Tavaly amikor megjelent a Konami által kiadott Pro Evolution Soccer 3, megpezsdült körülötte a fociszimulátorok világának langyos állóvize. A FIFA sorozat rajongóinak hada szállt harcba saját kedvencük védelmében az új trónkövetelő híveivel. Repkedtek a becsmérlő szavak mindkét oldal táborából a másik focis program pocskondiázására, és a régi vagy éppen az új kedvenc erényeinek kiemelése érdekében. Igazából nehéz igazságot tenni, hiszen mindkét program kiváló megoldások mellett rendelkezett néhány hiányossággal is. Az biztos azonban, hogy a PES 3 méltó ellenfele volt az addigi egyeduralkodó FIFA sorozatnak, amire addig nem volt példa, hiszen egyetlen cég sem tudott még megközelítően sem hasonló színvonalú futballszimulátor programot kiadni. Ezek után sokan kíváncsiak voltak, hogy vajon tud-e hasonlóan nagyot dobni az új résszel is a Konami.
Nos, a PES 4 megjelenésekor az egyik szemem sírt, a másik pedig nevetett. Nevetett, mert ugyanolyan magas színvonalúan elkészített játékot kaptam kézbe, mint tavaly. Sírt, mert ugyanolyan játékot kaptam kézbe, mint tavaly. Ugyanis ami a változtatásokat illeti, abban nem bővelkedik túlságosan az új rész. Ez utóbbit úgy látszik, meg kell szoknunk szinte minden sportjátéknál, mert egyre ritkábban találkozhatunk olyan programmal, aminél törekednek arra, hogy évről-évre valóban megújítsák azt. Ezt a tendenciát követi már hosszú évek óta a FIFA sorozatnál is a kiadó, de ezek szerint a Konami is beállt ebbe a sorba, ami nagy kár.
Visszatérve azonban a PES 4-re: minden zsörtölődésem ellenére a játék nagyon jól sikerült. A változtatások, még ha csak viszonylag csekély mértékűek is voltak, azért jót tettek az új résznek. Szebb lett a grafika, részletgazdagabb a játékosok mozgása. Ez az egyik fő erőssége is egyben a programnak, mert olyan életszerű látványban van részünk a meccsek során, hogy volt úgy, hogy egy-egy látványos csel érdekében még a labdát is inkább elvesztettem, csak hogy gyönyörködhessek a focisták megmozdulásaiban. Nagyon jól sikerült a futballisták arcának megrajzolása is, szinte minden híres és kevésbé híres játékost (lásd magyar válogatott) arcról fel lehet ismerni. Névről azonban az európaiakat – néhányat kivéve – sajnos nem, mert továbbra sincs meg a licencjoga erre a Konaminak, így például a cseh válogatottban arcról azonnal beazonosíthatjuk Nedvedet, de a neve egész más. Ezen lehet segíteni, mert a mai internetes világban mindenre van megoldás, így fel lehet tölteni a valódi nevekkel is névsort, de akinek nincs erre lehetősége, annak meg kell elégednie az „álnevekkel”. Remélem, a következő részben orvosolni fogják végre ezt is.
Az irányítás is maradt olyan, mint az előző részben, azaz gamepad nélkül szinte nem is lehet boldogulni. A gamepaddel is azonban egy-egy bonyolultabb cselt vagy beadást megvalósítani nem könnyű, mert hihetetlen kombókat kell alkalmazni ehhez. (Egykori Mortal Kombat játékosok előnyben.) Éppen emiatt akik billentyűzeten játszanak, le kell hogy mondjanak néhány furfangos cselről és átadásról, ugyanis bizonyos funkciókat meg sem lehet valósítani a klaviatúrával. Azért így is el lehet boldogulni, mivel a tavalyihoz képest egyszerűbb lett a játék olyan szempontból, hogy valamivel könnyebben lehet gólt szerezni, persze csak a könnyű fokozatokban. A menürendszer is áttekinthetőbbé vált, ami szintén jót tett a kezelhetőségnek.
A játékmódok nem változtak különösebben, indulhatunk liga, kupa, vagy mesterliga módban. A liga módban játszhatunk nemzetközi meccseket, vagy éppen az angol, francia, olasz, német, spanyol, holland bajnoki mérkőzéseket vívhatunk. A kupa módban nemzetközi, európai, afrikai-amerikai-ázsia válogatottakkal játszhatunk, illetve van még egy speciális kupa, a Konami, amelyben mi határozhatjuk meg a kupában részt vevő csapatokat. A mesterliga módban pedig saját csapatot létrehozva lehet küzdeni a bajnoki cím elnyeréséért. Itt kiélheti mindenki a menedzseri vágyait is, mert a játékosvásárlástól kezdve, az edzéseken át, a meccselemzésekig szinte mindent kipróbálhatunk.
Mielőtt hozzákezdenénk a játékhoz, célszerű a gyakorló módban elsajátítani a lövések és passzok technikáit. Itt megtanulhatunk a legegyszerűbb lövéstől a legösszetettebb többérintős passzjátékig mindent, és mellesleg azt is, hogy ezt milyen gombok kombinációjával csalogathatjuk elő. Az edzés mód is áttekinthetőbbé vált, ami lehetővé teszi, hogy gyorsabban elsajátíthassuk a bonyolultabb mozgáskombinációkat is. Itt gyakorolhatjuk be a szabadrúgás és szögletrúgás variációit is, valamint a büntetők megfelelő elvégzését is.
Az igazi élvezetet azonban a mérkőzések jelentik. Fantasztikus hangulatúra sikerült ezt megvalósítani. A közönség biztatása, a változó időjárás, a remek kommentátori munka mind-mind hozzájárul egy valódi futballmeccs légkörének szinte tökéletes visszaadásához. Gólok esetén a különböző kameraállásokból történő visszajátszások pedig egészen különleges élményben részesítenek. A gólöröm, a bírói ítéletek ugyancsak úgy lettek megvalósítva mint egy igazi focimeccsen. Sokszor jártam úgy, hogy játék közben szinte el is felejtkeztem arról, hogy nem a TV-ben nézem azt.
Szólnom kell azonban néhány hiányosságról is. Az egyik legfőbb a korábban már említett játékos nevekkel összefüggésben van. Előfordul időnként, hogy olyan játékos név jelenik meg, aki akkor éppen nem is tartózkodik a pályán. Volt úgy, hogy Miriuta nevét írta ki a magyar válogatottban akkor, amikor ő nálam még a cserék között sem szerepelt. :-) Másik hiba, amivel elég gyakran találkoztam, hogy ha messziről lőni akartam, akkor nem az ellenfél kapuja irányába, hanem a saját felé lőtte le az emberem a labdát, holott a jó irányba toltam el az irányítókart.
És persze mint minden mai játéknál itt is meg van a lehetőségünk arra, hogy hálózaton keresztül játszhassunk barátainkkal.
Összességében az mondható el, hogy kitűnő fociszimulátort alkotott ismét a Konami. Nagyon jó, hogy már nem csak a FIFA sorozat az egyedüli uralkodó ebben a kategóriában, mert a két konkurens harcából csakis mi, játékosok kerülhetünk ki győztesen. :-) A PES 4 is jó példa erre, hiszen ilyen remek fociprogramok születnek ennek a harcnak a nyomán. Már csak abban reménykedem, hogy jövőre még több valódi változás lesz benne, és akkor azt hiszem, mindenki elégedett lehet majd. Addig pedig meg kell „elégednünk” ezzel a résszel is, ami így is fantasztikusra sikerült és remek szórakozást nyújt a focijátékok szerelmeseinek.
