Digitális fényképezőgépekről szóló cikksorozatunk első darabja egy apró kompakt készülékről szól. A Sanyo SX-550-et első ránézésre inkább egy egyszerű automata fényképezőgépnek nézheti az ember, a hátoldalán lévő LCD kijelző azonban már egyértelművé teszi, hogy bizony egy digitális géppel van dolgunk. Egy alapkategóriás, 1,25 cm átlójú, másfélmillió pixeles CCD-vel rendelkező fényképezőgép ez, 1360*1024 pixel maximális felbontással, a digitális gépeknél tapasztalt szolgáltatásokkal, egyszerű kezelhetőséggel és néhány érdekes extra funkcióval.
A készüléket egy 8 Mbyte-os Compact Flash kártyával szállítják, ami kb. egy tekercsnyi filmnek megfelelő állóképet képes tárolni, bár kisebb felbontással és nagyobb tömörítéssel elérhető akár 120 fotó tárolása is. Ennyi memória azonban semmiképpen sem mondható túl nagynak akkor, ha mozgófilm-felvételekre gondolunk (legkisebb felbontásban, legrosszabb minőségben max. 1 perc). A CF kártyahelyre ennél a típusnál IBM Microdrive-ot, azaz CF kártya méretű mini merevlemezt is helyezhetünk, így akár 1 GB adat tárolására alkalmas eszközünk lehet. A tápellátást nagyon praktikusan oldották meg, hiszen két darab normál (AA méretű) ceruzaelemmel működik a készülék, az pedig szintén figyelemre méltó, hogy a gyári csomagban rögtön két garnitúra, azaz 4 darab NiMh ceruza akkumulátort találunk, no és persze a hozzájuk tartozó gyorstöltőt.
Nézzünk néhány technikai adatot: állóképek és sorozatképek 1360*1024, 1024*768 és 640*480 felbontásban készíthetőek Mozgóképfelvétel 640*480, 320*240, 160*120 felbontásban készíthető, másodpercenként 15 ill. 30 képkocka sebességgel (640*480-ban csak 15 fps-el dolgozhatunk). A JPEG tömörítés két fokozatban állítható: fine és normal. Az előbbi kb. 5-ös, az utóbbi 20-as tömörítésnek felel meg a rajzprogramokban is látható 100-as skálán. Ha elsősorban számítógépen akarjuk látni a képeket, akkor bőven elég az utóbbi, legalább többet fényképezhetünk, mivel feleannyi helyet foglal így a kép. A különbség csak akkor látszódik, ha belenagyítunk a képbe. Állóképeknél a tömörítés kikapcsolható, ilyenkor a kép TIFF formátumban kerül a memóriába (egy maximális felbontású, valamivel több mint 4 MB-os képből viszont nem fér egynél több a 8 MB-ba). Mozgófilm felvételénél a tárolás Quicktime formátumban történik, a jobb minőség pedig csak 320x240 felbontásnál és alatta választható.
Optikai zoom a készüléken nem található. A digitális zoom is csak korlátozottan alkalmazható: csak 640*480 (ill. kisebb) felbontásnál ad egy kis állítási lehetőséget, de ez értelemszerűen a CCD-n megjelenő kép egy részének kivágását jelenti (ahogy az a digitális zoomnál lenni szokott :-). A beépített vaku csak kis távolságokra alkalmazható tökéletesen. A vaku használata letiltható, fixre bekapcsolható, illetve automatára állítható. Az érzékenység az ISO skálának megfelelően három fokozatban állítható: 100, 200 és 400. A gép képes automatikusan választani, de van lehetőség kézi beállításra is (a 400-as érzékenység kizárólag kézzel állítható). Záridő automatika határozza meg az expozíciós időt. Ha sötétben kívánunk felvételt készíteni, akkor kézzel beállítható hosszú záridő is: 1, 1,5, 2, 3 ill. 4 másodperc. A rekeszértéket szintén automatika állítja be, de itt is van lehetőség a rekesz manuális beállítására. A fókusz normál és makró üzemmódban egyaránt működik, mely üzemmódot manuálisan választhatunk ki. A makró mód értelemszerűen csak egész közeli tárgyak (15-50 cm) fotózásakor ad éles képet, míg a fél méternél távolabbi felvételhez a normál mód szükséges. Az autófókusz mérő irányát a keresőn egy kis célkereszt jelzi, az ezzel megcélzott tárgyat igyekszik a legélesebbre beállítani.
Most pedig nézzük a gép működését kicsit részletesebben!
Két alapvető módot különböztettek meg a fényképezőgépen: egyet a felvételhez és egyet a lejátszáshoz. Ezek közül a bekapcsoló gomb oldalra tolásával választhatunk, a gépet pedig az objektívvédő tolóka elmozdításával kapcsolhatjuk be. Mindegyik módban ki kell választani, hogy álló-, sorozat- vagy mozgóképekről van szó, ezt a jobb felül, az exponáló gomb körül lévő kerek kapcsoló segítségével tehetjük meg. Lejátszásnál amúgy azért fontos a módváltás, mert külön "könyvtárakban" tárolja a gép a különböző típusú felvételeket. Ezeken kívül még egy negyedik pozíciója is van a forgatókapcsolónak, ez pedig az alapvető beállítások céljára szolgál. Itt állítható be a dátum és az idő, valamint a hangjelzések. Innen törölhető a teljes CF kártya tartalma, valamint még az akkumulátor is kisüthető. Ez a menü eltérő képet mutat lejátszás és felvétel módban, hiszen itt található még a diktafon funkció is. A diktafon funkció használatával WAV formátumban készíthetőek hangfelvételek, megjegyzések. Az LCD kijelző is kikapcsolható a beállítások menüben, ez a fogyasztás csökkentése érdekében hasznos lehetőség.
A készülék menürendszere könnyen kezelhető, erre a célra a hátlapon egy négyirányú kapcsoló, valamint két gomb szolgál. Feliratok ugyan nincsenek a menüben, helyettük kis szimbólumok jelzik az egyes opciókat, de azok a kézikönyv elolvasása után teljesen egyértelművé válnak, és nem fogjuk hiányolni a feliratokat se. Persze azonnal látszik, hogy a gépet elsősorban automata fényképezésre tervezték. Az automatikus beállításokkal a menük használata a fényképezéshez szinte teljesen szükségtelenné válik. Ugyanúgy használható a gép, mint egy jól megszokott kis, automata, filmes fényképezőgép, tehát belenézünk a keresőbe (vagy az LCD kijelzőre nézünk) és megnyomjuk a gombot.
Felvétel készítéséhez sok segítséget kapunk a felhasználóbarát menükben. A felvétel készítéséhez kis időre van szükség a gomb megnyomása után, de a "quick shot" mód révén ez elég jól került megoldásra. Ha ezt kikapcsoljuk, akkor a bemérés az exponáló gomb lenyomásakor történik, így a felvétel készítésének időpontja egy kevéssel eltolódik a gombnyomáshoz képest. Ez például tájképeknél nem okoz problémát, mivel a fák nem szoktak elszaladni a fényképezés elől, azonban egy mozgó jelenet izgalmas pillanatának rögzítésénél már gond lehet. Ezen segít az említett "quick shot", amit félautomata fényképezőgépeknél is előszeretettel alkalmaznak. Ilyenkor a gomb félig történő lenyomására az automatika beméri a szükséges paramétereket, teljes lenyomására pedig elkészül a kép. Sorozatképeknél és filmfelvételek készítésénél két lehetőség is kínálkozik: az exponáló gomb nyomva tartása alatt folyamatosan történik a felvétel, vagy az első gombnyomásra indul, a másodikra pedig leáll. A képeinkhez ráadásul a beépített mikrofonon keresztül akár pár másodperces, élőszavas kommentárt is fűzhetünk.
Az exponálás után következő képtömörítés időt vesz igénybe, amit a készülék a kereső mellett elhelyezkedő LED-del jelez. Sorozatfelvétel esetén viszont a tömörítés a képek elkészítése után történik meg, ezzel lehetővé téve sok egymás utáni felvétel készítését. Természetesen sorozatképek gyors egymásutánban nem készíthetőek, meg kell várnunk, míg a pufferben összegyűlt képadatokat a gép betömöríti.
Van beépített időzítő is (10 mp-es késleltetéssel) a készülékben, ami néha hasznos lehet. Persze ilyenkor célszerű lehet a fényképezést állványról végezni, amit az eszköz alján található rögzítő csavar szintén lehetővé tesz. Ugyanez a helyzet, ha hosszú expozíciós időket kívánunk használni, ami a menüből beállítható 4 másodpercig. A vaku kikapcsolható, illetve beállítható, hogy minden képnél villanjon. Az automatikus mód sajnos tapasztalatom szerint elég sötét képeket eredményezett, amit az LCD-n nézve azonban észre sem venni, csak a számítógépen.
Néha nem árt felülbírálni a gép automatikáját. A menürendszerben nem olyan bonyolult az egyes opciók állítása, bár a szükséges almenü elérése több gomb lenyomását igényli. A már említett lehetőségek (érzékenység, rekesz) mellett állítható még kézzel a fehéregyensúly is (néhány előre programozott és egy saját beállítás közül választhatunk), valamint a kisebb felbontásoknál a digitális zoom.
A képek visszanézésekor nagyon sok hasznos kisegítő funkció érhető el. A készített képek kis méretben kilences csoportokban is megnézhetőek, ilyenkor egy képet kiválasztva azt nagyobb méretben is láthatjuk a kijelzőn, de még bele is zoomolhatunk több lépésben, a négyirányú kapcsolóval pedig mozoghatunk a képen. A felvételeket akár még a gépben is feliratozhatjuk, vagy egy kisebb részükre újabb képet készíthetünk, megtartva az eredeti fotót is. Természetesen törölni is lehet, egy-egy képet, vagy az összeset egyszerre. A filmfelvételeket is szerkeszthetjük bizonyos mértékig már közvetlenül a gépben: szétvághatjuk és összeilleszthetünk felvételeket.
A gépet közvetlenül rácsatlakoztathatjuk mono RCA bemenetű TV/videó készülékünkre is, így akár számítógép nélkül is prezentálhatjuk az elkészült fotókat másoknak, anélkül, hogy ki kéne nyomtatni azokat. A gépen a csatlakozók az egyik oldalon egy felhajtható fedél alatt találhatók, az A/V csatlakozás mellett az USB csatoló illetve a tápegység bemenet. (Egy 3,4 V-os hálózati adaptert is használhatunk az elemek helyett, de ezt külön kell beszereznünk.)
Ennek a fényképezőgépnek is fontos tartozéka a kommunikációs szoftver (Sanyo Communicator és File Manager), mely lehetővé teszi, hogy USB porton keresztül letöltsük a képeket, mozikat, hangokat. Lehetőség van a fordított irányú adatforgalomra is, tehát feltölthetünk képeket a CF kártyára, ami akkor jöhet jól, ha valakit meglátogatunk, és korábbi képeinkből is szeretnénk vinni bemutatni párat. A géphez járó szoftvercsomagban találunk még egy MGI Photosuite képszerkesztő programot, egy külön kis utility (Sanyo Movie Editor) pedig a felvett mozgóképek szerkesztésére szolgál. A kezelőprogram használata nem volt túlkomplikálva, a gyors letöltés funkcióval azonnal a megfelelő párbeszédablak ugrott elő, ahol 1-2 gombnyomás után már a letöltés folyt.
Használat során úgy vettem észre, hogy ez a gép elsősorban szabadtéri fotózásra alkalmas. A megfelelő fény mellett készült képek igen jó minőségűek lettek, az automatika elég jól működött, és szinte minden esetben azt kaptam, amit elvártam a képtől. Az 1360*1024 felbontás mondjuk ma már nem mondható túl soknak, de ha valaki elsősorban a gépén (vagy például a weben) szeretné felhasználni a képeket, akkor bőven elég. A kétféle JPEG tömörítésből a kisebb fileméretet eredményező normál mód is megfelelő erre a célra, számítógépes használatra bőven elég ez, és így sok helyet is spórolunk.
Belső térben az automatika sajnos nem minden esetben adott tökéletes eredményt, ilyenkor mindenképpen érdemes kézi beállításokkal próbálkozni, mindenekelőtt az ISO 400-as érzékenység beállításával. Ez ugyan nagyobb zajt eredményez a felvételeken, de legalább látszódni is fog valami. Nagyobb terekben, gyenge megvilágításnál már a vaku nagyon kevés, így néha teljesen használhatatlan képek készültek. Ha viszont szerencsénk volt, néhány meglepően jó eredmény is születhetett, mint az a mellékelt koncertfotókon látható.
A gép reakcióideje igen gyors, nem telik el sok idő a gomb lenyomása és a felvétel exponálása között, különösen, ha kihasználjuk a félig lenyomott gomb adta lehetőséget, amikor megtörténik az automatika beállítása, és már ténylegesen csak az exponálásra vár a gép. (Korábban egy Kodak gépnél 2-3 másodperces késleltetést is tapasztaltam, ami bizony eléggé alkalmatlanná tette a gépet a gyors események, pillanatok elkapására.) Egy pár elemmel a vaku és az LCD kijelző használatától függően kb. 100-300 kép készíthető, ami elég jónak mondható.
Az SX-550-et kis mérete miatt igencsak megszerettem tesztelés során. A hozzá járó, övre csatolható, puha anyagból készült tok is jó szolgálatot tett a gép védelme és hordozása érdekében, csakúgy, mint a csuklóra vehető kis szíj. Ez utóbbit használva meg volt az emberben az a biztonságérzet, hogy nem fog kicsúszni a kezéből a gép :-).
Érdekes konstrukciójú gép a Sanyo VPC SX-550. Az általa kínált szolgáltatások némelyike jóval túlmutat kategóriáján, sok hasznos kényelmi funkcióval látták el, és jó néhány magasabb kategóriájú fényképezőgépre jellemző tulajdonsággal is rendelkezik. (Persze ezek azért nem érik el azon gépek szolgáltatásainak minőségét.) Nagyon hiányzott viszont belőle az optikai zoom, és a felbontása alapján se tekinthető már a legmodernebb gépnek, így az ár/teljesítmény arány nem az igazi. A készülék kis mérete nagyon könnyű szállíthatóságot és sokféle felhasználási lehetőséget eredményez. Aki minél egyszerűbben szeretne fényképezni, és nem elsősorban nyomtatás céljára szánja ezeket, valamint esetenként kisebb filmeket is készítene, bátran megpróbálkozhat a Sanyo SX-550 készülékkel. A gépet a Guards Rt. forgalmazza, nettó 140.000 Ft-os áron, egy év garanciával.
