Nagy divatja lett mostanában az arcade típusú autóversenyeknek, azaz azoknak, melyekben nem a realisztikusságot helyezték előtérbe a készítők, hanem a száguldást és a látványt. Ilyen például a pár hónapja megjelent Powerslide, és a hamarosan várható Tank Racer és Road Wars, valamint a Psygnosis most bemutatásra kerülő új programja, a Rollcage. Az ilyen játékok legtöbbször erősen építenek a 3D kártyák adta lehetőségekre, színes, mintás felületeket, valamint rengeteg fényeffektet tartalmaznak.
A Rollcage esetében sincs másként, indításához nélkülözhetetlen egy 3Dfx chippel szerelt (Glide-os), vagy valamilyen más, Direct3D-t támogató kártya. Rövid introval nyit a játék, majd a főmenübe jutunk. Lehetőségünk van egyszemélyes játékra, valamint egy illetve több gépen, hálózatban játszott multiplayer üzemmódra. Igencsak pozitív, hogy egy gépen egyszerre akár négyen is játszhatunk, ilyenkor négy részre osztja a képernyőt (21 collos monitorral rendelkezők előnyben...). Kétszemélyes módban pedig mi adhatjuk meg, hogy vízszintesen vagy függőlegesen vágja ketté a képet. (Egygépes multiplayer játékot ajánlott erősebb gépen, vagy kisebb felbontásban indítani.)
Az egyszemélyes játéknak több változata van. A gyakorlásnál az egyes autókat tesztelhetjük. Érdemes ezzel kezdeni, mert az autók bizony igencsak különböznek. Van időmérő edzés, ellenfelek nélkül mehetünk végig a pályákon, rekorddöntési kísérletet téve. Ezen kívül indulhatunk egyetlen, szabadon választott pályán, vagy egy ligában. Ebből többféle nehézségi fokozat is van, és csak teljesítésük után léphetünk nehezebb szintre. Mindegyik ligában más pályák vannak, és az ellenfelek tudása is egyre erősebb. Néhány pálya kezdetben tiltólistán van, ezeket csak bizonyos győzelmek után bocsátja rendelkezésünkre a program.
Négy paraméter jellemez minden járművet: a gyorsulás, a maximális sebesség, az erő és az úttartás. A legfontosabb véleményem szerint a gyorsulás és az úttartás, legalábbis amíg még kezdők vagyunk, a maximális sebességet úgyse nagyon fogjuk elérni egy gyorsabb autónál, viszont például a rosszabb gyorsulást megérezzük. Nem megszokott más játékokból, hogy az autók fejre állva minden további nélkül ugyanúgy tudnak tovább haladni, mintha mi se történt volna. Felépítésük alapvetően olyan, mint valamelyik játékgyártó kisautója (azt hiszem, a HotWheels egyik típusa).
A pályák négy környezetben vannak: bányavidéken, egy szigeten, Minden egyes környezet más grafikát, tereptárgyakat jelent. Egy-egy környezetben 3-4 pálya található, sajnos azonban némelyikek nagyon hasonlítanak egymásra. Mindegyik pálya szép színes, talán túl színes is, és alagutakkal, különböző elágazásokkal, ugratókkal vannak tűzdelve. Található még rajtuk elszórva néhány gyorsító szakasz, melyre ráhajtva autónk száguldani kezd, egyre nagyobb sebességgel. Ahány ilyen részre megyünk rá, annál gyorsabbak leszünk, míg neki nem megyünk valaminek. A tereptárgyak egy része egyszerűen csak lelassít, ha karambolozunk velük, némelyikük viszont felrobban, és a magasba repíti járgányunkat. Ez pedig sokszor eredményezheti azt, hogy megfordulunk a pályán. A felrobbantott épületrészek egyébként sziklákra esnek szét, melyek ott maradnak a pályán, így a következő körben ismét utunkba kerülhetnek.
Mivel ez egy arcade autóverseny, szinte szériatartozéknak számítanak a különböző felvehető bónuszok. Ezek jelen esetben színes fénygömbök képében jelennek meg a pálya különböző pontjain. Egyszerre két ilyen extra dolog lehet nálunk, melyek aktiválására két tűzgombot kell definiálni. Vannak gyorsító bónuszok, és olyan, ami az ellenfeleket lassítja le, és természetesen elmaradhatatlan a sokféle fegyver is. Az egyik szikrákat vet, és ezzel a körülöttünk levőket lassítja, a másik egyszerűen egy rakétát lő ki, míg a komolyabbak célkövetősek, és például az első helyen álló autót találják el. Vigyázzunk azért használatával, mert ha éppen első helyen száguldunk, és véletlenül mégis az utóbb említett célkövetős rakétát indítjuk, bizony mi magunk leszünk annak célpontja.
A játék zenéje techno jellegű, alapjában véve illik a programhoz, de hosszú távon megunható, főleg ha az ember nem az ilyen stílusért rajong. A hangeffektek jók, és külön pozitívuma a programnak, hogy négy hangfal kezelésére is képes, így 3D-s hangkártya esetén fantasztikus hangzást állíthatunk elő.
Mint azt említettem, a játék igen erősen használja a 3D gyorsítókártyát, de cserébe igen szép grafikát kapunk. Kifogásolhatóak ugyan a néha túl erős fényeffektek, főleg a lens flare, de ez már megszokott tényező az ilyen játékoknál. A játék 1024*768 felbontással is indítható (megfelelő, Direct3D-t támogató kártya - pl. RIVA TNT - esetén akár 32 bites színmélységben), és igencsak szép képet produkál, igaz, ajánlott valami extra erős gép is, mert egy Celeron 300A-n szaggatott ekkora felbontásnál.
A Rollcage összességében egy igazán jó játék, kategóriájában nagyon szép helyre kerülhet, leszámítva persze kisebb hibáit. Az autók irányítása a nagy sebesség miatt kicsit több gyakorlást igényel, és bosszantó, ha megfordulunk, vagy például egy alagútban - ahol egyébként a plafonon is simán mehetünk, sőt, még gyorsító-szakaszokat is találhatunk néha ott - befordulunk az útra merőlegesen, és egy gyorsabb autóval csak hosszas bolyongás után sikerül kiszabadulnunk. A programban beállítható ugyan az egyik gombra az autó előrefordítása, de ez időveszteséget eredményez, és előfordult, hogy pont az ellenkező irányba forgatott át. Ezek ellenére merem ajánlani az arcade versenyek kedvelőinek, mert nagyon jó szórakozási lehetőséget biztosít.
