elég akadósan működik. Idióta üzenetekkel dobálja ki néha a játékosokat, elfelejt csatlakozni és ehhez hasonló idegtépő dolgokkal nehezíti meg az ember dolgát no meg a billentyűzet élettartamát (vagy csak én csapkodom, ha tizedszerre vág le, hogy állítsam be a routert - pedig nincs is routerem...). Reméljük egy későbbi javításban már lesznek bérelhető szerverek, s így talán a közösségek is kialakulhatnak(mert a közösségek tartanak életben egy multi játékot - és nem a hobbi playerek).

Játékmódok: ha jól számoltam 16 féle módban mérhetjük össze tudásunkat másokkal. Meg maradtak a régi nagyok: TDM, DM, HQ, CTF, SD, a CoD4-ből a Sabotation, Domination. Új a Ground War (itt egyszerre 18-can vandálkodhatunk), Demoliton, Pit és persze néhányuknak a HardCore változata. Pályából azt hiszem szintén 16 van, köztük a kakukktojás Wastelanddal, ami a CoD United Offensive kiegészítő Breccount modern változata (és az egyetlen nyílt map:( ). Az új spawnolási rendszernek köszönhetően pl TDM-ben igen nehéz megállapítani, merről is fog jönni az ellenfél (néha beteleportálja mögéd...), így vége az átlós rushnak (amit pedig imádtam :) ). Az új mapok egyébként piszok jól lettek megcsinálva, telis-tele rejtett zugokkal, aluljárókkal, rengeteg átjárható épülettel (és camp hellyel...), bár szerintem némelyik kissé túlzsúfolt is. Hiányoltam a CoD4-es nyitottabb tereket, így rá voltam kényszerítve a lassított tempóra, mert bármelyik ablakból, wc-ből kikukkanthat valaki mosolyogva. Sok gyakorlást igényel, de betanulhatóak. Kitérnék a sima és a Hardcore módra, mivel itt is éreztem némi egyensúlytalanságot a CoD4-hez mérve. A sima meccseken néha az egész tárat bele kell nyomni az ellenfélbe, hogy kifeküdjön, ami roppant idegesítő, míg HC-nál pont az ellenkező. HC-én elég egyetlen golyó, hogy meghalj, így aztán totális káosz uralkodik, plusz nincs killcam, így ha bemászik egy barom campelni valahova, igen nehéz megtalálni. CoD4 HC sem könnyű mondjuk egy kezdőnek, de ott azért a durvább fegyókon (i love AK) kívül mindenből 2-3 golyó kell, itt meg elég egy (esetleg kettő, ha a csizmáját találod el). Az eddigi codok hagyománya a szörcsögő hang találat esetén, ám ezúttal ebben az epizódban a HC módban nincs ilyen hang (remélem tudjátok miről beszélek). Kellett volna az a nyílt béta teszt két-három hónappal a megjelenés előtt. Ennyi.

Perkek, killstreakek, challengek, achievementek:
A CoD4 zseniális húzása volt a perkek és a fegyverkiegészítők beleírása. Ezúttal is tucatnyi cuccot lehet a fegyverekre ráaggatni (van olyan perk, amivel akár kettőt is egyszerre!): hangtompító, Red Dot, új ACOG, Thermal (gyak hőlátás), Holographic Sensor stb. Rengeteg új skuló is került a programba, néhányat ugyan áthoztak a régi részből, de a szám így is elég impozáns. Assault osztályból Famas, Scar, Tar, M4, M16, AK, Fal, ACR, F2000. Subból: MP5K, UZI, UPMP, Vector, P90. És persze a többi osztály is nagyon csinos és sokrétű. Többféle rakétavető, grenade launcher, shotgun, machine pistol... E téren semmi panasz nem érheti őket. (habár a P90 még mindig túl durva:) )

Killstreakek is átestek némi változáson, mostantól mi szabhatjuk meg, hogy a kb egy tucat közül melyik 3-mat óhajtjuk használni meccs közben, és szerencsére ezúttal nem írják felül egymást, ha véletlenül egyel többet ölnénk. Itt aztán elborult a készítők fantáziája: lerakható automata gépágyú, lőszerutánpótló ládák ledobása, radar blokkoló, légibombázás többféleképpen, többféle helikopter és repülő, van amelyikkel mi magunk is lőhetünk és ott még egy Nuke is, amit volt szerencsém elszenvedni, mert valamelyik játékosnak sikerült 25 killstreaket összehoznia és aktiválta. Hogy mi következik azután, az titok:)
Perkek terén a lefontosabb változás, hogy ezek is fejlődhetnek. Minél többet ölünk például Stopping Powerrel, a legvégére(kb 500 kill után) megkapja a Pro jelzést, ami ad egy plusz kiegészítést (jelen esetben minden gép ellen is plusz sebzést). Minden perknek 5 fokozata van. A mindenki által rühellt Martyr Dome (halál után gránát automatikus eldobása) átkerült egy úgynevezett \"gyökér\" perkbe, a Death Streakbe, ahol 4-5 olyan perk van, amik sokadik (3-4) halál után jönnek elő. (plusz élet, stb) Továbbra is jelen vannak a challengek, amiket minden fegyverhez külön megcsinálni marha sok idő, és ott vannak még az \"akció\" challengek, mint 5 fejlövés egymás után stb(legalább 400 különböző). Értelmük lényegében annyi, hogy midnegyikért XP-ét kapunk, amivel relatíve gyorsabban érhetünk el 70-es szintig. Én a fegyvereket toltam maxra, azok izgalmasabbak (és azokért is XP-ért kapunk). Jut eszembe, a fegyvereket ezúttal is úgy kapjuk meg, ahogy egyre nagyobb szintre érünk.

Achievementek: semmi értelmük

Tipp: Az M4-es assault fegyver minden és mindenki ellen tökéletes, mindenféle kiegészítő nélkül. Az egyik legjobb a játékban, és a legelső szinttől lehet használni...

Közös partykat ezúttal bérelt szerver nélkül létre lehet hozni (ez jó pont), elég csak beinvitálni a Steames ismerőseinket (már amelyiknek megvan a játék), amikor hostolunk privát szervert és fél perc alatt már benn is vagyunk a pályán.
Tipp: Nem tudsz csalni privát szerón, hogy hamarabb elérd a 70-es szintet, ott ugyanis nem kapsz XP-t...

Összegzés és végszó:

Az Infinity Ward ismét remek játékot produkált nekünk, hiába a korosodó engine, a csőFPS, és a kissé konzolosabb légkör. A sztori nagyon jó, bár a játékidő lehetne hosszabb. Az új IWNet rendszer megjelenése érdekes (kb akkora forradalom, mint a torrent), és nem utolsó sorban baromi jó zenék és hanghatások.

Egy igen gagyi, de pont idevaló mondattal zárnám le a cikket: Nemrég anyámra bíztam a tojásrántotta elkészítését, de sótlan lett. Persze megsóztam utána, akkor már fogyaszthatóbb lett (bocs...)

Szóval lehet és kell is ezen a játékon még javítani, és akkor végre a régi codos mag és esetleg más játékosok is mondjuk a gagyi Battlefield2-ből csatlakozhatnak.

Grafika: 10/7
Játékélmény: 10/7
Hangok, zenék: 10/10

85%


Tipp: Ha tojásrántottát csinálsz, felverés előtt szórd bele a sót (mehet bele delikát is, de csak hangyányi)

Utolsó módosítás: 2010.03.14. 07:44

A blogokban szereplő bejegyzések és hozzászólások a felhasználók saját véleményét tükrözik.
Fenntartjuk a jogot, hogy az illegális tevékenységgel kapcsolatos vagy offenzív jellegű, valamint nem blogba való bejegyzéseket, hozzászólásokat előzetes figyelmeztetés nélkül töröljük.