Egy jó ideje farigcsálja már a Farm 51 nevű formáció a címben szereplő játékot, hiszen 2005 közepén hallhattunk róla először. Úgy a játékról, mint magáról a fejlesztőcsapatról, ez ugyanis az első gurításuk. A kissé röhejes, ám annál idegesítőbb működésű honlapjukról is csak annyit tudhatunk meg, hogy jelen pillanatban ez az egyetlen publikus munkájuk (illetve még két fejlesztés folyik Nintendo DS platformra), valamint hogy kik azok a „játékipari veteránok”, akik a Painkiller csapatából kiválva alapították ezt a céget. Egyszer ugye minden játék fejlesztése a végére ér – ez alól talán csak a Duke Nukem Forever a kivétel –, úgyhogy várhatóan márciusban meg is jelenik a nem feltétlenül egyedi sztorival ellátott játék.
Mivel második világháborús játékkal tele már a padlás, kellett valami korszakalkotó ötlet. Legyen mondjuk... első világháború! Egy hős amerikai katonát alakítunk, ez kötelező elem, ezen nem lehet változtatni. Eleinte a németeket irtjuk, persze ez manapság már szintén kevés, úgyhogy a játék későbbi szakaszaiban előjönnek mindenféle – nagyban törik a fejüket a volt Painkiller-fejlesztők, hogy mik is jöjjenek elő... – vámpírok, démonok és zombik is!
Amint azt láthatjuk, a sztorinak egyetlen eredeti vonása sincs – éppen csak ebben az összeállításban nem láttuk eddig –, és ugyanezt a tendenciát várhatjuk a játékmenettől is. Megyünk végig a pályán, és mindent cafatokra lövünk, ami mozog, míg el nem érünk a pálya végi bossig, akit ugyancsak cafatokra lövünk. Az ehhez alkalmazható eszköztárunk eleinte a korszak fegyvereiből fog kikerülni, de később már mindenféle érdekes, fantázia szülte eszközzel is harcolhatunk, és a ránk támadó természetfeletti lények gonosz erőit is megkapjuk. Az egykezes fegyverekből tetszés szerint összeállított kombinációban kettőt is foghatunk a kezünkben, az egér két gombjával külön használva azokat. A játék grafikai megjelenéséért a „tuningolt” Painkiller engine felel, ami ugye magyarra lefordítva annyit jelent, hogy az ötéves engine fog nekünk kb. öt évvel ezelőtti színvonalat produkálni. Ennyi előzetes információ birtokában vágtam neki a majd' 1 gigás demo letöltésének, bizakodva, hogy kellemesen csalódok majd az új cég első produktumában. Az se vette el a kedvem, hogy az első demo francia nyelvű volt, igaz, a nevetségesen hosszúra nyúló első töltés alatti szövegből így egy szót se értettem – bizonyára ez lehetett a háttérsztori. Aztán jött az első, és egyben utolsó kellemes csalódás a játékkal kapcsolatban: a grafika az eddig megjelent screenshotokhoz képest egészen jól néz ki. Összességében igazából semmi extra, csak jobb egy kicsit, mint amit vártam. Hogy ennek ne tudjak túl sokáig örülni, mindjárt be is mászott a képbe néhány német katona, kiábrándítóan darabos mozgással. Hamarjában elszabadul a pokol, körülöttem mindenki meghal, valahonnan egy pisztoly kerül a kezembe, nagy nehezen feltámolygok a földről, és végre valahára elindulhatok, elkezdhetek játszani.
A kezdő bunkerből kilépve elég kaotikus látvány fogad, körülöttem mindenfelé lerombolt katonai épületek, minden füstöl, lángol és a többi, de fogadóbizottság sehol. Kóválygok egy darabig a pályán, lőszert gyűjtögetek zavartalanul. Betévedek egy újabb bunkerbe, amelynek az ablakán egy rögzített géppuska meredezik kifelé. Aha, gondoltam magamban, ha itt nem lesz eksön, akkor sehol! Nem is tévedtem nagyot, a képernyő tetején megjelent egy „BOSS” felirat egy életerőcsíkkal, megmarkoltam hát erősen a géppuskát és vártam azt a bosst. Helyette azonban zombik hada tűnt fel, szó szerint a semmiből – a föld alól előbújva –, és elkezdtek özönleni felém. De nem ám a géppuska felől, hanem oldalról, az ajtóból, ahol én magam is bejöttem. Nagy nehezen leirtottam belőlük vagy húszat a kis Lugeremmel, mire szomorúan kellett konstatálnom, hogy a karakterem megakad a hullákban, és mivel volt rajtam belőlük egy kazallal, nem volt egyszerű kikászálódnom a bunkerből. De kénytelen voltam újabb lőszerellátmány után nézni, mivel az a kevés elfogyott.
Ekkor kellett megtudnom, hogy mi is az a fent említett boss, fentről ugyanis egy lebegő szellem támadt rám, amelynek a lövedékei elől nem lehetett kitérni. Sürgősebbre vettem tehát a lőszerkeresést, mert az időközben kezembe akadó gyalogsági ásó nem bizonyult túl hatásos fegyvernek légi célpontok leküzdésében. Meg kell, hogy mondjam, zombiirtásban sem volt az igazi, mert minden ütése célt tévesztett husogtatásnak hallatszott, csak véletlenszerűen fröccsent szét előttem a zombik feje. Volt olyan eset is, hogy az egyikük túl közel volt hozzám, hátra kellett lépni egyet, hogy valóban meg tudjam ütni... De legalább kipróbálhattam a már említett kétfegyveres módszert. Nos tehát szaladtam tovább, hogy lőszert szerezzek a szellem ellen, mert a nyavalyás nem volt hajlandó a géppuska elé leereszkedni. A nagy szaladgálásban azt kellett tapasztalnom, hogy hősünk a lépcsőn is úgy akadozik, mintha az is hullákkal – de legalábbis szurokkal – lenne borítva, na meg nem minden létra, ami annak látszik, és az ajtók sem azért vannak, hogy azt az egyszeri játékos kinyitogassa... Valahogy találtam azért némi lőszert és HP csomagokat, amelyek itt – ki tudja miért – zsákok formájában kerültek megvalósításra. Lepufogtattam a szellemet az égről nagy nehezen, majd mentem volna tovább, mire egy falat átszakítva rám rontott egy újabb boss... Ráadásul ez egy cseppet marconább kivitelű volt, mint az előző, egy ötméteres barlangi trollra hasonlított leginkább, hatalmas kőbunkóval a kezében, de ez legalább volt olyan hülye, hogy követett a géppuska elé, aztán ott meg is várta, amíg megkerülöm, bemegyek a bunkerbe, és ledarálom. Ezután egy beomlott átjáróban egy dinamitköteget találtam, az egyértelmű volt, hogy fel kellene robbantamon, hogy továbbmehessek, csak az nem, hogy hogyan... Eközben egy visszaszámláló ketyegett a képernyő jobb oldalán, ami gyanúm szerint azt jelezte, hogy mennyi időm van találgatni, amíg meghalok. Miután a gyanúm be is igazolódott, azonnal kiléptem a játékból...
Hát erről ennyit... Sajnos a demo alapján a játék inkább egy rossz viccnek tűnik, mintsem egy színvonalas alkotásnak. Hiába próbáltam, nem sikerült igazán semmi pozitívumot találnom benne. Azért a teljes verzióra még kíváncsi leszek, pontosabban mások véleményére a teljes verzióról, mert ha nem muszáj, inkább nem indítanám el még egyszer.