Korábban nem igazán láthattunk PC-n gördeszkás játékot, tavaly év végén azonban szinte egyszerre kettő is megjelent a boltok polcain. Az Activision konzolos játéksikerének második részét, a Tony Hawk's Pro Skater 2-t hozta át a PC-re, míg a THQ kiadásában megjelent játék egy teljesen új program, melyhez az MTV zenecsatorna és Andy MacDonald profi gördeszka-versenyző adta a nevét.
A játék már első ránézésre igencsak különbözik a THPS2-től. Grafikailag a környezet sokkal szebb, jobban kidolgozott textúrákkal, azaz láthatóan nem egy PlayStation konverziót végeztek a fejlesztők. A versenyzőnk azonban furcsának hat a pályákon, kicsit mintha aránytalan lenne a környezethez képest. A játék dinamizmusa is teljesen más, valahogy lassabb az egész, mint a THPS2-ben. Ez feltehetően a versenyzőnk alacsonyabbnak tűnő sebessége és a rámpák közötti nagyobb távolságok miatt van. Az irányítás elsőre a másik programnál se volt egyszerű, de viszonylag gyorsan hozzá lehetett szokni. Az MTV Skateboarding esetében már hosszabb a tanulási szakasz. Elsősorban a leérkezéssel és a különböző peremeken történő csúszással lehetnek gondjai a játékosnak, de pár nap alatt azért ezt is meg lehet szokni, és utána már tudatosan csinálhatjuk a Tailgrab, Madonna, Sean Penn és egyéb - esetleg korábban soha nem hallott - fantázianevű ugrásokat, illetve ezek kombinációit.
Egyszemélyes játék során összesen hat mód közül választhatunk. A Freeplay nem más, mint a gyakorlás. A Lifestyle nevezhető a legfontosabb játéktípusnak, ekkor egy alap deszkával indulva kell különböző célokat teljesítenünk az egymás után következő pályákon. Ha sikerül elérni a megfelelő pontszámot, esetleg még mellé összeszedni bizonyos tárgyakat a pályán, akkor jöhet a következő deszkás terep. A High Score mód célja, hogy két és fél perc alatt minél több pontot gyűjtsünk össze. Az MTV Hunt-ban MTV emblémákat kell begyűjtenünk a pályáról, azonban ha esünk, egyet elvesztünk belőle, így ez nem olyan könnyű, mint elsőre tűnhet. A Survival módban 30 másodpercet kapunk, és minden egyes trükkért további időt kapunk. Cél, hogy a számítógép irányította ellenfeleknél tovább bírjuk. Végül a legbutább játéklehetőség a Stunt Mode, melyben olyan helyszíneken kell minél többet érő mutatványokat bemutatni, melyre élő gördeszkázó nem is menne. Ilyen például az 5-6 autó, vagy egy San Francisco-i utca teljes szélességben való felbontása fölötti átugrás. A játékmódok változatosak ugyan, de nem minddel képes az ember sokáig játszani. A Lifestyle mód feladatai folyamatosan nehezednek, néha szinte lehetetlennek tűnő célokat tűzve elénk, de előbb-utóbb azért teljesíthetők.
Multiplayer játékban osztott képernyőn játszhatunk barátunk ellen. Itt négy mód vár ránk. A Battle elején mindketten 100.000 pontról indulunk, és ha bemutatunk egy trükköt, az érte kapott pontok hozzáadódnak a mienkhez, és levonódnak ellenfelünkéből. A Time Bomb módban egy bombát kell a másik játékosra sózni, mielőtt az felrobban. Az MTV Huntban most is minél több MTV embléma összegyűjtése a feladatunk, míg a Deathmatch módban a másik játékost le kell lökni deszkájáról. Sajnos a tapasztalat azt mutatja, hogy egyik kétszemélyes mód se igazán alkalmas hosszú távon az élvezetes játékra. A Battle volt a legjobb közülük, de miután kiderült, hogy az egyes trükkök egyre kevesebb pontot érnek, ahogy egyre többször mutatjuk be, rákényszerítve ezzel az embert az újabb trükkökkel való kísérletezésre, kiderült az is, hogy ez nem a rövid kikapcsolódásra szolgál, mert egy menet akár órákig is elhúzódhat minden eredmény nélkül. Ha a készítők több figyelmet szenteltek volna a multiplayer módok kiegyensúlyozására, ez a probléma elkerülhető lett volna.
A normál pályák mindegyike zárt, de legalábbis nagyjából fedett területen található, tehát nem jutunk ki az utcára, vagy más nyílt terepre, mint a THPS2-ben. Az egyes gördeszka-terepek amúgy elég változatosaknak mondhatók, rengeteg rámpával, néhány korláttal, medencékkel, stb. Dinamikus pályaelemek se kerültek a programba, igaz, a taxik vagy a golfautózó gondnok a THPS2-ben is inkább idegesítő volt, mint értelmesnek mondható extra.
A játék zenéjéhez itt is sikerült rengeteg ismert és kevésbé ismert rock, rap és hip-hop együttes egy-egy számát megszerezni, mint például a Deftones, a Cypress Hill, a Pennywise vagy a System of a Down egy-egy szerzeménye. Ezek jól illenek a játékhoz, ráadásul nem csak hallhatjuk őket játék közben, hanem egyes pályákon vetítővásznon egy klipet is láthatunk hozzájuk.
A grafika hibáinak nagy részét már a cikk elején kielemeztem, ezeket leszámítva nem olyan rossz a program megjelenítése, ráadásul elég nagy felbontás mellett is elég gyors volt az engine. A kidolgozottabb textúrák valamivel a THPS2 fölé emelnék a játékot, ha a játszhatóság is megfelelő lenne, kár érte. A játék kezelőfelületének hibájának tekinthető, hogy a program egyszerűen nem hajlandó megjegyezni a beállításokat, így indításkor mindig újra és újra ki kell választanunk, hogy milyen felbontásban szeretnénk futtatni (pozitív viszont, hogy egészen 1280*1024-ig van lehetőség a választásra), a játékon belül pedig minden egyes alkalommal ki kell választanunk, hogy melyik irányítási lehetőséget preferáljuk.
Az MTV Sports Skateboarding egy szép, de a nagyjából azonos időben megjelent konkurenciához viszonyítva valamivel gyengébb program lett. A freestyle stílus kedvelői mindenesetre várhatóan egy darabig ezt is élvezni fogják, ha már elsajátították a kicsit körülményesebb irányítást.
